Csempét a csempére

Az előnyökre való tekintettel érdemes elgondolkodni azon, hogy a kerámia lapburkolatok felújításakor feltétlenül le kell-e verni a régit? Ugyanis ma már erre nem feltétlenül van szükség. Ha a régi lapburkolat szilárd, mód van arra, hogy minden bontás nélkül az új lapburkolatot a régi felületére ragasszuk fel. Így elmarad a régi lapok levésése, a sitt szállítás és nem utolsó sorban az ezzel járó piszok, felfordulás nagy része. E munkának a menetét Oláh Béla, a Murexin bemutató szakemberének tanácsai alapján ismertetjük.
Az eljárásnak az előnyei mellett azonban számos kötöttsége is van. Előnye, hogy a felújítás során alig keletkezik törmelék, viszonylag gyorsan, néhány nap alatt elkészülhet a burkolat felújítása, és akár saját kezűleg is elvégezhető - mondja bevezetésként Oláh Béla. Természetesen ez az eljárás csak akkor alkalmazható, ha a meglevő burkolat megfelel néhány alapfeltételnek. A meglevő burkolat szilárdsága pl. alapvetően fontos. Néhány meglazult lap azonban még nem akadály!

A másik fontos szempont, hogy a vezetékek nyomvonalán, azok kiállásainak helyén ne akarjunk változtatni. Bár kisebb igazítások e téren is megvalósíthatók, de még az új burkolat felrakása előtt. Továbbá azzal is számolnunk kell, hogy az új burkolat síkja legalább 10 mm-rel beljebb fog kerülni a réginél, ami némi térvesztést okoz. Ennyivel megrövidülnek a vízvezetéki csövek kiállásai, és a szakaszoló csapok is mélyebbre kerülnek. Egyáltalán minden szerelvény helyzete bizonyos szempontból megváltozik. Ezért minden ilyen szerelvény további használhatóságát erre a körülményre ügyelve vizsgáljunk meg. Ha ez nem akadály, akkor az egyéb berendezési tárgyak helyigényét is célszerű ellenőrizni, mert a belső tér szűkülése ezeket is érinti, különös tekintettel a beépített berendezésekre, azokat magukba foglaló bútordarabokra és energia csatlakoztatásukra is. A flexibilis csatlakozások természetesen megkönnyítik a helyzetet.
És ha ezek a szempontok nem jelentenek akadályt, kezdődhet a csempét a csempére "hadművelet". Az eljárás lényege, hogy a csempe felületre egy tapadóhíd réteg felhordása után vékonyágyazású flexibilis csemperagasztóval rakjuk fel az új burkolatot.
Hogy az új lapok kiváló szilárdságú burkolatot adjanak, a régi burkolat minden darabját kopogtassuk végig. A laza lapok mindig kongó hangot adnak, ezeket ajánlatos eltávolítani, és helyüket kiegyenlítő habarccsal kell a burkolattal azonos szintbe hozni. A kiegyenlítő habarcsot egy munkamenetben 2 cm vastagságig lehet bedolgozni, ám ha szükséges ezt másnap rátöltéssel növelni lehet. A meglazult lapok kiemelését a fuga kikaparásával könnyíthetjük meg. Az sem nagy baj, ha a kiemelés közben a szomszédos lapok széle kissé megsérül. Ezeket a hibákat az új ragasztóréteg majd kiegyenlíti.

Az is elég gyakran előfordul, hogy több egymás melletti lap is laza. Ilyen esetekben is az előzőkhöz hasonlóan járjunk el. Ha viszont túl nagy felületeken lazultak a csempék, akkor ezeket le kell verni. Ez még mindig előnyösebb, mint a teljes burkolat eltávolítása. A többnyire cementes habarcsból készült alapot most is kiegyenlítő habarccsal kell kitölteni, a többi lappal szintbe hozni.
A következő lépésben a régi kerámialapok felületéről le kell tisztítani a különféle szennyeződéseket. Ez intenzív tisztító folyadékkal, vagy hígított sósavas lemosással végezhető el, majd a felületeket le kell öblíteni. A már letisztított felületre ezt követően már felhordható a tapadóhídként szolgáló Murexin D4 tapadásjavító. Ez vizes diszperziós, egykomponensű folyadék, amely felhengerelve, vagy ecsettel elterítve a kerámia felületeken gyorsan, alig 1 óra alatt megszárad. Az anyag 1 kg-ja 6-10 m2 felület bevonására alkalmas, és száradása után különösen jó tapadó felületet biztosít a vékonyágyazású flexibilis csemperagasztó és minden más kiegészítő bevonó anyag számára. Így pl. zuhanyozóknál, kádak, mosdók mögött - ahol fokozott a vízterhelés - ajánlatos a felületekre sűrű állagú és kb. 1 mm vastagság folyékony fólia réteget hengerelni, amely kiváló vízszigetelést biztosít ezeken a felületeken. Ez az anyag a felhordását követően már 24 óra múlva burkolható.

Az így előkészített felületekre most már felragaszthatók az új burkolólapok. Ragasztóként kimondottan flexibilis csemperagasztót kell használni. Ezt a vékonyágyazású anyagot bekeverése után előbb egyenletesen elterítve célszerű felhordani, majd 6-8 mm-es fogazott lappal áthúzva lehet kialakítani az ideális, 4 mm-es rétegvastagságot. A fogazott lapot ferdén tartva szabályozható a ragasztó massza egységes vastagsága. Ez természetesen függ a kerámialapok hátoldali bordázottságától is. Belső térben ugyanis elégséges a lapok hátoldalának 65 %-os fedettsége, amit a 4 mm-es ragasztórétegbe nyomásával könnyen biztosítható, és még a szintbehozásra is módot ad.
A lapok felrakását a lapburkolásnál megszokott módon, hálóba rakva, síkba állításukat egyenes léccel átlós és kereszt irányokban is ellenőrizve, kell végezni. Az egységes fugákat hézagoló keresztekkel könnyű biztosítani, így a munkával tempósan lehet haladni. A sarkoknál és a legfelső lapok élének lezárásánál mindenképpen ajánlatos élzáró léceket alkalmazni, amelyek korrekt sarok- és élzárásokat biztosítanak.

A kerámia lapok kiválasztásakor célszerű az eredetinél nagyobb méretűeket választani, mert ezzel gyorsabban lehet haladni. Előtte jó egy fektetési tervet is készíteni, különösen, ha díszítésül ún. bordűr csíkot is ki szeretnénk alakítani. Ez módot ad bizonyos felületi tagolásra, ami még az azonos lapokkal burkolt felületeknél is nagyon dekoratív hatást ad az új burkolatnak.
A fugázást csak a ragasztó megkötése után végezzük el, amihez 48 óra szükséges. Bármilyen fugázó anyag megfelel, ám vizes környezetben célszerű vízlepergető hatású fugázó anyagot használni.
Ezzel a technikával ideális esetben akár 5 nap alatt új külsőbe öltöztethetjük otthonunk csempézett helyiségeit. Ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy a felújítás miatt mennyi ideig nem-, vagy csak nagyon korlátozott körülmények között használhatjuk e helységeket, és közben szinte nem kell számolnunk számottevő sittel, piszokkal.