Értékállók, de nem örökéletűek

Bőrbútorok

2009-03-24 18:01:41 |

Köztudottan a bőr a legrégebben és széles körben felhasznált természetes anyagunk. Közkedveltségét előnyös tulajdonságai indokolják, többek között a tartóssága, természetes szépsége és kellemes tapintása. Számtalan használati tárgyunk készül ebből az anyagból, de különlegesen exkluzív hatása leginkább a belőle készült bútorokon érvényesül.

Egyedien természetes szépsége mellett az sem mellékes jellemzője a bőrbútoroknak, hogy tartósak és értékállók. Megszerzésük általában nagybefektetésnek minősül, ezért kiválasztásuknál különösen körültekintően kell eljárni. Ezt megkönnyítendő, az alábbiakban néhány szempontra, jellegzetességre szeretnénk felhívni a leendő vásárlók figyelmét.

Miért előnyös a bőr?

Először is mert természetes anyag és megkapóan bőrbútorokszép a látványa. Az első benyomások mögött azonban nyomósabb okok is vannak, pl. az ilyen bútorok tartóssága és értéktartása, könnyű tisztíthatósága, rugalmassága és nem utolsó sorban a természetes bőr jellegzetes illata. Bizonyos fokig státuszszimbólum is, hiszen a bőrbútor soha nem volt olcsó, ám az igazsághoz tartozik az is, hogy az egyéb minőségi kárpitanyagok ára is közel azonos a kiváló minőségű bőrökével. Adott esetben azonban a bőrkárpitozású bútorok küllemük miatt mégis rangosabbnak mondhatók az egyéb kárpitozásúaknál.
A színük sokkal változatosabb, mintsem azt bárki gondolná, nem beszélve a különféle kikészítésből és bőrfajtákból eredő természetes jegyek jellegzetességeire, amelyek csak a valódi bőrökre jellemző. Megjegyezzük ugyan, hogy a textilbőrök ma már külsőleg és tapintásukban is megtévesztően hasonlóak a valódi bőrökhöz, ám tartósságuk és egyéb tulajdonságaik jelentősen elmarad mögöttük. A valódi bőr különösen lágy, kényelmes bár sokszor hideg tapintású anyag, amelyet az enyhén nyitott pórusain keresztül létrejövő hőmérséklet kiegyenlítődés okoz. Egyszóval minden szempontból előnyös és elbűvölő kárpitanyag, amit a kárpitos munka egyedi jellegzetességei még vonzóbbá tesznek.

Tartós, de nem elnyűhetetlen

A bőrkárpitokhoz számos tévhit is kapcsolódik. A hiedelmekkel ellentétben hosszú, de nem örökéletű. Régebben ugyan akár több generációt is kiszolgáltak, ám akkoriban sokkal kisebb igénybevételnek voltak kitéve, vélhetően azért, mert nem ez volt a család egyetlen ülőalkalmatossága. A fokozott és gyakori használat miatt a bőrbútorok is kopnak, ráadásul tönkremenetelüket a fokozott UV sugárzás és az állandó hőterhelés is előidézheti. Az izzadság is megrövidítheti a bőr élettartamát, mert a verítékben levő sók és zsírok a bőr idő előtti kirepedezését okozhatják.
A ráömlött folyadékok csak bizonyos bőrökön nem hagynak nyomokat, másokon viszont eltávolíthatatlan foltokat hagynak, amit csak bőrcserével lehet eltüntetni. Ez főként a nagyon finom és kényes kikészítésű bőrkárpitokra jellemző. Ezért fontos hogy ismerjük az adott bútor bőrkárpitjának a jellemzőit, nevezetesen hogy mire kényesek, mennyire strapabírók, színtartók és az időszakos ápolásukat is ennek megfelelően kell elvégezni.
Az is ajánlott, hogy a várható igénybevételi körülmények felmérése alapján választjuk ki az adott használati szokásokhoz legideálisabb kárpitbőrt, mert ezzel a bőrkárpit tartóssága is hosszú évekre garantálható.

Kiválasztás

Egy bőr ülőgarnitúra megvásárlása mindenképen hosszú távra szóló beruházás, ezért ajánlatos több szempontot is fegyelembe venni. Nagyon fontos, hogy mire fogjuk használni. A komfortosság és a kényelem e tekintetben lényeges szempont. A rendelkezésre álló hely nagysága is alapvetően fontos a kiválasztott darabok elhelyezhetősége szempontjából. Ha a kiválasztott garnitúra még éppen befér, az nem biztos, hogy esztétikailag előnyös is.
A bútor stílusa legalább ilyen fontos. A többi berendezési tárggyal célszerű harmonikusan összeillő stílusú garnitúrát választani. A klasszikus bőrbútorok régies, mondhatni konzervatív vonalvezetésűek, esetenként párnázatuk mélytűzött, míg a modern garnitúrákat az egyszerűbb formai vonalvezetés és a szokatlanabb formák jellemzik. A rusztikus jellegű bőrbútorok viszont kissé vaskosak, fakáváik hangsúlyosabban érvényesülnek, és párnázatuk lágyan redőzött. E stílusokon belül számos változat létezik, amelyek megkönnyítik a kiválasztásukat.

