Öreg bútorok éljavítása

A gyakran használt fiókoknak, pl. előbb utóbb elkopnak a vezetékléceik, beszorulnak, és ha ezért erélyesebben bánunk velük, egy idő után nemcsak a fióktestek eresztékei lazulnak meg, hanem az élfurnérozásuk is felválhat az esetleges beszorulások miatt. Ugyanis a régi enyvezés ezt már nem nagyon viseli el. A laza falemez letörhet, és az előlap sarka is megsérülhet, ha egyre nagyobb erővel huzigáljuk.
A javítás persze nem nehéz, csak időigényes. Először is cseréljük ki a kopott vezetéklécet. Az új léc azonos méretű legyen a régivel, ám szegezés helyett ragasztva, csavarozva erősítsük majd a régi helyére. Felületét csiszoljuk simára, és páccal igyekezzünk az elődjének a színtónusához hasonlóvá tenni. Száradás után újból csiszoljuk teljesen simára, és a léc fiókba illeszkedő, vagy annak vezetékléce alá kerülő felületeire olvasszunk sztearint. A felesleget töröljük le, koptassuk simára. A fiók vezetékét is hasonló módon kezeljük le, a mart horonyba, vagy a támlécre is olvasszunk sztearin réteget, amely jelentősen csökkenti az egymáson csúszó felületek súrlódását.
A fióktest sérült, hiányos élborításait is célszerű újra cserélni. A régi, nem túl értékes bútorokon ugyanis a fenyőfa alkatrészek látható felületein enyvezett furnérborítással keltették az igényesebb anyag látszatát. Az élemedett enyvezés pedig már csak gyengén rögzíti a vékony falemezeket, s azok könnyen felválnak, különösen pl. ajtók és fiókelőlapok keskeny élén.
Az ilyen sérült részekről vésővel alányúlva távolítsuk el a már könnyen leváló élborítást. A régi ragasztó maradékát gyaluljuk le, ezzel az alkatrész élének egyenetlenségeit is korrigálhatjuk. A kiigazított, megtisztított felületet ezt követően felvasalható, valódi fa élfóliából levágott darabbal fedjük le. Lehetőleg olyan fát válaszszunk, amely azonos, vagy nagyon hasonló az eredeti borításhoz. A vasalót magas hőmérsékletre szabályozzuk be, és lassan, a fa megpörkölése nélkül olvasszuk meg az élfedő anyag alján levő ragasztóréteget. A felvasalás után azonnal egyenes léccel préseljük le a felragasztott falemezt, mert az hajlamos még a ragasztó megszilárdulása előtt homorúra deformálódni. A borítás felesleges részét éles késsel vágjuk le, csiszoljuk az oldalakkal egy síkba, az éleket pedig finoman kerekítsük le.
Ha a fiók előlapjának a sarka is sérült, itt a furnérját vágjuk éles késsel egyenes vonalúra, és szabjunk bele megfelelő alakúra vágott falemez foltot. A faanyag mélyebb hiányát fatapasszal, s az abba belepréselt furnérfolttal pótoljuk. Az ilyen javításoknál az élborítást csak ezt követően vasaljuk fel, és csiszoljuk össze a felületeket. A kijavított, nyers fafelületeket ezt követően csiszoljuk simára, majd páccal igyekezzünk a eredetihez hasonló árnyalatúra színezni. Száradás után újabb finom csiszolás szükséges, végül jöhet a színtelen lakkal történő bevonat felecsetelése, vagy esetleg a politúrozás, amennyiben erre hajlandóak vagyunk vállalkozni. Ez utóbbi esetben előbb tisztítsuk meg a felületet a zsíros lerakódásoktól, enyhén denszeszes tiszta ronggyal töröljük át, majd politúr oldattal, többszöri labdázással vigyük fel a fa alkatrészekre a végső bevonóréteget.