Hónapról, hónapra a kertben- Július, augusztus

2009-08-17 13:32:04 | Módosítva: 2009-08-19 00:48:36

A nyári hónapokban van a szabadságok időszaka, így a kertünk nyújtotta nyugalmat is ekkor élvezhetjük leginkább. A tennivalók sokasága leginkább tavasszal és ősszel van, de ilyenkor sem unatkozunk a kertben. A legnagyobb kincs nyáron a víz.

Az idei év tavasszal és nyáron sem kényeztette el kertjeinket megfelelő mennyiségű csapadékkal, ám ennek eloszlása éghajlatunkon egyébként is egyenetlen, és a két legszárazabb hónap a júliusi és az augusztusi. Öntözésről már számos alkalommal írtunk lapunkban, így most néhány olyan praktikát mutatunk be, amivel csökkenthető a talaj vízkészletének a kipárolgása. Ezzel a növények jobban tudják hasznosítani a harmatot, az esetleges nyári záporok adta kis mennyiségű csapadékot vagy az öntözővizet.
Vízhiány esetén a növények először lankadnak, és ha ez visszafordíthatatlanná válik, akkor kiszáradnak. Szárazság esetén a zöldségek, gyümölcsök általában korábban elkezdenek beérni, mint ideális esetben kellene, ezért kisebb mennyiségű, tömegű és rosszabb minőségű termés várható.

Amennyiben takarékoskodunk a vízzel, és azt a keveset, ami a talajba jut, megpróbáljuk minél jobban megőrizni, azzal növényeink esélyeit növeljük. Fő szempont, hogy a talajnedvesség kipárolgását minél többféle módon akadályozzuk. Az esti és hajnali öntözési időpontok is leginkább ezt célozzák meg.
A talaj többnyire fekete, vagy sötét színű, és tudvalevő, hogy az hamarabb felmelegszik, mint a világos színek, hiszen nem veri vissza a Nap hősugarait. Ha a talaj melegszik, a benne levő víz is gyorsabban párolog. A növények körüli talajtakarás, világos anyaggal (szalma, szárított fűkaszálék, dísznövényágyásban murva, kéreg), csökkenti a talaj környékén a hőmérsékletet, és így a talajnedvesség kipárolgását is. Másik lehetőség, ha ritkán, de nagy mennyiségű öntözővizet juttatunk ki a talajra, és miután annyira megszáradt, hogy művelhetővé vált megkapáljuk, vagy száraz földet, homokot szórunk rá. Előbbi és utóbbi módszer is megszünteti a talaj felső rétegében kialakult hajszálcsöveket. Amint a víz lefelé szivárog, oda a talajrészecskék között kialakult csőrendszer-szerű úton jut le, amin a felszín melegedése miatt később a pára vissza is szökhet a levegőbe. Ha azonban a talajnak ezt a szerkezetét megváltoztatjuk, akkor e kipárolgás jelentősen csökken.

A növények vízháztartását javíthatjuk, ha hűtjük a környezetüket, hiszen a kipárolgásuk ezzel is csökkenthető a forró napokon. Egy kerti tó jelenléte is jó hatással van erre, hiszen párateltebbé teszi a levegőt, ami szintén valamelyest akadályozza a növényi szövetek vízvesztését. A beton, és más könnyen felforrósodó felületek locsolásával is hűtjük a környezetet, de árnyékoló háló kifeszítésével is hasonló hatást érünk el. Ez az alatta levő növényeket a napégéstől is óvja.
A nap okozta perzselődések nem ritkák ilyenkor, és ha a legnagyobb melegben öntözzük növényeinket, akkor ezt a kedvezőtlen hatást csak tovább erősítjük. A levélre hulló és ott maradó vízcseppek nagyítólencseként gyűjtik a Nap sugarait, ezzel fokozva a perzselő hatást.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Esővíz hasznosítása

Az esővíz összegyűjtése és hasznosítása nem új „találmány”, ám manapság még fontosabb, mint régebben volt. Ahol ugyanis lehetőség van az összegyűjtésére, szinte bűn nem felhasználni az ég...


Locsolás öntözőkannából

Cserepes virágaink, fűszernövényeink különböző mértékben, de szintén igénylik a rendszeres öntözést. Nem mindegy azonban, hogy mikor és milyen módon locsolunk.