Ez vonatkozik a kárpit bőrfajtájára és annak színére is. A kiválasztott garnitúrához ugyanis különféle típusú és színezésű bőrök választhatók, kivéve az akciós, azonnal elvihetőkön kívül.
Ne becsüljük le a bútorral szembeni komfortfokozati és praktikussági adottságokat sem. Vásárlás előtt mindig a lehető leghosszabb ideig ülve próbáljuk ki az ülőrészek kényelmességét. Ne feledjük, a kényelem e bútoroknál nagyon lényeges szempont. Az igényes, rugós párnázat hosszabb idő múlva sem lesz kényelmetlen. Lényeges az ülőpárna mélysége, a háttámla magassága és az sem utolsó szempont, ha a garnitúra vendégággyá alakítható. Ám itt sem árt óvatosnak lenni, mert a mai dizájn ülőgarnitúrák ágyfunkciója esetenként a kényelem rovására mehet. Az ilyen garnitúrák fekhelyei azonban többnyire csak időleges használatra alkalmasak, állandó fekhelyként nem elég kényelmesek.

Használati ajánlások

A bőrbútorok mindig száraz, meleg helyiséget igényelnek. Az ideális páratartalom 50-70 %, a helyiség hőmérséklete pedig 15-30 fok közötti legyen. A bútorok bőrét védeni kell a közvetlen napfénytől, a sugárzó hőtől (pl. radiátortól) illetve a szélsőségesen változó száraz, vagy nedves helytől. Az új bőrbútorok az első félévben nem igényelnek különösebb ápolást, ezt a gyártás során már elvégezték, és a tisztítószerek az első hónapokban inkább ártanak, mintsem használnak az új bőröknek. Ettől függetlenül a felületüket rendszeresen kell porszívózni, hogy a bőr pórusai tiszták legyenek. Ha eltömődnek, az gátolja az anyag természetes szellőzését. Ha a por mégis rászáradna, enyhén nedves ruhával áttörölve távolítsuk el, majd a felületét töröljük azonnal szárazra.
Ha folyadék kerül rá, azonnal dörzsölés nélkül itassuk fel, enyhén nedves textíliával töröljük át, és a folt helyét ezt követően töröljük szárazra. Azt is tartsuk szem előtt, hogy a bőrfelületeket óvjuk a nehéz és éles tárgyak okozta sérülésektől, mert ezek felsérthetik, és az ilyen sérülések nehezen vagy egyáltalán nem tüntethetők el. A házi állatok körme is okozhat ilyen sérüléseket.

A bőrök ápolása

bőrápolásA bőrbútorok élettartama és a bőr szépsége tovább tart, ha rendszeresen ápoljuk. Az ápolás igénye függ a bőr típusától, annak igénybevételétől és használóinak izzadságától, pontosabban annak agresszív jellegétől. A tisztító ápolásához csak a gyártó által ajánlott szereket szabad használni, az általános bútorápoló szerek még akkor sem ajánlottak, ha a használati útmutatójukban a bőrbútor is szerepel. A szabad oldószeres vagy szilikon-tartalmú szereket sem szabad a tisztításhoz használni, mert ezek jelentős károkat okozhatnak a bőrökben.

A tisztítás célja általában az elöregedett, elszennyeződött konzerváló réteg eltávolítása. Erre a legalkalmasabb a gyárilag ajánlott habosított tisztítószer. A művelet után a bőrfelületet hagyjuk teljesen megszáradni, majd kenjük át finoman újabb, a bőrhöz ajánlott konzerváló szerrel. E célra elsősorban a gyártó által javasolt szerek használhatók. A méhviaszos bőrápolók a festett bőröknél hatástalanok, nem adnak védelmet, sőt a viasz egyfajta katalizátorként itatja át a bőrt, és az szinte vonzza a por és piszkot. A korrekt bőrkonzerválás félévenként elöregszik és elveszti védő hatását, ezért 6 hónaponként akkor is meg kell ismételni, ha a bútort nem használjuk, és a bőrön nem látható különösebb elváltozás

