Törpe gyümölcsfák

2013-08-09 13:15:25 | Módosítva: 2013-08-10 19:56:57

Egyre nagyobb divatként hódítanak a törpe gyümölcsfák, melyek akár a balkonon egy nagy cserépben is jól megélnek. A fa törpe, de a gyümölcs normálméretű – talán ez a népszerűségük titka. De mitől is törpe, egy törpefa?

A bonsai alakítás kultúrája jóval ismertebb, ám itt a növény minden részét lekicsinyítik, különböző gondozási technikákkal. A törpe gyümölcsfák esetén csak maga a fa kicsi, a levele, gyümölcse normál méretű. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a törpe gyümölcsfák kialakítása egyfajta úri passzió, érdemes megemlíteni, hogy ennek igen komoly gazdasági jelentősége is van. Itt nem elsősorban a hobbicélú balkongyümölcsökre kell gondolni, hanem ebből ültetvények is vannak – hazánkban is.


A törpeség oka lehet genetikai, de okozhatja az alanyhatás, amikor az alany olyan hatással van a rá oltott nemes részre, hogy az teljesen eltérő formát, ágrendszert, méretet alakít ki, mintha saját gyökerén lenne. Az alanyhatás mellett okozhatja még ezt a jelenséget az alany inkompatibilitása, ahol egyszerűen nem passzol eléggé az alany és a nemes, összeforrnak ugyan, de ettől az együttműködésük még nem lesz zavartalan, és a nemes rész ezért törpe lesz.

Gazdasági jelentőség

A törpe fáknak a gazdasági jelentősége is számottevő, hiszen intenzív ültetvényekben ezeket gyakorta nevelik kordon mellett nagy egyedsűrűséggel. A kordon azért kell, mert a gyökérzet sem túl nagy, és egy jelentősebb szél is képes lenne kiborítani a fát. Az ilyen törpe ültetvények jelentősége abban rejlik, hogy rövid életűek ugyan a hagyományos fajtákhoz (hagyományos alany-nemes összeállításokhoz) képest, ám akár már a harmadik évtől teremnek, és a nagy egyedsűrűség miatt a nem túl hosszú termőéveikben ugyanannyi gyümölcsöt megteremnek, mint hagyományos társaik jóval több év alatt. Ez a korai termőre fordulásnak és a nagy egyedszámnak köszönhető.


Felgyorsult világunkban ez azért is jelentős, mert itt is évente jelenek meg új fajták, mások meg kimennek a divatból. Míg egy hagyományos fákkal beültetett ültetvényben az is rizikós, hogy 12-15 év múlva egyáltalán annak a fajtának lesz e még piaca. Az intenzív törpék 10 év alatt már le is teremnek, és lehet új fajtákra cserélni őket, olyanokra, amire a vásárlók „szavaznak”. Emellett a hobbitermesztésben is nő a jelentőségük, hiszen egyre többen vásárolnak cserépben tartható gyümölcsfát.

Mit tudnak a törpék?

Az 1–1,2 méter magas almafa akár 45 almát is teremhet. Egy cserépbe ültetett félméteres barackfának 25-30 termése van. E típusok egyik jelentősége a házikerti termesztésben szintén méretükből ered. A hátsó udvarra, vagy az erkélyre sokkal több fér belőlük. Így bár kisebb mennyiségben, de többféle gyümölcshöz is hozzájuthatnak, azaz kis területen is nagy választék termelhető meg – családi fogyasztásra, tehát nem piaci mennyiségben. Kimondottan díszítőértékkel is bírnak azok a fák, amelyekre többféle fajtát oltottak. A látvány fokozása érdekében olyanokat szokás keverni, melyek jelentősen elütnek színben egymástól: mondjuk zölden-sárgán és pirosan érő almát egy fára oltva igen érdekes látvány érhető el.

Honnan szerezzünk törpéket?


