Utólagos pinceszigetelés

2008-10-12 14:46:28 | Módosítva: 2008-10-14 20:23:52

Dohos szag, málló vakolat, pergő festék - a nedves pincék leggyakoribb kísérőjelenségei. Az ilyen helyiségben kellemetlen tartózkodni, a benne tárolt tárgyak pedig gyorsan amortizálódnak. Megfelelően megtervezett és kivitelezett utólagos szigeteléssel megszüntethetőek ezek a problémák.

Az utólagos szigetelésnek nemcsak a fellépő nedvességterhelésekkel szemben kell megfelelniük, hanem igazodniuk kell az épület adottságaihoz. A különböző korokban használt építőanyagokhoz és szigetelési technológiákhoz megfelelő felújítási rendszert kell illeszteni. A használati igényeknek megfelelő vízszigetelési munkálatokat pontos állapotfelmérésnek kell megelőznie. Előzetesen vizsgálni kell a következő jellemzőket:

  • vízviszonyokat (talajvíz, kapillárisan felszivárgó nedvesség, higroszkopikus nedvesség, csapóvíz),
  • szerkezeti kialakítást,
  • beépített építőanyagok fajtáját és állapotát,
  • meglévő szigeteléseket,
  • használati igényeket,
  • a falszerkezetek átnedvesedésének mértékét,
  • a károsító sók mennyiségét és eloszlását.

Az állapotfelmérés alapján szigetelési terv készül, amelynek nemcsak az egyes fal- és padlófelületek szigetelőanyagát, hanem a csatlakozási pontok és áttörések részletterveit is tartalmaznia kell.

Szigetelési rendszerek

A felújítási gyakorlatban a vízszigetelési rendszerek három alapvető csoportját különböztetjük meg: külső oldali, belső oldali, illetve az építményszerkezetbe injektált szigetelési rendszerek. A három rendszer a szigetelési zóna térbeli elhelyezkedésében különbözik, ez pedig különböző terheléseket és beépítési feltételeket határoz meg. Az épület szigetelése minden esetben teknőszerű kiképzésű kell legyen, ami azt jelenti, hogy a nedvességgel érintkező vízszintes padló és függőleges fal felületeket önmagukban és csomópontjaikban is vízzáróan kell kialakítani, úgy hogy azok kádszerűen körbevegyék a szigetelendő teret.

Külső oldali szigetelések

A szóba jöhető eljárások talán legbiztosabb, műszakilag legkorrektebb módja, az épületet támadó talajnedvességet külső felületen fékező eljárás. Így a nedvesség nemcsak a belső térbe, hanem a határolófalakba sem tud behatolni, mintegy teljes szárazság érhető el a légtérben és a falakban. A határoló falak függőleges külső felületén a szigetelést megfelelő vízszintes padlószigeteléssel kell hézagmentesen illeszteni. A külső oldali falak és a padló szigetelő anyagának tartósan vízzárónak, párazárónak, adott esetben víznyomással, a talajban előforduló vegyi hatásokkal szemben ellenállónak és repedésáthidalónak kell lennie. A gyakorlatban a bitumenes vastaglemezek és a kent bitumenes vastagbevonatok a beváltak. A két szigetelési sík összekötésére, illetve a falazatok alapjaiból felszívódó kapilláris nedvességgel szemben vízszintes vízzárral kell védekezni, például injektálással.

