Nem elég ugyanis, ha csak a saját küszöbünkig tartunk rendet, azon kívül is vannak kötelezettségeink, közvetlen környezetünket is rendszeresen takarítanunk kell. Még akkor is, ha mások nemtörődöm szemetelésükkel ezt folyamatosan semmivé teszik. A rendszeres takarításra ugyanis rendelkezések kötelezik az ingatlan tulajdonosokat, még akkor is, ha azok az önkormányzatok tulajdonában levő, közterületként vannak nyilvántartva. Bár igaz, hogy az ő gondozásukba levő területek tisztasága, karbantartása is jócskán hagy kívánnivalót maga után, de mi csak seperjünk a saját portánk előtt!
A tiszta környezet érdekében ezért minden város és település önkormányzata rendeletekkel szabályozza a település köztisztasági rendtartását, és az ezzel járó feladatok végrehajtását. E rendelkezéseket azonban a lakosság többsége csak felületesen ismeri. (Rosszabb esetben tudomása sincs róla, vagy semmibe sem veszi.) A hatályos rendelkezéseket érthetően nehéz betartatni, és csak kirívó esetben szokás büntetésekkel szankcionálni. Minden önkormányzat a helyi sajátosságokra tekintettel hozza meg a helyi rendelkezéseit, az alapszempontok azért azonosak, vagy nagyon hasonlóak. Az alábbiakban ezért a lényegesebb alapkötelezettségeket vesszük sorra, hogy legalább tudjuk, milyen feladatok hárulnak ránk a szűkebb környezetünk köztisztasági rendben tartását illetően.
Általánosnak mondható kötelezettség, hogy az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának) feladata az ingatlan -beleértve az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott beltéri földrészt - tehát a járda és annak a kocsiút között kiépített vagy kiépítetlen terület gondozása. Járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg a járda és az úttest közötti zöldsáv takarítása is a tulajdonos vagy bérlő kötelessége. Az előírás a nyílt vízelvezető árkok és az ezekhez tartozó átereszek működésének biztosítására is vonatkozik. Ez minden esetben a terület rendszeres tisztántartását, szemét- és gyommentesítését jelenti.
A kézi tisztítást naponta kell legkésőbb 8 óráig elvégezni, mégpedig porképzés nélkül. A gépi úton végzett járdatisztítás azonban időkorlátozás nélkül végezhető el. A szemetet úgy kell összeseperni, hogy az a közútra ne kerüljön, és a kukába kell önteni. Szilárd burkolatú járdákat pedig ezt követően lehetőleg lemosással kell tisztává tenni. A rendelkezések szerint, ha a járda napközben ismét túlságosan beszennyeződik, letakarítását többször is meg kell ismételni. Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmú területsáv, átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között fele-fele arányban oszlik meg.
A beépítetlen telekingatlan tisztántartása és gyommentesítése is a tulajdonos feladata. A tulajdonosoknak kell arról is gondoskodnia, hogy a telekről a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok ne akadályozzák a közlekedést, tehát ezek megfelelő nyesése is a tulajdonos dolga. A köztéren levő fák nyesése viszont az önkormányzat, pontosabban annak megbízása alapján e munkákra szerződött cégek dolga, amelynek rendszerességéről a szerződésük rendelkezik.
A szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt - eltérő megállapodás hiányában - az ilyen ingatlant használó bérlő, illetve tulajdonos köteles tisztán tartani, és a hulladék elszállíttatása is az ő feladata. Ez adott esetben a szokásosnál gyakoribb takarítási kötelezettséget is jelent.
Az is természetes és köztudott, hogy a közterületen szemetelni, és e területeket más módon beszennyezni tilos. Oda engedély nélkül még kerti nyesedéket sem lehet lerakni. Ezért tilos pl. a gépjárművek utcán történő mosása, bár egyes települések a mosószer nélküli folyóvizes felsőmosást engedélyezik. Tilos pl. az állatokat, így pl. a galambokat a közterületeket szennyező módon etetni. A kutyák piszkát a tulajdonosának, illetve sétáltatójának azonnal fel kell takarítania.
Egyértelműen tilos az ingatlan előtti területre engedély nélkül építési és egyéb hulladékot lerakni. Az engedély is csak meghatározott időszakra vonatkozhat, ami után a szennyezést annak előidézője köteles eltakarítani. Amennyiben a szennyezés előidézője nem állapítható meg, akkor azt az önkormányzat a hozzá beérkező jelzés után a vele szerződésben álló szervezettel a terület tulajdonosa (fenntartója) vagy a kivitelező költségére végezteti el.