Klímák és hatásfokok

Fűtésben az SCOP (Szezonális jósági fok) mutatót használják, mely megmutatja a berendezés hatékonyságát egy adott fűtési igény mellett. Ez azonban nem feltétlen azonos mindenkinél, ezért más adatokat is érdemes figyelembe venni. Az energiacímke hűtés üzemmódban nem tesz különbséget Európa éghajlatában, a fűtés vonatkozásában azonban mutat egy sematikus térképet, mellyel körülbelül megmutatható, hogy Európán belül hol mennyire hidegek a telek.

Az európai szintű szabályozás csak az átlagos éghajlati övre vonatkozó adatok megjelenítését teszi kötelezővé, a hidegebb és melegebb éghajlatokra kalkulált adatok tájékoztató jellegűek. Több gyártó emiatt nem is foglalkozik ezen adatok megadásával, hiszen a tényleges energiabesorolást a középső érték határozza meg. Ez az, amit a gyártók katalógusaikban és egyéb anyagaikban feltüntetnek. A hidegebb és melegebb éghajlati övre vonatkozó adatok azt mutatják meg, hogy hogyan változna a berendezés hatékonyságának meghatározása és átlagos fogyasztása, ha azt különböző külső hőmérsékleti adatokkal számolnánk ki.

A berendezések névleges teljesítményét a gyártók hűtésben 35°C-ra, a fűtési teljesítményt pedig 7°C külső hőmérséklet mellett mutatják. Ez megtévesztő lehet, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a berendezés mekkora fűtési teljesítményt fog tudni leadni akkor, amikor arra a legnagyobb szükségünk van, vagyis a legnagyobb téli hidegben. Egyes berendezések csak alig veszítenek teljesítményükből a külső hőmérséklet csökkenésével, míg mások akár a névleges teljesítményük 50 százalékát is elveszítik már akár -10°C külső hőmérséklet mellett. Így könnyen úgy járhatunk, hogy hiába választunk kimagaslóan energiahatékony berendezést, az pont a legnagyobb hidegekben fog cserbenhagyni minket.

Azon felül, hogy figyelünk arra, hogy a leghatékonyabb berendezést választjuk, az összehasonlításnál arra is figyelni kell, hogy a gyártó mekkora fűtési teljesítményt ad meg a számításnál, mivel az itt megadott teljesítmény berendezésenként jelentősen eltérhet. Ha egy gyártó alacsony teljesítményt ad meg, akkor a hatékonyság hiába mutat jó értéket, azonban valós körülmények között, amikor a berendezésnek magasabb teljesítményt kell biztosítania, ez az érték jelentősen romlik, esetleg a készülék nem is képes biztosítani a megfelelő teljesítményt.

Kulcs rövidítések a klímák összehasonlításához

COP: a COP érték pontosan azt határozza meg, hogy 1kW áramból mennyi kW hőenergiát képes készíteni. Tehát ha a klíma bizonyos körülmények között 1kWh áramból képes csinálni 5,5 kW hőenergiát, akkor a pillanatnyi COP értéke 5,5. Egy érték, amivel meg tudjuk mondani, hogy egy hőszivattyú, vagy egy klíma, mennyire energiatakarékosan tud fűteni. A probléma azonban sokszor az, hogy bizony ezek pillanatnyi értékek, így összehasonlíthatatlanok.

SCOP: az SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) értéket már nem egy pillanatnyi állapotra vonatkozik, hanem egy teljes, átlagos szezon alatti hatásfokot jelent. Tehát egy szabvány alapján meghatározott átlagos éves fűtési áramfogyasztást elosztanak az ugyanezen időszak alatt a készülék által előállított hőenergiával, így megkapják, hogy mennyire energiatakarékos a készülék. Két értéket számolnak ki, egyet 35°C-os és egyet 55°C-os előremenő hőmérséklet mellett.

EER: ez egy arányszám, ami a felhasznált energiának, és a hűtési energiának az aránya. Tehát, ha egy hőszivattyú vagy klíma 1kWh energia felhasználásával 4kWh hűtési energiát képes „leadni”, akkor az EER= 4 kW/kW. Ez az érték minél magasabb, annál jobb, tehát annál több hűtési energiát képes felhasználni, 1kWh áram felhasználásával. Fontos megemlíteni, hogy ez egy pillanatnyi érték, ami folyamatosan változik attól függően, hogy mekkora a belső és külső hőmérséklet (hőszivattyúknál a külső és a víz hőmérséklet).

SEER: mivel az EER érték folyamatosan változik, a különböző készüléktől független hatások miatt, ezért ezt még lehetetlen a készülékek hatásfokának összehasonlítására használni. Ezért kitalálták az SEER értéket (Seasonal Energy Efficiency Ratio). Ez egy szezonális hatásfok, tehát egy teljes működési szezon átlagos hatásfokát jelenti. Az Európai Unió kidolgozott egy szabványt az átlagos működési körülményekre, ami alapján meg lehet becsülni a teljes szezonon keresztüli működés utáni hűtési hatásfokot. Ezt az értéket már össze lehet hasonlítani a különböző gyártók esetében.

A fentiekből látszik, hogy amire figyelni kell, és amivel össze lehet hasonlítani a készülékek hatékonyságát, az az SCOP és az SEER érték. Mindkét esetben minél nagyobb az érték, annál energiatakarékosabban működnek a hőszivattyúk.