Tehát szabadgyökerű növényeket csak tavasszal és ősszel ültessünk, földlabdásnak is ez az ideálisabb ideje, bár itt nagyobb a túlélési esély, hiszen a gyökerek nagy része a földlabdán belül nem sérül. A konténeres növények biztosítják a legrugalmasabb ültetési időt, hiszen ezek bármikor ültethetők, akár nyáron is.
A konténeres növényeknek másik előnye, hogy – maradva a gyümölcsfáknál – sokszor már teremnek is, azaz nem csak el kell hinnünk, milyen fajtájú az az almafa, amin levél sincs (szabad gyökerűen árusítva tavasszal vagy ősszel), hanem konkrétan látjuk is rajta a termést. Ennek persze magasabb az ára, macerásabb a szállítása, de mindemellett számos előnnyel rendelkezik.
Így indul be gyorsabban a növekedés
Bár az ilyen konténeres növények kiültetésekor gyökérsérülés nincs, pár dologra érdemes figyelni ültetésükkor. Ha a kertészetben, ahonnan vásároltuk, árnyékoló alatt volt a növény, és mi tűző napra tennénk ki, akkor előtte szoktassuk hozzá ehhez.
Lehet, hogy az adott növény több időt várt az új gazdájára, és ezért több időt töltött a cserépben, mint az ideális lett volna számára. Ezt onnan vehetjük észre, hogy a konténerben a földlabda nagyon összeállt, több a gyökér, mint a talaj benne. Ilyenkor akár kicsit megfaraghatjuk a gyökereket, mert ezzel növekedésre serkentjük, ami pont ideális, hiszen kiültetés után az a jó, ha az új gyökerek minél hamarabb és minél jobban eltávolodnak a földlabdától, így lesz önellátó a növény. Minél messzebb érnek a gyökerei, annál jobban tud „kapaszkodni”, stabilabban tartja az ilyen gyökér a növényt, és annál biztonságosabb a víz és tápanyag ellátása is, minél nagyobb területről tud ezekhez hozzájutni.
Ne spóroljunk a gödörrel
Hasznos, ha a részére kiásott gödör minél nagyobb a növény földlabdájához képest, hogy a gyökerei eleinte minél lazább talajba, minél könnyebben tudjanak belenőni. Ezért nem szerencsés, ha csak pont akkora gödröt ásunk, mint amekkora konténerben volt a növény. Az ültetési mélység is alapból ugyanolyan legyen, mint az a termesztő edényben volt. Ha túl mélyre ültetünk, lehet, hogy stabilabban áll majd a növény, de a kisebb mennyiségű csapadék vagy öntözés ilyenkor esetleg le sem jut a gyökérzónájáig. Ha túl sekélyen ültetünk, az pedig a kiszáradásához vezethet.
Amennyiben ültetés idején meleg és száraz az időjárás, akkor az öntözésre jobban oda kell figyelnünk. Arra ügyeljünk, hogy a frissen beültetett növényünk körül a talaj ne száradjon ki. Ezeket is iszapoljuk be ültetéskor, és kövessük az inkább ritkábban, de nagyobb vízadaggal történő öntözés elvét. A gyökér tágabb környéke is legyen jól átnedvesítve oldalirányba és lefelé is. Ennek az az értelme, hogy ezzel ösztönözzük a gyökereket, hogy elinduljanak abból a zónából, amibe eddig a termesztőedényben bele voltak kényszerítve. Azaz a növény korábban megszokta, meddig terjeszkedhet a gyökereivel, ám mostantól rá kell szoktatni, hogy ez nem így van.
A talaj mélyebb rétegének az átnedvesítése is különösen fontos, hogy a gyökerek lefelé irányba is fejlődjenek. Ha csak kis vízadagokkal a talajfelszínt öntözzük, akkor a gyökerek oda fognak koncentrálódni, és egy szárazabb időszakban, vagy kimaradó öntözéskor ez problémát okoz. Ha lefelé is nőnek, akkor onnan akkor is vízhez jutnak majd, amikor a talajfelszín száraz. Ha szükséges karózzuk a növényt addig, amíg stabilan begyökerezik az új helyén a talajba.