Kádár kocka újraálmodva

Egy időben kissé lenézett építmények voltak a kádárkockák. Valóban vannak hátrányaik, és az is igaz, hogy a korábbi építési szabályok, pláne azok betartása azért nem a mai szinten voltak. De sok szakember vallja, hogy ezek a házak masszívan vannak megépítve, és igenis bennük van a korszerűsítés lehetősége.

Falazatuk még vagy a kisméretű, tömör tégla volt, vagy a később divatos B30-as falazóblokk. Ezek hőszigetelő tulajdonsága valóban messze van a mai követelményektől, de vannak előnyeik is. Ilyen például a nagy tömeg, ami egyben nagy hőtároló képességet is jelent. Ha a nehéz falak hőszigetelését a mai kor igényei szerint megoldjuk, akkor egy igen kedvező hőtechnikai tulajdonságú falszerkezet jön létre. A tömör falazat hőtárló képessége és az utólagos homlokzatszigetelés jó hőszigetelő képessége egyszerre jelentkezik. Ez jobb lehet, mint a mai legkorszerűbb falazóblokkok „rendszerteljesítménye”, hiszen ez utóbbiak tömege és hőtároló képessége kicsi.

Egy komplex felújításnál tehát a szigetelést nem ússzuk meg. A tetőt valószínűleg teljesen ki kell cserélni – a szerkezettől a héjazatig -, és valószínűleg érdemes elgondolkozni a tetőtér beépítésen is. Ha már a tetőszerkezetet amúgy is kicseréljük, akkor viszonylag kis pluszköltségen szinte meg lehet duplázni a kádárkocka hasznos alapterületét, ami eredeti állapotában azért nem bőséges, általában 80-100 m². Ebből könnyedén lehet csinálni 160-180 m²-et, ami már egy komoly családi ház méret.

A kádárkockák gyenge pontja a padlószigetelés. Ezt a munkát 60-as-80-as években sokszor hanyagul végezték el, a szigetelőanyagok minősége is rossz volt, és azóta a nedvességszigetelés csak elöregedett. Ez részben megnyilvánul a padlózat nedvesedésében, másrész a falak nedvesedésében. Ha a későbbiekben majd említett nyílászárócsere is megtörténik a komplex felújítás során, akkor a nedvesedés igen komoly problémákat okozhat, így ezt a munkát aligha lehet megúszni. Valószínű, hogy az egész padlózatot fel kell törni, és a korszerű szigetelés elveinek megfelelő rétegrendben kell visszaépíteni. Ha pedig a falazat nedvességmérése túl nagy nedvességtartalmat mutat, akkor valamelyik falazatszigetelő módszerrel – pl. injektáló szigeteléssel – a falakat is meg kell védeni az alulról felszívódó víztől.

A nyílászárókról nem kell túl sokat beszélnünk. A régi ablakok, ajtók a mai igényeknek már nem felelnek meg, ezeket korszerű változatokra kell cserélni. Legfeljebb az időzítést ajánlatos átgondolni. Érdemes viszont megemlíteni a klasszikus kádárkocka belső elrendezési problémáját, mégpedig azt, hogy az épület klasszikusan három egyforma szobából, konyhából és fürdőszobából áll – némi előtérrel. A helyiségeket elválasztó főfalak az egész tetőszerkezetet tartják, nehezen mozdíthatók. Márpedig a mai igény sokkal inkább az, hogy legyen egy nagy központi tér a lakásban – amerikai konyhával vagy a nélkül -, ami a család közös tartózkodási helye, és legyenek kisebb szobák, gyerekszoba, hálószoba stb. Ehhez viszont főfalat kell megbontani. Drágítja ugyan a felújítást, de ez a feladat sem megoldhatatlan, hiszen megfelelő áthidaló beépítésével megbontható a tartófal is. Természetesen ehhez statikus pontos tervei, számításai szükségesek, de lehetséges, így a lakóknak nem kell a régi szobakiosztás kompromisszumát cipelnie.

