Biokert a hátsóudvarban

A bio- vagy ökotermesztés a vegyszermentes kertészeti termesztést jelenti. Itt vegyszerek helyett más módszerekkel igyekszünk növényeinket megvédeni a kártevőktől, kórokozóktól. Olyan növényeket ültetünk egymás mellé, melyeket nem kedvel a szomszéd növényre veszélyes kórokozó vagy kártevő. Monokultúra helyett sokféle növényből termelünk kis mennyiséget, ami szintén nem vonzó a kártevők számára. 

A bio zöldségek, gyümölcsök a vegyszerek maradványaitól mentesek, így sokkal egészségesebbek, élelmiszerbiztonsági szempontból többnyire biztonságosabbak (kivételek is vannak, mert például a fuzáriummal fertőzött búza, veszélyes mérget tartalmaz, tehát ott vagy nagy odafigyelés kell, vagy a vegyszer jobban védi az egészségünket, mint a veszélyes gombatoxin).

A kereskedelemben kapható biotermékek ára 3-4 szer drágább, mint a hagyományos termesztésben, azaz vegyszerezett területről származó társaiké. Sokan ezért félnek belekezdeni a biotermesztésbe, mondván; biztosan bonyolult – de ez nem így van. Az árkülönbség abból adódik, hogy vegyszerek nélkül a termés egy része áldozatul esik a rovaroknak, kórokozóknak, így jóval kisebb termésátlag érhető el ugyanakkora területen, mint vegyszerhasználattal. Az árkülönbséget csak ez indokolja.

A biokert eszköztára

Bár vegyszereket nem használunk a biokertben, számos módszer van, amivel megvédhetjük növényeinket. És a nagy területen termesztőkhöz képes a kiskerttulajdonosok esélyei is jobbak, hiszen egy növényből, ha csak kis egyedszámú van jelen a területen, akkor arra kevésbé gyűlnek össze a fajspecifikus kártevők. A kórokozók és kártevők kicselezésével, és rengeteg népi – de már tudományosan is igazolt - praktikával felvértezve, sokat tehetünk az egészséges és vegyszermentes terményekért.

A vetésváltással elérhetjük, hogy a megjelenő paraziták a következő évben ne találják ugyanott a gazdanövényüket. Annyit kell csupán tenni, hogy minden növényt más helyre teszünk a következő évben, nem oda, ahol előzőleg volt. A növények társításával, egymás mellé vetésével megoldhatjuk, hogy egymás kártevőit riasszák el egyes növények. Ha például bársonyvirággal vetjük körbe kertünket, amellett hogy szép lesz, a fonálférgek ellen is védjük a területet. A helyes agrotechnikai megoldásokkal is sokat tehetünk azért, hogy a vegyszerek hiányát ne érezzük – mármint a növények termésében emiatt ne keletkezzen csökkenés. Az őszi mélyásással elősegíthetjük, hogy sok rovarkártevő pusztulását okozza a téli fagy. A hajtásvégeken megjelenő levéltetű telepeket zöldmetszéssel egy menetben is eltávolíthatjuk – csak két példa a sok közül. És érdemes még megemlíteni a növényi leveket, ahol növényekből készült „teákkal” vagy szűrt ázaléklevekkel permetezünk, bio-növényvédőszer gyanánt.

Biokerti tippek

•  A kamilla virága vetőmagok kezelésére is alkalmas. A langyos kamillateába húsz percre beáztatjuk a magokat, amelyeket ezután azonnal elvetünk. A kamillafürdő tisztítja és fertőtleníti a maghéjat.
•  A mag felszínét áztatás előtt homokkal vagy földdel ledörzsöljük, így eltávolítjuk a rajta lévő olajfilm-réteget. Ezután a víz akadálytalanul bejut és megindítja a csírázást, ha a mag még nem túl öreg.
•  Tojáshéjat összetörünk, egy hétig hideg vízben áztatjuk, majd ezzel öntözzük növényeinket, ami kalcium tartalma miatt javítja a talajadottságokat. Nitrogén tartalma van a sörmaradéknak, vízzel hígítva a sűrített tejnek.
•  A bab, a borsó gyökereit hagyjuk a talajban. Az abban megkötött nitrogént az utóvetemény jól hasznosíthatja.
•  Gyógy- és fűszernövények illóolajtartalma jelentősen fokozható, ha közelébe csalánt ültetünk.
•  A metélőhagyma dúsabban fejlődik, ha kávézaccal trágyázzuk.
•  Földibolha ellen a káposztaágyások mellé vessünk csalogatónövényként kerti zsázsát, vagy füves területtel körülvett helyet jelöljünk ki számára.
•  A káposztanövények közé fehér tojáshéjat kirakva, a káposztalepkék más helyet keresnek a petelerakásra.
•  A hangyafészekre borítsunk egy nagy cserepet, amely alá 3-4 óra múlva a hangyák odahordják tojásaikat. Ezt a fészket felemeljük és forró vízbe dobjuk, vagy szétszórjuk a kertben, aminek a madarak rendkívül örülni fognak. Illatokkal is elűzhetők a hangyák. Nem kedvelik a turbolya, a kakukkfű, a majoránna és a levendula leveleit. Ezeket járataikba téve elmenekülnek.
•  Hernyófogó öv házilag. Ez nem több mint egy 20 cm széles hullámpapír, ami alá a kártevők bebábozódnak. Nyári időszakban a lárvák és a kártevők ellen ezt az övet beenyvezzük, vagy ragasztóval bekenjük. Hernyófészek ellen jól alkalmazható a „forró zuhany”. A permetezésnél a víz hőmérséklete ne legyen 50 foknál melegebb! Ez a kártevőt elpusztítja, ám a levélen azonnal lehűl, így a növényt nem károsítja.
•  Mezei zsurló: 1 kg friss, vagy 15 dkg száraz növény szükséges 10 liter vízhez. 1:10-hez arányban a növényre, vagy talajára permetezve, gombásodás ellen hat.
•  Fokhagyma: 70 dkg hámozatlan, aprított hagymát tegyünk 10 liter vízhez. Hígítatlanul a növényre permetezve szamócaatka és gombásodás ellen jó.
•  A sokféle növény jelenléte csökkenti a paraziták megjelenésének esélyét, mert azok inkább a monokultúrákban pusztítanak.
•  A virágok nem csak díszítenek, pl. a bársonyvirág drótféregűző.
•  Terjednek a közösségi kertek hazánkban is, kisparcellás zöldséges pl. játszótérnél.
•  A biotermények kicsit vegyesebb méterűek és minőségűek, de egészségesebb a fogyasztásuk.
•  A fűszerek termesztése vegyszermentesen különösen indokolt, hiszen ezeknek nem a termését, hanem a levelét fogyasztjuk, pont azt, amin a vegyszer felszívódna.
•  A nagy terméshozamú hibridek helyett a szabadbeporzású tájfajták jobbak biotermesztésre, kisebb a termésük, de ellenállóbbak.

Növénytársítás - ezeket NE ültessük egymás mellé!