túlfeszültség védelem

Kismegszakítók

2012-10-16 21:13:00 | Módosítva: 2012-10-20 11:47:34

Lakásunk, házunk elektromos hálózatának szerves része a kismegszakító rendszer, amit a köznyelv a gyakorlatban gyakran biztosítónak, biztosítéknak hív. Alap szintű használatával mindenkinek tisztában kell lennie, mert ezt kell használnunk, ha valamilyen elektromos szerelést végzünk a lakásban, esetleg véletlen zárlatot okoztunk, de még egy izzó kiégésekor is ez a szerkezet bonthatja a hálózatot.

A kismegszakítók feladata, hogy túl áram- és zárlat-védelemmel lássák el az elektromos hálózatot, és a hálózatra kapcsolt elektromos eszközöket, maximum 400 V-os hálózaton. Tehát a kismegszakító névlegesnél nagyobb áramon felül az elektromos berendezést automatikusan lekapcsolja a hálózatról.

Ez a névlegesnél nagyobb áram sokféleképpen létrejöhet a gyakorlatban. A bevezetőben már említett kiégő izzó gyakran „lecsapja a biztosítót”. Ugyanez következhet be akkor is, ha valamelyik elektromos készülékünk meghibásodik, zárlatossá válik, vagy az adott áramkörre már van egy-két nagyobb fogyasztó (vasaló, porszívó stb.) kapcsolva, majd egy újabb háztartási eszköz bekapcsolása már túllépi a megengedett áramerősséget.

A megszakító visszakapcsolás előtt valamelyik eszköz lekapcsolásával csökkentsük a terhelést. Ha valamelyik kismegszakító rendszeresen kiold, akkor egy-két fogyasztó csatlakozóját tegyük át egy másik konnektorba, egy olyanba, amelyik másik kismegszakítóhoz tartozik. A hiba megszüntetése után, a kioldott automata egyszerűen, azonnal visszakapcsolható. Ha a rendszeres kioldást nem tudjuk megakadályozni, akkor villanyszerelőt kell hívni. Kismegszakítókat minden esetben csak elektromos szakember telepítheti, cserélheti.

Kismegszakítók típusai

A kismegszakító a tartós túlterhelést egy bimetál segítségével kapcsolja le (hő-kioldás). A kioldás időtartalma függ az átfolyó áram nagyságától. Zárlat esetén egy elektromágnes oldja ki a kapcsolót, amelyekre pontos idő korlátok érvényesek.

Túlfeszültség-védelem

A villámáram- és túlfeszültség-levezetők területe az utóbbi években egyre fontosabb témává vált, mivel a zivatarok keletkezésének száma rendkívüli mértékben megemelkedett. Ez természetesen a villamos károk növekedésével is jár, amelyeket általában a légköri eredetű túlfeszültségek hatásának tulajdonítanak.

A tervezők és a villamos kivitelezők, a biztosítók és természetesen a végfelhasználók is hatékony megoldásokat keresnek erre a problémára. Egyre nagyobb értékű védelmeket alakítanak ki a túlfeszültség, illetve a villámhatások következményei ellen.

Megfelelő készülékek alkalmazásával ezeket a káreseményeket mind az ipar, mind a kommunális létesítmények, mind a magánházak területén hatékonyan egy minimum szintre lehet csökkenteni.

A kismegszakítókból több típust különböztetünk meg felhasználási terület alapján. Megkülönböztetjük őket a névleges áram, feszültség, pólusszám, kioldási karakterisztika illetve névleges megszakítási képesség alapján.
A névleges áram háztartásban használt értékei: 6, 8, 10, 13, 16, 20, 25, de vannak ennél nagyobbak is, akár 125 A-ig.

Kioldási karakterisztikájuk szerint a kismegszakítókat három fő csoportba soroljuk, melyeket B, C, D jelleggörbével írnak le. A jelleggörbék meghatározott környezeti hőmérséklet esetén érvényesek. Az elektromágneses zárlati kioldó késleltetés nélkül működik.

A „B” jelölésű gyors kioldású kismegszakítók főként világítási és dugaszoló aljzat áramköreinek a vezeték védelmére alkalmazzák. Különösen fontos, hogy kerti dugaszoló aljzatok pl. ilyen megszakítóról működjenek.
A „C” jelölésű lassúbb kioldású kismegszakítók főként, általános bekapcsolási áramfelvételű elektromos készülékek vezeték védelmére alkalmazzák.
A „D” jelelésű kismegszakítókat igen nagy bekapcsolási áramfelvételű elektromos eszközök vezeték védelmére alkalmazzák.

Fi relé

A fi relé vagy életvédelmi relé, egy ránézésre hagyományos kismegszakítóra hasonlító elektromos felügyeleti eszköz, mely megvédi a hálózatot és az emberéletet, amennyiben a fázis vezetékben folyó áram eltér a nulla vezetőben folyó áramtól. Ennek akkor van jelentősége, ha például zárlatos mosógéphez nyúlunk, vagy ha a rossz szigetelésű számítógépházat és a radiátort egyszerre fogjuk meg. Nem véd viszont abban az esetben, ha egyszerre érintjük a fázist és a nullvezetőt (pl. ha egy kisgyerek két szöget dug a konnektorba). A fi relé érzékenysége független a hálózatból felvett áramtól, és nem fogyaszt energiát. A készülék érzékenységét a védett helytől függően választják meg, általában 30 mA értékre. A fi relé nem váltja ki a kismegszakítót, azaz nem véd a túlterhelés ellen.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Összemérhető a gáz- és az áramfogyasztás

A jövőben nem csak a villany, hanem a gázszámlákon is kWh-ban szerepel majd a fogyasztásunk. Az új uniós szabályozás hazai bevezetésével könnyebben össze lehet majd hasonlítani a gáz és...


Fényből és hőből is képes áramtermelésre egy új hibrid anyag

Fényből és hőből is képes elektromos áramot előállítani az új hibrid anyag, amelyben rézszulfid nanorészecskéket kombináltak szén nanocsövekkel amerikai kutatók - derült ki a Nanotechnology című...