%20300index.jpg "Ezermester 2024. TÉLi lapszám")
Átlag: 5.0
Lakásunk, házunk elektromos hálózatának szerves része a kismegszakító rendszer, amit a köznyelv a gyakorlatban gyakran biztosítónak, biztosítéknak hív. Alap szintű használatával mindenkinek tisztában kell lennie, mert ezt kell használnunk, ha valamilyen elektromos szerelést végzünk a lakásban, esetleg véletlen zárlatot okoztunk, de még egy izzó kiégésekor is ez a szerkezet bonthatja a hálózatot.A kismegszakítók feladata, hogy túl áram- és zárlat-védelemmel lássák el az elektromos hálózatot, és a hálózatra kapcsolt elektromos eszközöket, maximum 400 V-os hálózaton. Tehát a kismegszakító névlegesnél nagyobb áramon felül az elektromos berendezést automatikusan lekapcsolja a hálózatról.
Ez a névlegesnél nagyobb áram sokféleképpen létrejöhet a gyakorlatban. A bevezetőben már említett kiégő izzó gyakran „lecsapja a biztosítót”. Ugyanez következhet be akkor is, ha valamelyik elektromos készülékünk meghibásodik, zárlatossá válik, vagy az adott áramkörre már van egy-két nagyobb fogyasztó (vasaló, porszívó stb.) kapcsolva, majd egy újabb háztartási eszköz bekapcsolása már túllépi a megengedett áramerősséget.
A megszakító visszakapcsolás előtt valamelyik eszköz lekapcsolásával 
csökkentsük a terhelést. Ha valamelyik kismegszakító rendszeresen kiold, akkor egy-két fogyasztó csatlakozóját tegyük át egy másik konnektorba, egy olyanba, amelyik másik kismegszakítóhoz tartozik. A hiba megszüntetése után, a kioldott automata egyszerűen, azonnal visszakapcsolható. Ha a rendszeres kioldást nem tudjuk megakadályozni, akkor villanyszerelőt kell hívni. Kismegszakítókat minden esetben csak elektromos szakember telepítheti, cserélheti.
Kismegszakítók típusai
A kismegszakító a tartós túlterhelést egy bimetál segítségével kapcsolja le (hő-kioldás). A kioldás időtartalma függ az átfolyó áram nagyságától. Zárlat esetén egy elektromágnes oldja ki a kapcsolót, amelyekre pontos idő korlátok érvényesek.
Túlfeszültség-védelem
A villámáram- és túlfeszültség-levezetők területe az utóbbi években egyre 
fontosabb témává vált, mivel a zivatarok keletkezésének száma rendkívüli mértékben megemelkedett. Ez természetesen a villamos károk növekedésével is jár, amelyeket általában a légköri eredetű túlfeszültségek hatásának tulajdonítanak.
A tervezők és a villamos kivitelezők, a biztosítók és természetesen a végfelhasználók is hatékony megoldásokat keresnek erre a problémára. Egyre nagyobb értékű védelmeket alakítanak ki a túlfeszültség, illetve a villámhatások következményei ellen.
Megfelelő készülékek alkalmazásával ezeket a káreseményeket mind az ipar, mind a kommunális létesítmények, mind a magánházak területén hatékonyan egy minimum szintre lehet csökkenteni.
A kismegszakítókból több típust különböztetünk meg felhasználási terület 
alapján. Megkülönböztetjük őket a névleges áram, feszültség, pólusszám, kioldási karakterisztika illetve névleges megszakítási képesség alapján.
A névleges áram háztartásban használt értékei: 6, 8, 10, 13, 16, 20, 25, de vannak ennél nagyobbak is, akár 125 A-ig.
Kioldási karakterisztikájuk szerint a kismegszakítókat három fő csoportba soroljuk, melyeket B, C, D jelleggörbével írnak le. A jelleggörbék meghatározott környezeti hőmérséklet esetén érvényesek. Az elektromágneses zárlati kioldó késleltetés nélkül működik.
A „B” jelölésű gyors kioldású kismegszakítók főként világítási és dugaszoló aljzat áramköreinek a vezeték védelmére alkalmazzák. Különösen fontos, hogy kerti dugaszoló aljzatok pl. ilyen megszakítóról működjenek.
A „C” jelölésű lassúbb kioldású kismegszakítók főként, általános bekapcsolási áramfelvételű elektromos készülékek vezeték védelmére alkalmazzák.
A „D” jelelésű kismegszakítókat igen nagy bekapcsolási áramfelvételű elektromos eszközök vezeték védelmére alkalmazzák.
Cikk elejére
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
