Közterületi fák

2008-11-12 17:25:03 |

Érdekes csoportosítása a faféléknek ez a megközelítés, hiszen ide olyan fajok tartoznak, amelyek tulajdonságaiknak köszönhetően minket embereket, és városiasodott környezetünket szolgálják. De milyen is egy közterületi szolgálatra "alkalmas" fa?

Bürokráciából ötös...

Hazánkban joggal bosszankodnak sokan, amikor a közterületek, konkrétan a magánházak előtti járda, füves-fás sáv hovatartozásáról van szó. Amikor valamit ki szeretnénk ültetni a házunk elé, vagy egy betegeskedő fát ki szeretnénk vágni onnan, akkor alapesetben ehhez az adott település polgármesteri hivatalának kertészeti, vagy ahol az nincs, ott az építésügyi előadójától kell erre engedélyt kérnünk, hiszen ez közterület. Akármit nem is ültethetünk oda.
Ám amikor már a házunk előtt térdig ér a fű, akkor célszerű nekünk levágnunk, mert ha az önkormányzat szervezte vágásra várunk, akkor lehet, hogy előbb-utóbb már nem találjuk meg a bejárati ajtónkat az ősbozóttól. Tehát mindenki vágja a füvet maga előtt, lévén, azaz ő háza előtt van, azaz már majdnem magánterület. Ha pedig télen nem gondoskodunk a hó eltakarításáról a ház előtt, még meg is büntethetnek.

Tilt, tűr, támogat...

Sokaknak ismerős lehet ez a régi megoldás, ami közterületi fásításban ma is divat. Az önkormányzatok többsége rendeletben szabályozza, hogy milyen növények kerülhetnek közterületre, melyek azok, amelyek ha már ott vannak, ott maradhatnak, és melyek azok, amelyek ültethetők, és kifejezetten ajánlottak is.
Ha az utcafásítást az önkormányzat szervezi, akkor a legegyszerűbb módon, feltehetően egyféle fajból álló fasor lesz kiültetve, ami többnyire ideális közterületre, és további előnye, hogy gondozása egyszerű, mivel minden egyes példányt ugyanakkor kell metszeni, öntözni, ápolni... Ez a ritkább eset.
Gyakoribb az, hogy az önkormányzatoknak nincs pénze egységes fasorokat kialakítani, így mindenki ültet a háza elé, majdhogynem amit akar, valamint gondozza, hiszen ennyivel is kevesebb pénz megy el a büdzséből.
A helyi rendeletek (már ahol vannak ilyenek) szabályozzák, hogy milyen növényeket nem szabad közterületre ültetni. Átnézve néhány ilyen rendeletet megállapíthatjuk, hogy általában gyümölcsfát nem szabad közterületre ültetni, de ha már ott van évek óta, akkor maradhat. Az egyébként gyönyörű parkfa, a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) is több helyen tiltó listán van, mert kiültetéskor még nem lehet megállapítani a nemét. A termős példányok gyümölcsei lehullva csúszóssá teszik a járdát, utat, ami balesetet okozhat. Tehát a páfrányfenyő, csakúgy, mint a gyümölcstermő növények az utak csúszóssá tétele miatt nem szerencsések. A gyümölcsfajok emellett azért sem ajánlottak, mert az utakon közlekedő autók kibocsátott gázai beépülnek a termésbe, így az utcáról szüretelt gyümölcs egyébként sem egészséges.
A japánakác (Sophora japonica) szintén nyálkás termése miatt kertült tiltólistára több településen. A bálványfa (Ailanthus altissima) szintén több helyütt nem ültethető utcára. Nyári melegben levelei büdösek, másrészt nagyon gyors növekedésű és nagyra nő, ezért előbb utóbb a légvezetékeknek útjában lesz majd. A lapunk által átnézett néhány helyi rendeletben ez a faj is a tűrő listán van: azaz ha már a házunk előtt áll egy bálványfa, azt nem kell kivágni, de ha most ültetnénk, akkor ezt a fajt tiltják.
Nem ajánlottak sorfának a nagyméretűre fejlődő, gyors növésű fák sem. A puhafájú fajok - mint a fűzfák, nyárfák - kertjeinkben kedveltek, mivel ültetésük után viszonylag hamar termetessé nőnek, így kellemes árnyékot vetnek a házra. Hátrányuk faszerkezetükből adódik. Puhafájúak lévén könnyen törnek, és a farontó kártevők, kórokozók is könnyen megtámadják ezeket. Vihar idején nem célszerű alattuk parkolni, mert nem is kell nagy szél ahhoz, hogy ágaik leszakadjanak.
Magasra növő fákkal - ha lassan nőnek is - szintén akadhat probléma (gesztenye, tölgyfélék stb.). A légvezetékekbe belenőtt ágakat, ha mi nem vágjuk le, megteszi helyettünk évente egyszer az áramszolgáltató. Aki még nem látott ronda munkát, az egyszer menjen végig egy utcán, melyen előzőleg a légkábelek miatti ágritkítást végeztek.

