Ahol nincs, vagy nem megfelelő állapotú a kémény, és ahol az épület kialakítása lehetővé teszi, lehetőség van parapetes kazán használatára. Az épületgépészetben parapetnek a faláttörésen kivezetett csövet és a kapcsolódó szerelvényeket nevezik, amin keresztül egyrészt az égéshez szükséges levegőt kapja a kazán, másrészt az égéstermékek is erre távoznak. Pontosabb, ha a „cső a csőben” kifejezést használjuk, hiszen e két folyamat csak így történhet meg egy időben. A parapet sokszor a beltérben lévő készülék rögzítésére is szolgál. Az ilyen, kémény nélküli füstgázelvezetés természetesen csak szigorú megkötésekkel létesíthető, erről az OTÉK rendelkezik (lásd: keretes írás).
Előnyök
A turbós-parapetes kazánok lakások és családi házak fűtésének és melegvíz-ellátásának a kényelmes és biztonságos megoldását kínálják. Nem kell szén-monoxid veszélytől tartani, köszönhetően a zárt rendszernek. Kompakt méreteik miatt az adott építészeti környezethez problémamentesen illeszthetők. Hasonlóan kéményes társaikhoz, szobatermosztát, külső hőmérséklet-érzékelő, vagy távvezérlő csatlakoztatható hozzájuk. Elfagyásmentes rendszerrel is rendelkeznek. Sok esetben égőfejük PB gáz üzemre is átállítható.
A parapetes kazán kisebb átalakítással beszerelhető a régi parapetes konvektorok helyére, amennyiben a parapet megfelelő műszaki állapotban van. Mivel maga a kazán nem tartalmaz fűtőtestet (hőleadása kb. 0,5 kW), így ebbe a helyiségbe is radiátor felszerelése szükséges, ugyanúgy, mint a többi fűteni kívánt helyiségbe. Tekintve, hogy többnyire a már meglévő parapetre kerül felszerelésre a készülék, ezért a - gázszolgáltató felé - a tervezési díjon kívül egyéb költséggel nem kell számolni. Az átalakítás ideje alatt a gázszolgáltatás ki- és visszakapcsolása teljesen díjtalan.
A kazán működése független a helyiség légterétől, amelybe a készüléket telepítették. Az égéshez szükséges levegő bevezetőt és az égésterméket elvezető rendszert (égéstermék elvezető berendezés) a kazánnal együtt egy egységnek kell tekinteni (ez a parapet).
Az OTÉK előírásai szerint a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetésének feltételei.
80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2-2 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.