Szélgenerátorok

A háztartási méretű szélgenerátorok teljesítménye nagyjából 100 W és 20 KW között mozog, persze a magasabb érték már bőven egy átlagos családi ház igénye felett van. Ahhoz kb. 1-2 KW-os rendszerben érdemes gondolkozni. Ezek az értékek azonban a generátorok névleges teljesítményét jelentik, amit általában 35-50 km/órás szélsebességhez szoktak megadni. A szélkerék ennél kisebb szélsebességnél is elindul már, akár 8-10 kilométeres szélnél is, de a teljesítmény ilyenkor arányosan kisebb. A túl nagy szélsebességből viszont már nem lehet többlet teljesítményt elérni, mert a korszerű rendszerek erős szélnél biztonsági okból leszabályoznak, a lapátrendszer vagy a teljes forgórész kifordul a szélirányból. Ilyen védelemmel minden szélgenerátornak kell rendelkeznie. Az általában két vagy három lapát a legtöbb gyártmánynál üveg-, illetve szénszál-erősítésű.

Egy szélgenerátoros beruházás előtt alapos szakértői vizsgálat, és gondos mérések, számítások szükségesek. A szélgenerátorok teljesítménye nagyban függ a telepítés helyétől, az ott uralkodó átlagos szélsebességtől. A turbinákat fel lehet telepíteni egy hegy tetejére, nagyobb természetes víz partjára, szeles völgybe. A kerekeket fel lehet tenni egy ház tetejére is, de ez megfontolandó, mert a forgó lapátok folyamatos rezgéseket keltenek, ami statikai problémákat idézhet elő az épületben.

A tervezett teljesítmény ráadásul csak bizonyos időszakokban áll rendelkezésre, a számítások is inkább arra irányulnak, hogy éves szinten mekkora energia nyerhető a szélből, és az adott teljesítmény átlagosan az év hány napjában, órájában áll rendelkezésre. Az elmélet azt mutatja, hogy azonos teljesítményű napelemes rendszerből egy év során több energia nyerhető ki, mint a szélgenerátorból. A két rendszerből kinyerhető teljesítmény azonban időben jelentősen eltérhet egymástól, ezért e két rendszer eredményesen egészítheti ki egymást. A tűző nyári napsütésben a napenergia áll rendelkezésre, a szeles téli éjszaka meg a szél szolgáltatja az energiát. A folyamatos áramellátás érdekében mindenképpen hibrid rendszer, azaz napelem és szélkerék együttes kiépítése a legmegfelelőbb.

A napelemes és a szélgenerátoros rendszer egyaránt működhet sziget üzeműen és hálózatba visszatápláló módon. A sziget üzemet leginkább ott érdemes kiépíteni, ahol egyáltalán nincs kiépített elektromos hálózat, és annak kiépítése meghaladná a napelemes/szélgenerátoros rendszer megépítését. Ennél a megoldandó problémát az elektromos energia tárolása jelenti, amire ma még nincs jobb megoldás, mint az akkumulátor. Az akkumulátor rendszerekből váltóáramú inverterrel lehet előállítani a háztartási eszközök számára szükséges hálózati váltóáramot.

A hálózatba visszatápláló szélgenerátoros rendszert természetesen nem a hálózat hiánya indokolhatja, hanem a rendszerből kinyerhető tiszta, környezetkímélő energia. A visszatáplált felesleges elektromos energiát a törvények értelmében a hálózat üzemeltetője meghatározott tarifán átveszi.

Egy szélgenerátor építése hosszú távú, lassan megtérülő beruházást jelent. A háztartási méretű szélgenerátoros rendszer kiépítésének költsége 300 ezer és 1 millió forint között mozog. Az alacsonyabb összeghez 3-400 W teljesítmény tartozik, ami elegendő lehet egy tanyán vagy egy hajón, a nagyobb összegért már 1 KW feletti teljesítményt kaphatunk. A szeles napok számának ismeretében már nagyjából kalkulálható, hogy milyen gyors megtérülésre számíthatunk. A szélgenerátorokat viszont hosszú időre, 20-30 éves élettartamra tervezik, és a megfelelő karbantartással – csapágyak időszakonkénti cseréjével – ki is szolgálják ezt az időszakot.

Egy szélgenerátor felépítéséhez, felszereléséhez általában engedély szükséges. Ezt az engedélyt a helyi építési hatóságtól, vagyis az önkormányzattól lehet beszerezni.