Bőrkárpitok javítása

A használat során a bőrkárpitok felületén óhatatlanul különböző foltok és egyéb sérülések keletkezhetnek. A gyakori használat miatt a bőr felülete is megkophat, kirepedezhet. A kisebb felületi sérüléseket esetenként szakember részben képes észrevétlenebbé tenni, ám a komolyabb felületi hasadásokat, mély karcokat már nem lehet eltüntetni az adott bőrfelületről. Ezeket részleges javítással, pl. ülőlap, vagy kartámasz részbeni bőrcseréjével lehet eltüntetni. A jelentősebb felületi kopásokat többnyire csak teljes felújítás, vagy esetleg a teljes átfestés fedi le, ami azonban ritkán adja vissza a bőr újszerű állapotának látszatát. Ezért fontos, hogy a drága kárpitanyagot jól válasszuk meg és kíméletesen is használjuk, a javításokat pedig mindig bízzuk szakemberre, különben magunk akár komolyabb károkat is okozhatunk.

A bútorbőrökről

A bútorgyártásban egyre nagyobb szerepet elfoglaló bőrök rendkívül változatosak. E célra szinte kizárólag marhabőrt használnak, ám e mellett kis mennyiségben különlegességnek számító bivaly-, vizibivaly-, antilop-, zebra és struccbőrökből is készítenek bőrbútorokat. A bőrök minősége és jellegzetességei a feldolgozás módjától is függenek, ami a leendő tulajdonos szempontjából a bőr tartóssága, kopásállósága miatt lényeges. Ezért fontos, hogy a kiválasztott bőrkárpitról mindig megfelelő információ birtokába jusson a tulajdonos, ennek alapján tudjon választani és a későbbiek folyamán az ápolását is ennek megfelelően tudja elvégezni.
Az európai marhabőrökön általában kevesebb az ún. természeti jegy, mint pl. a szögesdrót vagy szarvak okozta sérülés. Ennek oka, hogy a tengerentúlon szabadon tartják az állatokat, így gyakoribbak a sérülések is. A bőr azonban olyan termék, amely magán viseli ezeket a jegyeket, ezek nem befolyásolják a tartósságát, továbbá reklamációkra sem adhatnak okot.
A bőr gyártásakor az irha körültekintő lenyúzása után vízben, majd mészoldatban áztatás után megszabadítják a maradék testszövetektől, szőrtől. Ezt a pőrét cserzik, ennek során a szövetek közül kiszorul a víz, és összetömörödnek a rostjai. A hosszú ideig tartó, növényi cserzéssel készült bőrök erőssé, vízállóvá válnak, míg ásványi sós cserzéssel puha, hajlékony bőröket állítanak elő. A bútorbőr alapanyagát képező pőrét ezt követően általában hordókban színre festik, majd 14%-os nedvességtartalmúra szárítják. Végső formáját fedő és festék felvitele után nyeri el, a kisebb bőrhibák nagy része így fedett lesz.
A lenyúzott marhabőr teljes vastagsága 4-5 mm, a felesleges részek eltávolítása és a különféle gyártási kezelések után a használatra kész színbőrök már csak 1-2 mm vastagok, fajtától függően. A jól kikészített bútorbőr ennek ellenére meglepően erős, átszakításához legalább 180 kg erő szükséges.
A bútorokhoz felhasznált bőr mennyisége természetesen változó, ám a kárpit elkészítésekor azt is figyelembe veszik, hogy azonos felületekhez azonos testrészből kiszabott darabokat használnak fel. Egy terjedelmesebb garnitúrához ezért 4-5 marha bőre szükséges.
A használat során a bőrökön ráncok keletkeznek, ami idővel e részek kivilágosodásával jár, és patinásabbá, nemesebbé teszik a bútort. Ez a hatás a hajtásoknál, tűzéseknél és erős nyomás és karcolódások hatására is megjelenik. Ez utóbbiakat célszerű elkerülni, mert eltüntetésük ritkán sikerül. A bőrkárpit kétségtelenül strapabíró és erős anyag, ám ez nem jelenti azt, hogy nem igényli az ápolást és a kíméletes használatot, ha viszont ezeket megkapja, patinás és hosszú életű lesz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Természetes kövek felhasználása a kertben

Kertjeinkben sokféle módon használunk fel mind mesterséges, mind természetes köveket. Szilárdságukat, megjelenésüket és egyéb fizikai tulajdonságaikat számos módon alkalmazhatjuk közvetlen...


Bizsu ékszerek bőrhulladékból

Csecsebecse, divatékszer (bizsu), amely nem nemesfémből készült és nem ékítik drágakövek. Ez jellemző a bizsu ékszerekre. Ma is kedveltek a nők és újabban a férfiak körében is. Az...