Először azt kell végiggondolnunk, hogy az építendő szerkezethez valóban a beton-e a legjobb választás, van-e más alternatívánk. Például egy kerti út építéséhez számtalan más anyag jöhet szóba, de ettől még dönthetünk úgy, hogy a beton a legerősebb, legpraktikusabb vagy a legolcsóbb. Tervezzük meg a szükséges mennyiséget, vizsgáljuk meg a terepadottságokat, és vegyük számba az esetleges akadályokat a szállításnál.
Ha a beton mellett döntöttünk, át kell gondolnunk, hogy valóban az otthoni keverés az optimális megoldás, vagy mégis inkább rendeljünk transzportbetont. Ez utóbbi nagy előnye a felhasználási területnek és az egyedi igényeknek leginkább megfelelő, ellenőrzött és stabil minőségű keverék biztosítása; a gyorsaság és az egyszerűség; valamint az előbbiekből adódó gazdaságosság. Ha azonban a mixer gépkocsival nem lehet a helyszín közelébe menni, akkor pl. szóba sem jöhet a transzportbeton.
Amennyiben valamilyen okból (pl. mert csak kisebb vagy időben elhúzódó munkáról van szó) a házilag történő betonkeverés mellett döntünk, nagy figyelmet kell fordítanunk az alapanyagokra. Ügyeljünk arra, hogy az előre megvásárolt zsákos cement fedett, lehetőség szerint zárt térben legyen tárolva, a tárolás időtartama pedig a lehető legrövidebb legyen. Kizárólag ellenőrzött vagy osztályozott anyagból kevert, megfelelő szemmegoszlású, szennyezetlen adalékanyagot használjunk. Osztályozatlan adalékanyag, „egyszerű sóder” alkalmazása csak nem teherviselő, alárendelt szerkezeteknél (kerti utak, kocsi beálló stb.) megengedhető.
A közönséges csapvíz, szennyeződéstől és vegyszertől mentes ivóvíz általában megfelelő a betonkészítéshez. A zavaros, elszíneződött, lebegő szemcséket tartalmazó, rossz szagú, habzó, olajjal vagy zsírral keveredett vizet betonozáshoz ne használjuk.
A friss vagy a megszilárdult beton tulajdonságait (pl. bedolgozhatóság, fagyállóság) módosító adalékszerek igen sok fajtája kapható kereskedelmi forgalomban. Ezek nagyobb részének alkalmazása azonban csak üzemi körülmények között, megfelelő ismeretek megléte esetén lehetséges. Házi betonkeverésnél nagyon óvatosak legyünk velük. Olyan időjárási körülmények között, illetve olyan szerkezeteknél, amikhez adalékszer válik szükségessé, inkább a transzportbeton mellett döntsünk.
A zsaluzat a beton formáját adja meg, de kivitelezés közben a szerkezet súlyának esetenként többszörösét is viselnie kell. Nem szabad megsüllyednie, a kellő teherbírást és merevséget a nagyobb igénybevétellel járó bedolgozás alatt is biztosítania kell alakváltozás nélkül. Figyeljünk arra, hogy a zsaluzatot alátámasztó oszlopok ne kerüljenek víz hatására felázó talajra, illetve hogy a függőleges síkoknál a beton ne nyomja szét a zsaluzat oldalait.
A teherhordó szerkezetek (falak, födémek, gerendák) zsaluzatának elkészítését bízzuk szakemberre. Vasalt teherhordó betonszerkezeteknél a vasalat elkészítése statikus tervek alapján kell, hogy történjen. A szerkezeten majdan átmenő nyílásokról érdemes előre gondoskodni, mivel később a beton kivésése mellett, az útba eső betonacél szálak komoly akadályt jelentenek. A nagyobb vagy kritikus helyen lévő nyílásokat, áttöréseket a statikai tervezésnél - a vasalás tervezésekor - figyelembe kell venni. Az utólagos betonáttörések veszélyeztethetik a szerkezet állékonyságát.
Még a munka megkezdése előtt gondoljuk végig, milyen eszközökre lesz szükség a betonozás során, illetve közvetlen azután. A bedolgozáshoz szükséges lapát és egyszerűbb szerszámok mellett a megfelelő tömörítő eszközöket is be kell szereznünk. Az utókezeléshez szükséges nedvesítő (locsoló) eszközöket is előre szerezzük be. A nedvesen tartás eszközei közé tartoznak a különféle takarók, illetve a párolgást csökkentő fóliák.
Szinte minden betonozás végén – főleg rendelt beton esetében – marad több-kevesebb maradék beton, amit sokan csak félreöntenek, majd később összetörve, a törmelékes konténerbe rakva, drága pénzen elszállíttatnak. Ha nem sajnáljuk a fáradtságot, és még az előkészületek során kigondoljuk az esetleges maradék helyét, mindenképpen jól járunk. Ha jobb ötlet nem akad, pl. érdemes előre összeütni néhány fakeretet és kerti járólapokat önteni a betonból. Ezeknek a lapoknak később (vagy akár a kivitelezés alatt is) hasznát vehetjük, főleg egy sáros munkaterületen.
A legkörültekintőbb előkészítés mellett is nehézséget okozhat a változékony időjárás. Lehetőleg ne tervezzünk betonozást téli időszakban, illetve rekkenő hőségben. Nem szabad elkezdeni a munkát esős időben, illetve szélsőséges időjárási viszonyok között, mert a készülő szerkezetet még a szilárdulás (kötés) előtt kár érheti.
Vegyük számba a betonozáshoz szükséges munkaerőigényt, és gondoljuk át, hogy kit és honnan tudunk segítségül hívni.