Melyek a jó utcai sorfák?

Az előbbi felsorolásból azt is gondolgatnánk, hogy ha egy sorfának ennyi mindennek kell megfelelni, akkor nem sok ilyen sokoldalú fajt találunk, ám ez nem így van.
Az utcafák esetén lényeges, hogy ne nőjenek túl magasra, ám a koronájuk, lehetőleg 3 méter magasságból induljon, így jól el lehet férni alattuk. Mivel az ideális koronaméretet alulról az eljárhatóság, felülről a légkábelek korlátozzák, ezért legideálisabbak a kompakt növekedésű gömbkoronájú fák. Számos ilyen oltványt kaphatunk a faiskolákban, de ha nem oltványunk van, rendszeres metszéssel mi is tarthatjuk ezeket a méreteket. Ilyen növények a gömbakácok, gömbjuharok, gömbkoronájú kőrisek.
A már említett és kissé leszólt puhafájú füzekből is alakíthatunk ki előnyös tulajdonságokkal bíró sorfákat, csak ez munkaigényesebb, mivel eredeti növekedési típusuk ellenére alakítjuk a fákat. Például egy csavart, vagy szomorúfűzt előbb kinevelhetünk 3 méter magas törzsűre, ez annyit tesz, hogy amíg el nem éri ezt a magasságot a törzséről állandóan szedjük le a hajtásokat, és csak a főhajtás környékén hagyjunk rajta úgynevezett szívóhajtásokat, amelyek biztosítják, hogy a növény fejlődjön. Ha megvan a szükséges magasság, akkor ott lemetsszük a főhajtást, így onnan fog elágazni a fa. Ha minden ősszel a koronát visszacsonkoljuk a törzsig, akkor nem fog elterebélyesedni a korona még ilyen intenzív fejlődésű fajoknál sem. A másik előnye ennek, hogy nem tud vastag ágakat kifejleszteni a növény, így annak ellenére, hogy puhafájú, kicsi az esély, hogy ágait letörje a szél. Ha ez mégis bekövetkezik, mivel csak egyéves részekről van szó, ezek aláhullva semmiben nem tudnak kárt tenni.
Akinek utcára nyíló ablakai vannak, és van helye, tujákat, hamisciprusokat, oszlopos növekedésű borókákat is kiültethet. Ezek előnyös tulajdonságaik egyben hátrányosak is. Azzal, hogy a törzsük már talajszinttől kezdődően sűrűn ágakkal benőtt, így alattuk nem lehet közlekedni, mint egy lombos fa alatt. Emiatt csak olyan helyre ültethetők, ahol az út és a járda között elegendő hely van. Ugyanez az előnyük is, hiszen míg a lombos gömbkoronájú sorfák lombja csak 2,5-3 méter magasságban kezdődik, e tűlevelű fajok pedig talajszinttől elágaznak, így sokkal jobban védik a házat és az ablakokat a portól, zajtól.
Utcai sorfák választásánál az előbb említetteken kívül számos már szempontot is figyelembe vehetünk. Nem baj, ha nem terem a sorfának választott fa, a nedves terméseket, gyümölcsöket hozók amúgy is csúszóssá teszik a járdát, a száraz termést hozók alatt pedig rendszeresen kell takarítani, és nagy az esély arra, hogy a fűben ebből árvakelések törnek majd elő.
A tölgyfélék lombja szakaszosan hullik le, míg a juharok, hársak viszonylag egyszerre dobják le ősz végén lombjukat. Ezért kevesebb alkalom elegendő a lomb összegyűjtéséhez.
A galagonyáknak, vérszilváknak, díszalmáknak, díszcseresznyéknek számos olyan változata kapható, mely minden utcai sorfával kapcsolatos igényt kielégít. Koronájuk kompakt, szabályos növekedésűek metszés nélkül is, termét nem hoznak, vagy ha igen az nem folyamatosan hullik le a fáról. A galagonyák egyes fajai például hoznak gyümölcsöt, ám az a fákon marad télire, tavaszra pedig a madarak elfogyasztják.
Kis utána-olvasással, a választott faj életciklusának és tulajdonságainak ismeretével, és némi logikával bárki megtalálhatja a számára megfelelő utcai fát. A későbbi meglepetéseket elkerülendő, előbb tudakoljuk meg, hogy az adott településen van-e rendelet a közterületi fásításról, és ha igen, ebben mely növények vannak tiltólistán.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hőkezelt faanyagok

A termikus kezelés hatékonyan változtatja meg a faanyagok tulajdonságait. Az olyan faanyagokat , amelyeket régebben csak belsőtérben lehetett használni, a termikus kezelés után a külső térben is...


Harmónia a kertben

Végre itt a jó idő, a kertem buján zölddel, a gólyák is visszaköltöztek, és maholnap a fecskék is megérkeznek. A minap, elnézve a „gólyáimat”, hogyan tatarozzák, csinosítják tavalyi fészküket,...