Fóliasátor

A fóliasátras növénytermesztés, főleg a fűtött fóliás az utóbbi időben visszaszorult, hiszen a külföldről behozott zöldségek, gyümölcsök olcsóbbak, mintha itthon, fűtéssel termeljük ezeket. A fűtés nélküli fóliasátrakkal a koraiság fokozható, mivel itt nincs fűtési költség, a benne termett termények ára is versenyképesebb. A fóliasátor azonban sok mindenre használható, és viszonylag olcsón elkészíthető. Mindössze váz kell hozzá, és borítás, ami nem csak fólia lehet…

A fólia váza

A fóliaváz lehet műanyag, acél és alumínium. Ezek az ívesen hajlított megoldások a jobbak. Fából is készülhet fóliaváz, csak az ívek ott hiányoznak, helyette szögletes vonalak jellemzik, ami egyáltalán nem tesz jót a ráhúzott fólia élettartamának. A műanyag olcsó, de nem annyira tartós, mint a fémek. Teherbírása kisebb, így a téli hónyomás kárt tehet benne. Ezt kiküszöbölendő: minél domborúbbra vannak lerakva annál jobb, hiszen így a hó lecsúszhat róluk. A műanyag előnye viszont, hogy a fóliát kevésbé teszi tönkre, mint a fémek. A vázra szorított fólia a szél hatására meg-megcsúszik a vázon, és a mozgás miatti kopás kisebb a műanyag vázak esetén, mint fémvázaknál. A fémeket betekerhetjük fóliával, így kevésbé koptatják a sátor borításául szolgáló fóliát.
Minél sűrűbben rakjuk le a fólia vázelemeket, annál stabilabb lesz a szerkezet. Értelemszerűen a műanyag vázelemeket sűrűbben, a fémből készülteket ritkábban rakhatjuk. Az alacsonyabb belmagasságú fóliasátrak vázelemei ritkábban rakhatók, mint nagyobb belmagasság esetén – a stabilitás miatt.

A fóliavázak takarása

Kertészeti fóliákból számos fajta kapható, ezek vastagságban, minőségben, UV állóságban is eltérnek. Vannak 6 hónapos, 1, 2 és 3 éves fóliák. Az idő itt azt jelöli, hogy mennyi ideig bírja ki a fólia a vázon. A 6 hónapos és a 3 éves között dupla árkülönbség is lehet. Egy standard méretű 12x60 méteres 6 hónapos fólia tekercse 80 ezer forint körül van, ugyanez a méret a 3 évesből 150 ezer forint. Az, hogy milyen időtartamút teszünk fel, attól függ, milyen növénykultúrára használjuk. A 3 éves például 3 évet kibír, de a fényáteresztő képessége évről évre csökken, ami csökkenti a növények hozamát. Ám ha raktározásra használjuk a fóliasátrat, akkor ez a fénycsökkenés nem okoz gondot.
Tehetünk belső vékony fóliát, vagy fátyolfóliát is a vázra (belülre, a takarófólia alá!), ezek csökkentik ugyan a bejutó fény mennyiségét, de növelik a hőmérsékletet, főleg ha légréteg is van a fóliák között, ami szigetel. Kívülre kertészeti hálót is húzhatunk a vázra, ez az árnyékolás nyáron lehet fontos, amikor inkább hűteni kell.

Vasaló és a fóliafeszítés

Amikor a fóliaváz már áll, akkor lehet rátenni a fóliát. Ez egy igen nagy figyelmet igénylő munka, hiszen ha nem sikerül elég feszesre a borítás, akkor a szél állandóan mozgatja majd a vázon, így a kopás miatt nem lesz hosszú élettartamú. Alapszabály, hogy fóliát csak teljes szélcsendben lehet felrakni, mert még kisebb fóliasátrak esetén is, ha belekap a szél a fóliába, nincs az az ember, aki meg tudná tartani, hogy ne a harmadik szomszédból kelljen visszahozni, már hibásan, összelyukadva…

A fólia hosszát vágjuk le a méretre, de úgy, hogy elől-hátul legalább 50-80 centiméter lelógjon. A lelógó részt hajtsuk vissza mindkét végen úgy, hogy egy erős kötelet teszünk a hajtásba. Ez után újságpapírok között vasalóval forrasszuk össze a fóliát a visszahajtott résszel úgy, hogy a hajtásba helyezett kötél szabadon mozoghasson. Így a kötélnek csináltunk egy pályát, amin belül mozoghat, akárcsak egy nadrágban az öv.

A fóliasátor négy sarkát kijelölő vázelemek földbe érési pontjánál helyezzünk le 4 vaskampót, legjobb ha lebetonozzuk hiszen ezek nem mozdulhatnak el. A vázra terített fóliát ezek segítségével fogjuk hosszirányban kifeszíteni: a köteleket belefűzzük a vaskampókba, és elkezdjük feszíteni, majd amikor megfelelően feszes megkötjük mind a négy helyen. Ez a bevasalt kötél egyrészt a hosszirányú feszítést végzi el, ami ilyen formában később, például a meleg miatti nyúlás esetén újra állítható, feszíthető. Másrészt, mivel a kötél a fóliavázon túllóg elől és hátul is, így nyitott végek esetén sem tud a szél úgy belekapni, hogy levigye a fóliát.

Ha ezzel megvagyunk, akkor következik a szélesség irányába való feszítés. Ezt úgy végezzük el, hogy 60-80 centiméternyi fóliát a sátor két oldalán a földbe fogunk beásni. Ássunk a sátor mindkét oldalán teljes hosszban egy kis árkot. A szélesség irányában történő feszítéshez is legalább két ember kell, akik egyszerre, egymással szemben dolgoznak. Bele kell lépni a fóliába úgy, hogy a lábunkkal az árok aljára nyomjuk a fóliát, de nem összegyűrve, hanem úgy, hogy a földet, amit az árokkészítésnél kitermeltünk a lábunk helyére tudjuk tenni, azaz a fólia az árokban mintegy szatyorszerűen áll, teljesen kibélelve az árkot, és a rákerülő föld biztosítja a stabil tartást. A földet rárakása után jól megtapossuk. Ezt mindkét oldalon azért kell egyszerre végezni, hogy a fólia egyenletesen feszes legyen, és a középvonala ne húzódjon el egyik irányban sem, mert ellenkező esetben mire a végére érünk, egyik oldalon túl sok fóliánk lesz, az átellenben levő részen meg a földet sem éri majd el. Ha ezzel is megvagyunk, akkor már csak a két végére kell ajtót szerkesztenünk, ami egyszerűen nyitható kell legyen, és minél nagyobb felületű, hiszen az átszellőztetés csak itt oldható meg a későbbiekben.