Fémtetők

Fémlemezfedéseket már évszázadokkal ezelőtt is alkalmaztak, elsősorban középületeken (fürdőépületek, templomok tornya). Ennek egyik szép példája a XVI. században épült Király fürdő a fővárosban. A fémlemezfedések anyaga elsősorban 0,6-0,75 mm vastagságú vörösréz, vagy horganylemez volt. Időtállóságuk, megmunkálhatóságuk tette alkalmassá ezeket az anyagokat arra, hogy nehezen hozzáférhető helyeken is használják, és bonyolult tetőformákat készítsenek belőlük. A szép és tartós sík fémlemezfedés kialakításához viszont drága kiegészítő szerkezetek, rétegek beépítése, komoly szakmai tudás és speciális szerszámok szükségesek. Ezen okok miatt korábban a családi házakon kevésbé elterjedt fedési mód volt hazánkban.
Az anyaggyártás és a kiviteli technológia fejlődése következtében megjelentek az új, esztétikusabb, tartósabb, könnyebben beépíthető anyagok és a gyors, pontos munkavégzést lehetővé tevő új gépek. A fémszerkezet kis önsúlya, könnyű szerelhetősége miatt alkalmas új tetők borítására, és régiek lefedésére, a korábbi tetőszerkezet megerősítése nélkül.
A rendszer szokatlan szilárdságát és teherbírását az acéllemez, korrózióállóságát pedig az ennek oldalára felvitt alumínium-cink ötvözet adja. Mindehhez a lemezekkel azonos kiegészítők tartoznak, így nincs szükség bádogos munkára, és a kész ház homogén képet ad. A fémtetők között is eltérő elemeket különböztetünk meg, ezek gyártótól, alapanyagtól és megoldási rendszerektől függően változnak.

Cserepeslemez fedés

A cserepeslemez gazdaságosan előállítható és könnyen karbantartható. Acél alapanyaga nem reped, nem törik, a gyártók ötven év garanciát is vállalnak rá. A tűzihorganyzott acélmagot általában rugalmas, időjárásálló műanyaggal vonják be, ez a réteg véd később a rozsda és az elszíneződés ellen. A lemezek készülhetnek fényes poliészter vagy matt bevonattal, a tetőpiacon megszokott több tucat különböző színben.
A trapézlemezek a cserepeslemezek tulajdonságait magukban hordozzák, emellett UV-állóak, és hátoldalukat lakkréteg védi a korrodálódástól. A páramentesített trapézlemezeket a hidegtetőn fellépő kondenzvíz-lecsepegés ellen különleges nedvességlekötő réteggel vonják be, mely megköti a kondenzvizet, így az nem csurog alá.
A legtöbb fémlemezborításnál - így a cserepeslemezeknél is - az elemek egymáshoz kapcsolódása és rögzítése speciális módon történik. A sajátos profilalakítás és rögzítés következtében a tető a legerősebb szélnek is ellenáll. A lemezek rögzítését nem a tető síkjára merőlegesen, hanem párhuzamosan (vízszintesen) oldják meg. A cserép "orra" felől ütik be a különleges szögeket, alulról fölfelé.
Ami a formákat és a színeket illeti: beszerezhető klasszikus hódfarkú, bitumenes zsindely, sőt, fazsindely-utánzatú változat is. E tetőfedő lemezek hosszú évek kutató-fejlesztő munkájának eredményeként jól záródó, stabil, erős rendszert alkotnak a hozzá készült pro?llal. Az acélelemeket gyakran gyantába ágyazott kőzúzalék teszi cseréphatásúvá, ennek köszönhetően a tetőn nem kopog az eső. A rendszer zuzmók, mohák, algák megtelepedését is megakadályozó adalékot tartalmaz.
A lemezek mellett a fémtetők komplett kiegészítői közé sorolhatók a szegélyek, rögzítések, toldások, tömítések, szellőzőcsövek, esővíz-elvezetők, tetőhidak és létrák, valamint a hófogók és ezek szerelvényei is. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a tető nem csupán a házat, de a tetőről lecsurgó víz vagy hó kiküszöbölésével a környező növényzetet és a burkolatokat, autókat is oltalmazza. Élettartama vidéken várhatóan 100 év, városban (a levegő szennyezettsége következtében) 40-60 év.

Korcolt lemezfedés

A másik, elterjedt tetőfedési módszer az ún. korcolt lemezfedés, ahol sík fémlemezek kapcsolódnak egymáshoz. A kapcsolódást a korcolás, azaz a lemezek szélének egymásra hajlítása biztosítja. Alapjuk egy tűzihorganyzott finomacél, ezt cinkréteggel teszik rozsdamentessé.
A lemezeket lehet patinásítani, így a lakóházak mellett középületek, klasszikus stílusú létesítmények tetőszerkezetét tehetik elegánsabbá. Az előpatinázott változat általában vörösréz színben készül, de több gyártó egyedi megrendeléseket is tud teljesíteni. Az ilyen héjazatok csak nagyon jó minőségű aljzatra készíthetőek el igényes módon.
A lemezek korcolásos kapcsolata nem tekinthető vízhatlannak, ezért alacsony hajlásszögű (kb. 15° alatti) tetőfelületek esetén a korcok tömítése, és alátét-szigetelő réteg alkalmazása válhat szükségessé. Ezek indokoltságát az alkalmazott tetőfedés típusa, az éghajlati hatások, a belső tér követelményei határozzák meg. Korábban alátétfedésként elsősorban bitumenes lemezt alkalmaztak, mára azonban kiderült, hogy a fémlemez és a bitumenes lemez közötti nedvesség és az átszellőzés hiánya a fémlemezek fokozott korrózióját okozza. Ezért a bitumenes alátét helyett a gyártók szükség esetén alátétszőnyeg beépítését javasolják.
A sík fémlemezfedések teljes felületen szükséges alátámasztása jelentős többletkiadást, kiviteli munkát jelent. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a különböző profilozott fémlemezfedéseket. A hullám-, illetve trapézlemezeket, a festett, horganyozott acéllemezeket nagy táblákban gyártják. A trapézlemezeken belül léteznek teherhordó és burkolólemezek is.
A perforált lemezek nyolcvan százalékos fényáteresztő képességüknek köszönhetően nagy mennyiségű természetes fényt juttatnak a velük fedett helyiségekbe, így sok villanyáramot takaríthatunk meg a segítségükkel. A negyven százalékukban perforált acéllemezek világító csíkként jelennek meg a tetőn. Könnyen, gyorsan beépíthetők, kevés alátámasztást igényelnek, mert merevségük felületi megformálásukból adódóan sokkal nagyobb, mint a sík lemezeké. Gazdaságosan csak egyszerű tetőformák esetében alkalmazhatók, ezért ezt a fedési módot elsősorban ipari épületeknél alkalmazzák.

Bérces Balázs