Ideálisabban nyithatók

Felnyíló ajtók a szekrényeken

2013-02-18 20:47:19 | Módosítva: 2013-02-23 13:10:47

A különféle bútorok ajtói általában oldalra, vagy bizonyos esetekben – pl. írólapoknál – lefelé nyílnak. Ez nagy és közepes méretű ajtóknál előnyös, míg számos bútordarabon már kevésbé az. Például magasabb rakodós szekrények felső részén, vagy gyakran használt tároló rekeszes egységeken ideálisabb lenne az ajtók felfelé nyitása. Ez ma már megvalósítható a különleges felnyíló vasalatok alkalmazásával, amelyekkel az ilyen ajtók használata kényelmesebbé, és főként helytakarékosabbá tehető. E célra több gyártó (Blum, Grass, Senso, Salice, Huvill stb.) is kifejlesztett különféle felnyíló ajtó vasalatokat, amelyek az ilyen nyitási módokat lehetővé teszik.

Az ajtóknál főként az a cél, hogy a tárolt holmikhoz az ajtó ideálisabb nyitásával lehessen hozzáférni. Az ajtók felfelé nyitásának azonban számos feltétele van, amiket a vasalatnak kell biztosítania. A könnyű nyitás alapfeltétel, és az is, hogy ajtólap bármilyen helyzetben a helyén maradjon. Természetesen az ajtók-, és a felnyíló vasalat mechanizmusának megfelelő működéséhez szükség van a célnak megfelelő kivetőpántokra is, más esetekben pedig a pántokat maga a felnyíló vasalat helyettesíti.

Az egyszerűbb változatok a felnyíló ollós vasalatokkal, vagy a gázteleszkópos felnyíló ollókkal működő ajtók. Ezekhez alapvetően szükséges a megfelelő nyitási szöget biztosító kivetőpánt, amelyek lehetővé teszik az ajtó 75-110 fokban történő nyitását. Egyes típusok azonban kivetőpántok nélkül is szerelhetők. Más változatok - pl. a felnyíló ollós vasalatnál a felnyíló karok átfordításával - lenyíló ajtókhoz is használhatók, a terhelési ellenállásuk ereje pedig állítható. Az ajtó nyílásszöge a rögzítőfülek helyzetével állítható be, ám lenyíló ajtóknál csak 90 fokos szög ajánlott. A karok mélységi helyigénye csekély, minimum 130 mm, terhelhetősége csak 6-8 kg, kisebb ajtóknál egyesével is használhatók. Ezek az előre felnyíló ajtókhoz ideálisak, a rugós előfeszítésűeket az ajtó méretéhez és súlyához kell megválasztani. A helyigényük változó, amit a tárolásnál ajánlatos figyelembe venni.

Előnyösebbek az ajtók síkjával párhuzamosan felnyíló emelőszerkezetek, amelyek minden ajtó pozícióban megállíthatók és ütközés-csillapítással is rendelkeznek. Azzal viszont számolni kell, hogy az ilyen vasalatokkal szerelt ajtók nyitás közben 160-265 mm távolságra előre is kimozdulnak. A felfogó szerkezetek mélységi helyigénye nem jelentős, viszont akár 1200 mm szélességű és 600 mm magasságú, különböző súlyú ajtókhoz alkalmazhatók. E vasalatoknak van az ajtólapot hátra buktató változata is, amelyek végső helyzetükben akár 30 fokban is hátra hajtják a felnyitott szekrényajtót. Az ilyen vasalatokkal felszerelt ajtókat főként felső szekrény elemeknél célszerű alkalmazni, ahol az ajtó hátra hajlását nem akadályozza semmi. Az ajtókhoz kivetőpántok sem szükségesek, mert ezek szerepét a vasalatok veszik át, mégpedig a vasalat párt összekötő rudazattal.

Az osztott felületű ajtók mozgatása két féle módon is megoldható. Az összetettebb szerkezetű, vízszintesen felnyíló és kapcsolt harmonika ajtót működtető vasalat adja az egyik megoldást. Az egymáshoz kapcsolt, ám együtt felnyíló ajtólapokat felül e célra alkalmas pántokkal kell felszerelni a szekrénytestre, az alsó lapot pedig ugyancsak a készlethez tartózó pánttal kell egymáshoz erősíteni. Az rugós előfeszítésű emelőkar párban szerelendő a szekrénytest adott magasságába, amely függ az ajtók magassági méretétől. A kinyitott ajtólapok így egymás felé mozdulnak el, és teszik szabaddá a szekrénytest rakodórészét. Előnye, hogy az alsó szinten tárolt dolgokhoz elég félig felnyitni az ajtót.

A horizontálisan osztott felületű ajtókat főként szabadon álló, a falra szerelt szekrénytesteken célszerű alkalmazni. Az osztott ajtók ugyanis együtt nyílnak ki, és a korpusz alsó és felső síkjára fekszenek fel. Így alul felül 130, illetve 175 mm-nyi felület szükséges az ajtópár teljes kinyitásához. Az ajtókat mozgató karokat egy a szekrénytestbe épített oldalkonzol mozgatja szinkronizáltan és a speciális pántok kapcsolják az ajtólapokhoz. Alkalmazásánál ezért célszerű a gyakrabban szükséges holmikat középen tárolni, amelyeket a félig nyitott ajtóállásnál is ki lehet venni.

A felnyíló vasalások nemcsak tömör lapanyagú, hanem keskeny alukeretes ajtókhoz is használhatók, esetenként a típushoz megfelelő adapterrel. A megfelelő típus kiválasztásakor mindig az ajtó méretét és súlyát is figyelembe kell venni, különben nem biztosítható hogy bármilyen szögben megálljon az ajtólap, és könnyen mozgatható is legyen.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: bútor, szekrény

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti fatárgyak javítása

A kert tulajdonosok a szabad területet is igyekeznek igényeik szerint kényelmessé tenni különféle kültéri használatra készült bútorokkal. Aműanyag tartóssága vitathatatlan, de sokan inkább a fából...


Rönkök a lakásban

A fák állva halnak meg, tartja a mondás. Ám a kivágott fák különféle módokon a lakásunkban is hasznosíthatók, ezzel becsempészve a természet egy kis darabját otthonunkba. Ötletadóként most ilyen...