Növényvakság: a gondoskodást betegséggel hálálják meg

Az emberek többsége nem ismeri az őt körülvevő gyakoribb növényeket sem. Ez pedig azért probléma, mert ha valaki allergiás például egy sor fa virágporára, és ismerné, hogy az a faj hogy néz ki, akkor lehet, hogy nem abban az utcában járkálna, ahol olyan fák élnek, hanem pár utcával arrább menne, és ezzel sok kellemetlenségtől óvná meg magát. Érdekes módon az emberek ismerik az autójuk típusát, a parfümjük fajtáját, azonban sokszor nem tudják, hogy melyik fajta burgonya jó főzve, és melyik sütve, vagy melyik alma milyen ízű, hatású. Pedig azzá leszünk, amit eszünk – tartja a mondás. És még nagyobb gond, hogy növényvásárláskor arról sem tájékozódik a többség, hogy allergén-e az adott növényfaj? Mert lehet az szép, ha közben az egészségünkre megy. A jelenségnek neve is van: növényvakság.

Közterületeink, kertjeink tele vannak allergénekkel

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ aerobiológusa Dr. Magyar Donát egy előadásában arra a fontos problémára hívta fel a figyelmet, hogy sok allergén növényt ültettek korábban a közterületekre és a kertekbe, előbbieknél már javul a helyzet, de a kertekben nem. A pollenallergiás emberek tudják, hogy egy allergén növény közelsége mennyire meg tudja keseríteni az életet. Akkor, amikor az adott növényfaj a pollenjét szórja, érdemes gyakran nedves takarítást végezni a lakásban, naponta hajat mosni, gyakrabban ruhát mosni. A lakásba érve lecserélni az utcai ruhát, és a párnahuzatot ésszerű gyakran cserélni, mert e nélkül lehet, hogy éjjel is megkapjuk a pollendózist, mondjuk a nem mosott hajról a párnára, onnan a légutakba kerülve. Hasznos lenne, ha az emberek a saját kertjükbe nem ültetnének a továbbiakban allergén növényeket.

Egy felmérésben az emberek 26 százaléka mondta azt, hogy nem ismeri fel azokat a növényeket, melyekre allergiás, 26 százalékuk talán, és 48 százalékuk felismeri. Növényvásárlás előtt pedig az emberek 76 százaléka nem ellenőrzi, hogy allergén e az adott növény, csupán 26 százalékuk foglalkozik ezzel. Emellett az sem segíti az ismeretek terjedését, hogy rengeteg allergiát enyhítő szer reklámjában olyan virágok láthatóak, melyek nem allergének, csak jobban mutatnak a képen. Az allergén növények virága rendszerint szélbeporzású, hiszen ezek sokkal több pollent termelnek. Ezek nem szép, nagyon egyszerű virágok, ellentétben a rovarbeporzásúakkal, melyek színükkel, szép formájukkal csalogatják a beporzó rovarokat. A rovarporozta növények sokkal kevesebb pollent termelnek, hiszen ez egy célzottabb, kevéssé pollen pazarló módszer, mint a szélbeporzás.

Volt már halálos áldozat is

Egyetlen – nem allergén – fa akár 100 kg port és allergén pollent köthet meg a lombozatával egy év során. A kertekben, közterületeken megtalálható allergén fákat most már nem kiirtani kell, csak ha elpusztulnak, akkor helyettük nem allergéneket kellene ültetni. A lándzsáslevelű éger (Alnus x spaethii= A. subcordata x A. japonica) esete világraszóló lett, ugyanis vizsgálatok szerint ennek a pollenje ellen antigén termelődött és vált kimutathatóvá svájci városokban élő iskolás gyermekek vérében. Ott, ahol ilyen fasorok voltak. Egy száz egyedből álló, 10-15 méter magas fasor esetében a pollenhozam évente a 10 000 kilogrammot is elérheti. Külön gond, hogy nincs szünet, mert még alacsony napi átlaghőmérséklet mellett is magas (70 pollen/m3) pollenkoncentráció mérhető e fák mellett, sőt a pollenszórást fagypont alatti hőmérsékleten is folytatja még a hóborította fa is.

