A készház előre elkészített elemekből létrehozott fal-, tető- és födémszerkezet, melyet időjárástól független gyártóhelyen állítanak elő, majd az építkezés helyszínén szerelnek össze. A ház vázszerkezete lehet fa vagy fém.
Tervezéskor, kiválasztáskor az első szempont a felhasznált anyag minősége. Mivel az építendő lakóház élettartamát alapvetően befolyásolja, nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az adott vázszerkezet megkapja-e a megfelelő védelmet (fa esetében az impregnálást, szárítást; fém esetében a korrózióvédelmet). Sok tévhit kering a faszerkezetekkel kapcsolatban. Megfelelő előkészítés és védelem mellett, a fa több száz évig is megőrzi alapvető fizikai tulajdonságait, ennek jó példái a középkorból megmaradt ácsszerkezetek, templomok.
A fémszerkezet elemeit szabvány szerinti mértékű horganybevonat védi a korrózióval szemben. A szerkezetet borító lemezeknek, azaz a vázra két oldalról közvetlenül rákerülő rétegeknek fontos statikai szerepük van, ezért lényeges, hogy mi a felhasznált anyag. Gyakorlatban elterjedt a faforgácslap építőlemez, a gipszrost lap illetve a háncslemez (OSB). Tapasztalatok alapján az előbbi anyagok 12 milliméter vastagság felett már megfelelő statikai tulajdonságokkal rendelkeznek.
A falszerkezetek hő- és hangszigetelési képességét a felhasznált anyagok tulajdonságai alapján méretezéssel állapítják meg, az épület energiafelhasználását már az engedélyezési folyamat előtt meg kell határoznia a tervezőnek. A hőszigetelő réteg szigetelési feladatát akkor tudja ellátni, ha sem kicsapódó pára, sem külső csapadék nem jut a belsejébe. A nem beépített padlás kiszellőztetett legyen, míg a beépített padlástér átszellőztetett rétegfelépítésű tetőszerkezettel kell, hogy készüljön.
Lakóépületek esetében elengedhetetlen az ÉME alkalmassági bizonyítvány (építőipari műszaki engedély), ami a lezajlott vizsgálatok eredményeként rögzíti, hogy az adott rendszer alkalmas-e minden szempontból, lakóház építésére. Fontos, hogy az ÉMI által kiadott alkalmassági bizonyítvány ne csak az egyes felhasznált anyagokra, hanem az adott rendszerre vonatkozzon. Mielőtt kivitelezőt választatánk, fontos meggyőződni arról, hogy a kivitelező a rendszer építésére minősített kivitelező-e, és egyáltalán, minősített rendszert épít-e.
Első lépésben a tervező felméri az építési telek domborzati viszonyait, tájolását, valamint egyezteti az önkormányzattal a rendezési tervben szereplő előírásokat. Az előírások ismeretében egyezteti a megrendelővel az igényeket, mely alapján vázlatrajzokat készít, ezt követi az árajánlat majd a tervdokumentáció. Az engedélyeztetés általában 2 hónapot vesz igénybe. Ha megvan az engedély, következik a szerződéskötés, melyben a két fél rögzíti a pontos árat, és a fizetési feltételeket, a részletes műszaki tartalmat, valamint a beépítésre kerülő anyagok típusát, színét. Engedélyeztetés után elkezdődhetnek az alapozási munkák, (vagy a pince építése), ez a megrendelő feladata. Ehhez általában segítséget nyújt az építést végző cég. Ezzel egy időben, a gyártmányterv alapján legyártásra kerülnek a fal- és födém elemek. Hozzávetőlegesen, egy 100 m2 alapterületű épület esetén 3-4 hetet vesz igénybe a gyártási folyamat.
Az alap elkészülte és az épületelemek legyártása után leszállítják épületelemeket, és daru segítségével a szerelő csapat megkezdi az épület felállítását. Egy 100 m2-es épület falelemei pár óra alatt a helyükre kerülnek, majd megkezdődik a tetőszerkezet szerelése. Az épület 2-3 nap alatt tető alá kerül, cserépfedéssel, külső nyílászárókkal.
Befejezésként a szakipari munkák következnek: elkészül a külső hőszigetelő vakolatrendszer, a bádogosmunka, az ereszburkolat. Ezt követik a gépészeti alapszerelések, majd az aljzatbetonozás és szigetelés, beépítésre kerülnek a belső nyílászárók, a legvégén pedig a burkolás, festés és a szerelvényezés zárják a sort. Egy 100 m2 alapterületű épület kivitelezési ideje, „kívül kész” állapotba 3-5 hetet, kulcsrakész állapotba 8-10 hetet vesz igénybe.
Az előregyártásnak köszönhetően az építkezés rendkívül gyors és tiszta, a kivitelezés időjárástól függetlenül történhet. Az építési engedély kézhezvételétől számítva, az épületelemek a ház méretétől függően 1 hónapon belül leszállításra kerülnek, a teljes kulcsrakész kivitelezés pedig 3-4 hónapot vesz igénybe.
Jó minőségű energiatakarékos épületet kaphatunk, elfogadható áron. A jól kialakított hőszigetelés alacsony fűtési költséget eredményez, a CO2 kibocsátás pedig passzívház kiépítéssel valamint megújuló energiaforrások használatával tovább csökkenthető. Az átlagos készház falszerkezetek hőátbocsátási tényezője U=0,19 W/m2K, de ennél jobb is elérhető (~0,16 W/m2K). Összehasonlításképpen egy passzívházé ~0,11 W/m2K. A falszerkezetek a jó hőszigetelő képességük mellett kielégítik a tűzvédelmi követelményeket is. A külső és belső falszerkezetek Betonyp burkolattal is készülhetnek, mely egy nagyszilárdságú tűz-víz-lúg és gombaálló cementkötésű faforgácslap építőlemez, ezáltal a külső falak a „nehezen éghető” tűzvédelmi csoportba tartoznak, és jó hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek. Lényeges szempont, hogy a falelemeknek nagy a teherbírása, bármilyen berendezés (pl. szekrény) egyszerűen rögzíthető, bonyolult rögzítési technika nélkül.
Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a fa építési nyersanyagokat takarít meg, mivel folyamatosan megújul, előállításához nem szükséges fosszilis energia, és nem kell hatalmas terület a gyár felépítéséhez sem. A fa növekedése közben CO2-t von el, és szerkezetébe szénként építi be azt. A fafeldolgozás költséges technika nélkül is lehetséges, megmunkálása a többi építési anyag előállításához képest kevesebb energiát igényel. Gyártása során nem szabadulnak fel káros anyagok és teljesen, azaz hulladék nélkül feldolgozható.