A fentieken kívül majdnem biztosan szükség lesz az épület gépészetének és elektromos rendszerének a korszerűsítésére, de ez nagyban függ attól, hogy mennyire maradtak meg az eredeti állapotok, milyen felújítások történtek az építés óta, és persze attól is, hogy a felújítónak mik az igényei és mennyi pénze maradt még az eddig elvégzett munkák után. Lehet, hogy a gázkazánt már régen kicserélték egy kondenzációs típusra, és azt akkor nem érdemes bolygatni. A fürdőszoba, konyha is egészen más ma, mint 30-50 évvel ezelőtt, de ha ezek felújítása már néhány éve megtörtént, akkor érdemes megnézni, mit lehet megtartani belőle. A dolgot mindenesetre nagyon megnehezíti, hogy ha – a fentiek szerint – a padlózatot fel kellett törni, így akármilyen jó állapotú burkolatunk volt, annak bizony annyi!

Amit még nagyon át kell gondolni, hogy a megálmodott felújítási lépések közül melyik halasztható későbbre, és melyek azok, amiket egy nekifutásra kell megcsinálni. Milyen munkákkal nem lehet együtt lakni, és melyek azok, amik egy-két év múlva, a házban lakva is kivitelezhetők. A padló újraépítése, vagy a tetőtér beépítéshez szükséges lépcső kialakítása, a födémáttörés bizony nehezen megoldható bent lakva. A padlófűtés csövezését sem érdemes későbbre halasztani, ugyanígy az elektromos hálózat és a vízvezeték rendszer felújítását sem. És persze a tartófalak bolygatása sem történhet néhány év múlva, már bent lakva.

De az ablakcsere ma már 1-2 napos munka, kevés piszokkal, a külső homlokzatszigetelés sem igényli az ideiglenes kiköltözést, és ha már a belső lépcső kialakítása megtörtént, akkor a tetőtér beépítése is lehetséges később. Fontos tehát az ütemezés, különösen akkor, ha a felújításra jelenleg szánható keret is korlátozott.

A kádárkockáról

A Kádárkockák az 1960-as évektől kezdve egészen a hetvenes évek végéig uralták Magyarországon a vidéki építkezéseket a maguk puritán, négyzetes alaprajzú, többnyire földszintes, sátortetős családi házaikkal, de még a fővárosban – a külső kerületekben - is lépten-nyomon találkozhatunk velük. Hogy mennyire népszerű volt ez a forma, mi sem igazolja jobban, mint hogy jelenleg az országban becslések szerint 844 000 ilyen lakóépület található. Mivel építésük idején az alacsony energiaárak miatt nem volt szempont az energiahatékonyság, korszerű hőszigetelés és fűtési rendszer híján ezek az ingatlanok mára rendkívül pazarlónak számítanak.

Várható költségek

Amikor az épület átfogó felújításáról van szó, beleértve a fűtési rendszer cseréjét, a teljes belső átalakítást és esetleges bővítéseket, a költségek 10 millió forinttól akár 40-50 millió forintig terjedhetnek, vagy akár ez fölé is emelkedhetnek. A pontos összeg az adott épület aktuális állapotától, a felújítás terjedelmétől, a választott anyagok, berendezések minőségétől, a szakember munkadíjától és akár az ingatlan elhelyezkedésétől is függ, ha csak a főbb kivitelezési árat befolyásoló tényezőket említjük. A felújításba mindenképpen pontos költségvetéssel, részletes árajánlattal fogjunk csak bele. Kérjünk ajánlásokat ismerősöktől, családtagoktól vagy olyan szakmai szervezetektől, mint az építészek vagy építőipari vállalkozók kamarája. Az ajánlások segíthetnek szűkíteni a választást, és megtalálni azokat a szakembereket, akik már bizonyították hozzáértésüket és szakmai tudásukat.

Kérjünk árajánlatot több szakembertől is, és hasonlítsuk össze azokat. Fontos, hogy ne csak az árat vegyük figyelembe, hanem az ajánlatok tartalmát, a felkínált anyagok minőségét és a munka várható időtartamát is. Ellenőrizzük a kiszemelt kivitelező referenciáit.

Forrás: Nemzeti Mintaterv Katalógus

Érdemes átfutni a Nemzeti Mintaterv Katalógust a tervezgetőknek, melyet a mellékelt webcímen és az itt megjelenő QR kóddal tudnak elérni. Sok szép, megvalósított felújítási példát és láthatnak az oldalon.

https://www.oeny.hu/oeny/nmtk/mintatervek