Belső oldali szigetelés

A külső oldali szigetelést nehézkessé teszi, hogy a kivitelezéshez elengedhetetlen az épület körüli munkagödör kialakítása, ez számos helyzetben vagy túlzottan megdrágítja a felújítási munkákat, vagy fizikai képtelenség. Ilyenkor - hogy elkerüljék az épület körbeásását - sok esetben a belső oldalon készül el a szigetelési zóna, ennek viszont komoly műszaki hátránya, hogy a nedvesség bejuthat a határoló falakba. A teljes szárazság belső szigeteléssel nehezen biztosítható, ha mégis, akkor csak költséges kiegészítő eljárásokkal.
Belső oldali szigeteléskor a szigetelésre nem csak víznyomás, hanem a páranyomás is nagyon komoly terhelést jelent. A falazatban levő állandó nedvesség párolgása során lenyomhatja a szigetelő bevonatot a falazatról. Ezért annak jól kell tapadnia a falazatra, valamint jó páraáteresztőnek kell lennie. A belső térbe bejutó vízpára elvezetéséről gondoskodni kell. Amennyiben belső szigetelésként párazáró szigetelést, például PVC-fóliát használunk, úgy a szigetelést teljes felületen - a függőleges falaknál is - le kell terhelni megfelelő vasbeton réteggel. Ez sokszor hely hiányában nehézkes és drága megoldás.
A határoló falak függőleges belső felületén lévő szigetelést megfelelő vízszintes padlószigeteléssel kell hézagmentesen illeszteni. A falak szigetelő anyagának leginkább tartósan vízzárónak, páraáteresztőnek és a falazatban lévő károsító sókkal szemben ellenállónak kell lennie. A gyakorlatban az egykomponensű cementbázisú rideg, szigetelőiszapok váltak be.
A határoló falakban tartósan jelen lévő nedvesség földszinti falakba való felhúzódása ellen injektált, vízszintes vízzárral kell védekezni. A belső szigetelés páraáteresztő képessége miatt folyamatosan vízpára jut a belső térbe, ez ellen nagy légpórus-tartalmú felújító vakolattal kell védekezni, amely a száradási zónát a vakolat belsejébe vezeti, így a lényegében nedves falra felhordott felújító vakolat külső felülete száraz tapintású lesz. Magasabb szárazsági igények esetén előfalazással, nagy légpórustartalmú felújító vakolatokkal illetve levegőelszívással kell kiegészíteni a szigetelési rendszert.

Befecskendezés

Az injektálási eljárás folyamán az épület talajjal érintkező elemeinek anyagszerkezetébe (téglafal, beton, zsalukő) vízzáró képességét növelő vegyi anyagot juttatunk, amely a telítés és e lezajló vegyi reakciók után jelentősen növeli az adott építmény szerkezetének vízzáróságát. Az injektálás célja lehet víznyomás elleni védelem vagy esetleg talajpára elleni víztaszító impregnálás.
Pincék esetén a külső határoló talaj megbontása nélkül a belső oldalról injektálással megbízható, akár víznyomás elleni szigetelőréteg alakítható ki a falazatban (tömbszigetelés), vagy a fal és a talaj határolófelületén (szigetelőmembrán).
Földszinti falak talajból felszivárgó nedvesség elleni védelmére lehet hathatós megoldás az injektált vízszintes vízzár. Az injektálási eljárás során, a tervezés és a próbainjektálások alatt meghatározott rasztertávolságra kialakított furatokon keresztül, injektálópumpa juttatja a szerkezetbe a szigetelőanyagot. Az injektálás során addig pumpálják az injektálóanyagot a falszerkezetbe, amíg az a következő csonkban meg nem jelenik, és így az adott falszakasz vízzáróvá nem válik. Ezzel az eljárással és a beinjektált anyagmennyiség kontrollálásával folyamatosan ellenőrizhető, hogy az injektáló anyag ténylegesen telíti-e a szerkezet pórusait.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

zsolt07 avatarja

zsolt07        

Nagyon jó cikk! Én is sokáig hezitáltam, mire úgy döntöttem, hogy rendesen vízszigeteltetem a pincémet, de így utólag örülök, hogy megcsináltattam, ráadásul sikerült egy olyan technológiát találnom ami tényleg működik és nagyon korrekt áron csinálták meg: http://pinceszigeteles.com

Felújító vízszigetelés

Az ép vízszigetelés rendkívül fontos az épület állagának megóvása érdekében. Ha itt felújításra van szükség, általában ez jelentős költségekkel jár. Nagy az igény olyan megoldásra, amely...


Heraklith hőszigeteléssel társított építőlemezek

A Knauf Insulation szigetelési divíziójának tulajdonába került zalaegerszegi Heraklith gyárában folyamatos gyártás-technológiai és termékfejlesztéseket hajt végre. A gyár szakemberei felismerték...