Szakember szerint fontos fordulóponthoz érkeztünk, mert a klímaváltozással változik hazánkban a növényzet. Az allergén és invazív növényeket ezért ne engedjük be, ehelyett a nem allergén és hasznos növények terjedését segítsük elő. A problémás fajok hamar, súlyos egészséget terhelő allergénné válhatnak, vagy túl gyorsan terjedve invazívvá válhatnak. Ilyen például a már nálunk is elterjedt kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), a fényeslevelű fagyal (Ligustrum lucidum), a szinte kiirthatatlan ártéri japán keserűfű (Reynoutria japonica), vagy az egynyáriként ültetett kerti seprőfű „nyári ciprus”, (Kochia scoparia f. trichophylla).

Hitachinaka, Japán város esete is ismert, ahol a japánciprussal (Cryptomeria japonica) faipari célokból nagy területeket ültettek be, mely faj mára Japánban első számú allergénné vált. Ma minden ötödik japán ember allergiás rá (ezért jártak a covid előtt is maszkban a japánok). A olajfa a mediterrán térség első számú allergén növénye, és már nálunk is egyre több kertben megtalálható, hiszen probléma nélkül áttelel. Csak a nem allergén fajtáját telepítsük, ilyen az Olea europea ‘Swan Hill’. A virginiai boróka (Juniperus virginiana L.) is erős allergenitású, anafilaxiát is okozhat, és emellett kontakt dermatitiszt, azaz a levél, kéreg, gyanta, fűrészpor érintése érzékenyek esetén bőrgyulladást okoz. A gyors növekedése miatt gyakran ültetett Leyland-ciprus (Cupressocyparis leylandii) „Leighton Green” változata kétlaki, a porzós példány annyi pollent termel, hogy egy kis légmozgásra olyan, mintha gőzölne a fa (nálunk a tiszafáknál (Taxus baccata) láthatunk ilyet.) E Leyland ciprusnak már halálos áldozata is volt, amikor egy labda begurult a növény ágai közé, és az utána szaladó gyerek megfulladt a pollentől, olyan mennyiségben lélegezte be.

Tenni kell azért, hogy kevesebb allergén vegyen körül bennünket. Az 509/2023 (XI. 20.) sz. kormányrendelet előírja a gyógyhelyek közterületén az allergén növényzet felmérését és szabályozását. Fontos tehát az allergén terhelés csökkentése a közterületeken, de a magán kertek allergén kibocsátásának a csökkentése is, ehhez pedig tájékozottság és vásárlói tudatosság kell. A biodiverzitás megőrzése is fontos szempont, mert az allergén növényfajok/fajták ültetését korlátozó intézkedések miatt csökkenhet a zöldfelületek biodiverzitása, ami növényvédelmi, természetvédelmi kockázattal jár. Kis mennyiségben, bizonyos helyekre, szórványosan továbbra is ültethetők allergén fafajok. De hasznosabb új, nem allergén fajok és fajták nemesítését, telepítését szorgalmazni. 

Kellenek az olyan új kertészeti változatok, melyek nem, vagy csak kevés pollent termelnek. Ilyenek, melyeknél a virág hiányzik, leszárad vagy kleisztogám (zártan önbeporzó), a porzók szirmokká fejlődnek (pleniflora vagy pompon virágú fajták), vagy a pollenkibocsátást más genetikailag stabil tulajdonság gátolja, de astabilan egylaki fajok termős példányai, azaz egy stabilan nőivarú kertészeti változat is ideális. Érdemes a tél folyamán felmérni kertünk állományát, és ha van allergén növény benne, azt mielőbb lecserélni valami probléma mentesre. Teljes megoldás persze nem lesz, hiszen amíg a parlagfű szinte egész évben mindenhol fellelhető hazánk területén, addig lesz allergén pollen utánpótlás. A szabályozás erre is megvan, csak be kellene tartani, és nem azért mert a szabály az szabály, hanem azért mert mindenkinek az érdeke lenne.