Érdemes olyan faiskolák után kutatni, melyek nem csak a nemes rész alapján adják ki az oltványt, hanem megtudhatjuk, milyen alanyon vannak ezek a fák. Néhány különleges faiskola esetén megrendelhetők speciálisan általunk választott alany-nemes párosításban is növények. Ha ilyen tudományos alapon rendelünk meg oltott fákat, igaz, hogy akár egy évet is várnunk kell rá, de cserébe a növényt speciálisan a kívánt növekedési formára, talajra, betegségrezisztenciára választhatjuk ki. Így sokkal biztosabb, hogy olyan fánk lesz, amilyet szeretnénk. Míg ha csak választunk egy fajtát, ami épp van a legközelebbi faiskolában, arról gyakorta azt sem tudjuk, milyen alanyon van.

Nem csak alany és genetika

A törpeség okaként eddig megemlítettük az alanyhatásokat, és a genetikai tényezőket, ám a metszés és a korlátozott növekedés is legalább ilyen fontosak ahhoz, hogy a törpe fa tényleg törpe maradjon. Józan paraszti ésszel is belátható: ha korlátozzuk a növekedését, akkor kisebb marad a növény. Erre legegyszerűbb módszer az, ha cserépbe ültetjük, hiszen akkor annak mérete behatárolja a gyökér növekedésének lehetőségeit. Érdekes és minden növényre jellemző tulajdonság, hogy ha nem érzi jól magát egy növény, akkor sok esetben dúsabban virágzik. Ennek oka, hogy ha nincs minden rendben, akkor a vesztét érezve a szaporodásra koncentrál, (ezt állatoknál fajfennmaradási ösztönnek mondanánk). A cserepes törpefáknál is felmerülhet ez a jelenség, ám a sok virág jó, de a sok apró gyümölcs már kevésbé. Tehát jól meg kell találni a határt, ahol a korlátozott növekedés még nem megy a termés méretének és minőségének a rovására.

Korlátozzuk a növekedést

A szabadföldbe ültetett példányoknál a növekedés korlátozását speciális metszésekkel, vesszőkötözésekkel, lesúlyozásokkal érhetjük el. Ennek szakirodalma igen kiterjedt, itt inkább csak kedvcsinálóként említjük meg a törpefa nevelést. A legtöbb gyümölcsfát 25-38 centiméteres cserépben kell tartani, azonban a törpe cseresznyefának legalább egy 45 centiméter átmérőjű cserépre van szüksége. A fát termékeny talajba ültessük, amelynek 1/3 része perlitből vagy vermikulitból álljon, mert így a talaj nem fog vízzel telítődni. 


A törpe gyümölcsfáknál a két legismertebb ellenőrzött metszési stílus a bordásfal (egy épületen vagy póznák közt a fák egyenletes távolságban, egy huzal mentén vannak ültetve), és a kordon (a faágak össze vannak fonódva és kerítésszerű motívumot alkotnak). Ezt a két típust bármilyen gyümölcsfából könnyen ki lehet alakítani, és így dekoratív kerítéseket is készíthetünk. Legtöbb törpe fajtája az almák, körték, barackok és egyes szilvafajtáknak van. A nehezen törpésíthető cseresznyefák (a törpe cseresznyefa is elérheti a 6 métert) kisebbre nőnek, ha bordásfalként a fal mellet növekszenek, és így a madaraktól is könnyebb a termést megvédeni.


A gyümölcsfákat 1-2 évente a levelek lehullása után rendszeresen át kell ültetni. Ha a csemete már teljesen kifejlődött, évente igényli a gyökérmetszést és átültetéskor a talaj 20%-át ki kell cserélni. Gyökérmetszéskor a kiálló kis szárakat el kell távolítanunk. Ha valamelyik évben kihagyjuk a gyökérmetszést, fedjük le szerves talajtakarással, vagy tegyünk új komposztot a cserépbe.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Válasszunk mindig idénygyümölcsöt

Ha nem csak az íz kedvéért, hanem egészséges voltuk miatt is fogyasztjuk őket, akkor nem árt tudni, melyik, mire jó leginkább. Az idénygyümölcsöket és zöldségeket részesítsük előnyben, hiszen egy...


Növények, magok rendelése külföldről

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy külföldön megtetszett egy növény, amit szeretett volna viszont látni saját kertjében vagy teraszán. Az ilyenkor leszedett mag vagy hajtás zsebimportban...