Kutak engedéllyel és engedély nélkül

Az új szabályok

Megkönnyítették a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vételét és a vízjogi engedélyezés eljárását is. A bonyolult adminisztráció helyett egy egyszerűsített adatlapon kell a bejelentést megtenni, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A szabályozás célja az volt, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek. Fontos kitétel, hogy a kutat karszt- vagy rétegvíz-készlet igénybevétele nélkül, talaj-, illetve talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítsék, és annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, illetve az első vízzáró réteget nem éri el. Lényeges továbbá az is, hogy a kút csak az üzemeltetője művelésében álló földterületek öntözését biztosíthatja. A bejelentési kötelezettséget szankciómentesen 2023. december 31-ig lehet megtenni a Nemzeti Földügyi Központnál. A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját – nyilatkozta az agrárminiszter.

A vízjogról szóló 1885. évi XXIII. törvénycikk értelmében „az élet rendes szükségletére vizet szolgáltató kutakat” saját birtokán mindenki szabadon építhetett, tehát ehhez engedély nem volt szükséges. Ez a szabályozás 1965. július 1-jéig volt hatályban. Utána az 1992. február 15-ig hatályban lévő 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az ásott kút megépítéséhez csak akkor nem volt szükséges engedély, ha annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg. Volt még két kivétel, de azok egyértelműen gazdálkodó tevékenységre utalnak, írja az infostart.hu.

Úgy lehet értelmezni az akkor kialakult helyzetet, hogy bár 1992. február 15. napját követően mindenféle kútépítés engedélykötelessé vált, ha a kút 1992 előtt épült, akkor valószínűleg jogszerűen épült, tekintve, hogy akkor nem kellett rá engedély. Bár a törvény nem rendelkezik róla, ezt úgy is értelmezhetjük, hogy az, ami jogszerűen épült, arra fennmaradási engedély sem kell. Csakhogy a mostani szabályozás egyértelmű. Kétféle engedélyt lehet kérni, és a különbséget éppen a kút létesítésének az időpontja jelenti:

– ha az ásott vagy fúrt kút 1992. február 15. napja után létesült, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni.
– ha az ásott kút 1992. február 15. napja előtt jogszerűen létesült, akkor üzemeltetési engedélyt kell most kérni.

Tehát ugyanazt a kérelmet kell beadni, az eltérés csak az, hogy a 31 évnél fiatalabb kutakra fennmaradási engedélyt, az annál idősebbekre üzemeltetési engedélyt kell kérni a jegyzőnél – a jelenleg hatályos szabályok szerint legkésőbb 2023. december 31-ig.

Mindez persze csak abban az esetben érvényes, ha nem változik a jogszabály. Nagy István agrárminiszter egy rádióinterjúban (Inforádió, Aréna) arról beszélt, hogy a mezőgazdasági célú kutak esetében a múltra visszamenőlegesen semmilyen szankciót vagy tehertételt nem kívánnak a gazdákkal szemben alkalmazni, és a belterületi, lakossági fúrt kutak esetében is ezt az elvet kell szem előtt tartani. Olyan javaslatot kívánnak a kormány asztalára tenni, hogy az egészet úgy kell hagyni, ahogy van, ne kelljen semmilyen lakosságvegzáló történet. Sőt, a bejelentéstől is tekintsen el a törvény, mert semmilyen veszélyt nem hordoz magában az, hogy valakinek az udvarán van egy 12-13 méter mély kútja, ami gyakorlatilag az esővizet gyűjti össze, és azzal a maga kis veteményesét vagy a virágágyását meglocsolja – mondta a miniszter.