Biokert a hátsóudvarban

2013-05-09 14:54:27 | Módosítva: 2013-05-09 14:59:58

A vegyszermentes termesztésnek egyre több híve van hazánkban, és ezen irányzat a kiskertekben oldható meg legegyszerűbben. Kicsi terület, változatos növényállomány – mind segítő tényezők, hogy kevesebb kártevővel és kórokozóval kelljen megküzdenünk.

A bio- vagy ökotermesztés a vegyszermentes kertészeti termesztést jelenti. Itt vegyszerek helyett más módszerekkel igyekszünk növényeinket megvédeni a kártevőktől, kórokozóktól. Olyan növényeket ültetünk egymás mellé, melyeket nem kedvel a szomszéd növényre veszélyes kórokozó vagy kártevő. Monokultúra helyett sokféle növényből termelünk kis mennyiséget, ami szintén nem vonzó a kártevők számára. 

A bio zöldségek, gyümölcsök a vegyszerek maradványaitól mentesek, így sokkal egészségesebbek, élelmiszerbiztonsági szempontból többnyire biztonságosabbak (kivételek is vannak, mert például a fuzáriummal fertőzött búza, veszélyes mérget tartalmaz, tehát ott vagy nagy odafigyelés kell, vagy a vegyszer jobban védi az egészségünket, mint a veszélyes gombatoxin).


A kereskedelemben kapható biotermékek ára 3-4 szer drágább, mint a hagyományos termesztésben, azaz vegyszerezett területről származó társaiké. Sokan ezért félnek belekezdeni a biotermesztésbe, mondván; biztosan bonyolult – de ez nem így van. Az árkülönbség abból adódik, hogy vegyszerek nélkül a termés egy része áldozatul esik a rovaroknak, kórokozóknak, így jóval kisebb termésátlag érhető el ugyanakkora területen, mint vegyszerhasználattal. Az árkülönbséget csak ez indokolja.

A biokert eszköztára

Bár vegyszereket nem használunk a biokertben, számos módszer van, amivel megvédhetjük növényeinket. És a nagy területen termesztőkhöz képes a kiskerttulajdonosok esélyei is jobbak, hiszen egy növényből, ha csak kis egyedszámú van jelen a területen, akkor arra kevésbé gyűlnek össze a fajspecifikus kártevők. A kórokozók és kártevők kicselezésével, és rengeteg népi – de már tudományosan is igazolt - praktikával felvértezve, sokat tehetünk az egészséges és vegyszermentes terményekért.


A vetésváltással elérhetjük, hogy a megjelenő paraziták a következő évben ne találják ugyanott a gazdanövényüket. Annyit kell csupán tenni, hogy minden növényt más helyre teszünk a következő évben, nem oda, ahol előzőleg volt. A növények társításával, egymás mellé vetésével megoldhatjuk, hogy egymás kártevőit riasszák el egyes növények. Ha például bársonyvirággal vetjük körbe kertünket, amellett hogy szép lesz, a fonálférgek ellen is védjük a területet. A helyes agrotechnikai megoldásokkal is sokat tehetünk azért, hogy a vegyszerek hiányát ne érezzük – mármint a növények termésében emiatt ne keletkezzen csökkenés. Az őszi mélyásással elősegíthetjük, hogy sok rovarkártevő pusztulását okozza a téli fagy. A hajtásvégeken megjelenő levéltetű telepeket zöldmetszéssel egy menetben is eltávolíthatjuk – csak két példa a sok közül. És érdemes még megemlíteni a növényi leveket, ahol növényekből készült „teákkal” vagy szűrt ázaléklevekkel permetezünk, bio-növényvédőszer gyanánt.


Biokerti tippek

  •  A kamilla virága vetőmagok kezelésére is alkalmas. A langyos kamillateába húsz percre beáztatjuk a magokat, amelyeket ezután azonnal elvetünk. A kamillafürdő tisztítja és fertőtleníti a maghéjat.
  •  A mag felszínét áztatás előtt homokkal vagy földdel ledörzsöljük, így eltávolítjuk a rajta lévő olajfilm-réteget. Ezután a víz akadálytalanul bejut és megindítja a csírázást, ha a mag még nem túl öreg.
  •  Tojáshéjat összetörünk, egy hétig hideg vízben áztatjuk, majd ezzel öntözzük növényeinket, ami kalcium tartalma miatt javítja a talajadottságokat. Nitrogén tartalma van a sörmaradéknak, vízzel hígítva a sűrített tejnek.
  •  A bab, a borsó gyökereit hagyjuk a talajban. Az abban megkötött nitrogént az utóvetemény jól hasznosíthatja.
  •  Gyógy- és fűszernövények illóolajtartalma jelentősen fokozható, ha közelébe csalánt ültetünk.
  •  A metélőhagyma dúsabban fejlődik, ha kávézaccal trágyázzuk.
  •  Földibolha ellen a káposztaágyások mellé vessünk csalogatónövényként kerti zsázsát, vagy füves területtel körülvett helyet jelöljünk ki számára.
  •  A káposztanövények közé fehér tojáshéjat kirakva, a káposztalepkék más helyet keresnek a petelerakásra.
  •  A hangyafészekre borítsunk egy nagy cserepet, amely alá 3-4 óra múlva a hangyák odahordják tojásaikat. Ezt a fészket felemeljük és forró vízbe dobjuk, vagy szétszórjuk a kertben, aminek a madarak rendkívül örülni fognak. Illatokkal is elűzhetők a hangyák. Nem kedvelik a turbolya, a kakukkfű, a majoránna és a levendula leveleit. Ezeket járataikba téve elmenekülnek.
  •  Hernyófogó öv házilag. Ez nem több mint egy 20 cm széles hullámpapír, ami alá a kártevők bebábozódnak. Nyári időszakban a lárvák és a kártevők ellen ezt az övet beenyvezzük, vagy ragasztóval bekenjük. Hernyófészek ellen jól alkalmazható a „forró zuhany”. A permetezésnél a víz hőmérséklete ne legyen 50 foknál melegebb! Ez a kártevőt elpusztítja, ám a levélen azonnal lehűl, így a növényt nem károsítja.
  •  Mezei zsurló: 1 kg friss, vagy 15 dkg száraz növény szükséges 10 liter vízhez. 1:10-hez arányban a növényre, vagy talajára permetezve, gombásodás ellen hat.
  •  Fokhagyma: 70 dkg hámozatlan, aprított hagymát tegyünk 10 liter vízhez. Hígítatlanul a növényre permetezve szamócaatka és gombásodás ellen jó.
  •  A sokféle növény jelenléte csökkenti a paraziták megjelenésének esélyét, mert azok inkább a monokultúrákban pusztítanak.
  •  A virágok nem csak díszítenek, pl. a bársonyvirág drótféregűző.
  •  Terjednek a közösségi kertek hazánkban is, kisparcellás zöldséges pl. játszótérnél.
  •  A biotermények kicsit vegyesebb méterűek és minőségűek, de egészségesebb a fogyasztásuk.
  •  A fűszerek termesztése vegyszermentesen különösen indokolt, hiszen ezeknek nem a termését, hanem a levelét fogyasztjuk, pont azt, amin a vegyszer felszívódna.
  •  A nagy terméshozamú hibridek helyett a szabadbeporzású tájfajták jobbak biotermesztésre, kisebb a termésük, de ellenállóbbak.

Növénytársítás - ezeket NE ültessük egymás mellé!


Bab <=> cékla, metélőhagyma, fokhagyma, hagyma, karalábé, paprika
Borsó <=> metélőhagyma, fokhagyma, hagyma, kardvirág, burgonya
Bazsalikom <=> kerti ruta
Brokkoli <=> saláta, kerti ruta, szőlő
Burgonya <=> napraforgó, tök, paradicsom, hagyma
Cékla <=> futóbab
Fokhagyma <=> borsó, bab
Hagyma <=> borsó, bab, burgonya, káposzta, kerti ruta, zsálya
Kapor <=> levendula, angyalgyökér, kömény, sárgarépa, paradicsom
Káposzta <=> fokhagyma, hagyma, burgonya, kerti ruta, földieper
Karalábé <=> paprika, paradicsom
Kömény <=> sárgarépa, kapor, paradicsom
Metélőhagyma <=> bab, borsó
Paprika <=> karalábé
Paradicsom <=> káposztafélék, kukorica, paprika, kapor, burgonya, Padlizsán, édeskömény, kömény, diófa, uborka
Petrezselyem <=> szarkaláb, kömény, kapor, saláta, paradicsom
Retek <=> izsóp
Saláta <=> brokkoli, petrezselyem
Sárgarépa <=> ánizs, kömény, kapor, spenót, sárgarépa
Uborka <=> Zsálya, burgonya, retek
Akácfa <=> aranyvessző
Galagonya <=> almafa, diófa
Őszibarack <=> málna, paradicsom, burgonya
Szőlő <=> káposztafélék, bab, metélőhagyma, retek, borsó, brokkoli, feketeszeder, őszibarack 
Sárgabarack <=> padlizsán, futó hajnalka, csodatölcsér, petúnia

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Praktikus tanácsok faültetéshez

A tavasz a faültetések időszaka, ekkor és ősszel lehet szabadgyökerű növényeket ültetni. Konténerest bármikor ültethetünk, deagyökeresedés gyorsasága szempontjából ezeknek is igen kedvező a kora...


Hónapról hónapra a kertben - február

Az egyre gyakrabban kisütő, és olykor-olykor már érezhető meleget is adó Nap jelzi: bár kertünkben még nem sok nyoma van a tavasznak, ez bármelyik pillanatban megváltozhat. Akkor pedig beköszönt a...