A látszat néha csal

Bútorokhoz használható faanyagok

Módosítva: 2014-02-11 12:38:48

A bútoroknál általában dekor borításként határozzák meg a bevonatot, ami általában fóliás bevonatú faforgácslapot jelent. Az igényesebb gyártmányokon van csak kemény, laminált bevonó réteg. Ezek kopásállóbb felületet biztosítanak ugyan a valódi fából készült daraboknál, de a legmegtévesztőbb mintázatok ellenére sem egyenrangúak a természetes anyagból készült bútorokkal. A valódi fa egyedi szépsége, kellemes tapintása nem téveszthető össze még a legjobb utánzatokkal sem. Ezért érthető a természetes, valódi faanyagokból készült bútordarabok iránti igény.

Az igényes bútorkészítéshez az olyan laptermékek a legelőnyösebbek, amelyek feleslegessé teszik a válogatást, ragasztást és egyéb előkészítő munkát. Az ilyen építőlapokból viszonylag gyorsan lehet a különféle bútordarabokat elkészíteni, bár a nyers felületek utólagos kikészítést igényelnek. Az ilyen lapok különféle méretű, ám azonos vastagságú tömörfa darabokból, élragasztással készülnek. A kialakított falapok vetemedése szinte elhanyagolható, többnyire csomómentesek, és a gyártás folyamán hibakiejtéssel készülnek.
Az alapanyagként felhasznált tömör faanyagokat rendszerint három rétegben ragasztják össze, hogy vetemedésre még kevésbé legyenek hajlamosak, és szilárdabbak legyenek. Az ilyen lapanyagokhoz csak minőségileg válogatott alapanyagot használnak fel és ragasztanak az adott vastagságúra. A beszerezhető falapok asztalos minőségűek, és műszárított nedvesség tartalommal kerülnek forgalomba. Így már azonnal munkába vehetők, hiszen vetemedésre nem hajlamosak.
A táblásított lapok rendszerint fenyőfélékből és lombos fákból készülnek. A fenyőtáblák általában luc-, borovi-, és vörösfenyőből hossztoldott- és anélküli lamellákból készülnek és felületükön göcsök csak 30 mm-es méretig megengedettek. Az északi területekről származó fenyőanyagoknak kiemelkedően szép az erezetrajzuk, kiválók a szilárdsági és megmunkálási tulajdonságaik.
Természetesen fűrészáruként 24-40 mm vastagságban deszka és palló méretekben is beszerezhetők, mégpedig 100-200 mm szélességben, de a nyers és félszáraz anyagok bútorkészítésre csak felületi utó megmunkálást követően alkalmasak. A lucfenyő homogén évgyűrű szerkezetű, könnyű puha faanyag, míg a borovi fenyő vöröses színű, idővel sötétedésre hajlamos, a lucnál sűrűbb anyagszerkezetű. Az elterjedt fenyőfélék között a vörösfenyő a legtartósabb, és szilárdság tekintetében felülmúlja az előbbi két fafajtát.
A nemesebb és anyagukat tekintve kemény lombos fák (tölgy, bükk, kőris, juhar, akác, cseresznye, éger) választéka sokkal bőségesebb. Ezek mindegyike igényes és nagyon tartós, ezért bútorgyártásra kiválóan alkalmasak. Jól ragaszthatók, felületkezelhetők, és színviláguk, erezetrajzuk a fajra jellemzően igen változatos, amit a vágás módja is jelentősen befolyásol. Megmunkálásuk sűrű anyaguk miatt nehezebb a fenyőféléknél. Fűrészáruként 25-80 mm vastagságig szerezhetők be, de csak a lég-, vagy műszárított anyagokból érdemes bútoralkatrészeket készíteni. Manapság már inkább csak lábak és egyéb vaskosabb alkatrészek készítésénél, megfelelő méretre gyalulásukat követően alkalmazzák.
Sokkal gyakoribbak a táblásított lapanyagaikból készített alkatrészek, ha éppen valóban tömörfa bútor készítése a cél. Ezek a lapok ugyancsak hossztoldott lamellák egymás mellé ragasztásával készülnek. Előnyük, hogy azonnal beépíthető, csiszolt felületű alapanyagok, amelyek szükségtelenné teszik a fűrészárú alapanyag átválogatását, felületi finomítását és összeragasztását. Megmunkálást tekintve szinte homogén anyagnak tekinthető. A táblásított lombosfa anyagú lapok vastagsága 20-45 mm közötti, és 850x1200 mm a táblaméretük. Térfogatsúlyuk 530-680 kg/m3 között, fafajtától függően változik.
Látszatra tömörfa hatást keltőek a különböző színfurnérral borított, lécbetétes bútorlapok. Jellegzetességük, hogy magjukat egymás mellé ragasztott fenyőfa lamellák alkotják, amelyekre 0,6 mm vastagságban - 60 fafajból választható - furnérlemez fedőréteget ragasztanak. A színoldali furnérfedés egységes erezetrajzú, a hátoldalon azonban ez csak a különleges kivitelű táblákra jellemző.
A hátoldali fedőréteg nem mindig azonos a színoldalival. E lapok 19 mm vastagok, táblaméretük pedig 1250x2500 mm. Könnyebbek a tömörfánál vagy más, furnérozott felületű lapoknál, de ezek is csiszolt felületűek, azonnal bedolgozásra készek. Látható éleiket éllécekkel, vagy valódi furnér élfedéssel kell lefedni, hogy a tömörfa látszatát keltsék. A tömörfákhoz hasonlóan kiválóan ragaszthatók, könnyen megmunkálhatók, de a fedőrétegek könnyen sérülnek a megmunkálás során.
Valódi fa hatásúak a furnérozott faforgácslapok is, amelyek akár 800 kg/m3 térfogatsúlyúak is lehetnek. A különféle lombosfa furnérral borított rétegük 0,6-0,8 mm vastag. A szín és a hátoldal fedése eltérő fafajból készülhet. A lapok vastagsága 20 mm, táblaméretük többnyire 1250x2750 mm. A táblák csavarállósága jó, és a belőlük kialakított szerkezeti egységek stabilitása kiváló.
A színfurnérozott lapok mindegyikének van egy hátrányosnak mondható tulajdonsága, nevezetesen, hogy a felületük munkaigényes felületkezelést igényel. Beszerezhető azonban olyan furnérozott faforgácslap is, amely feleslegessé teszi ezt a hosszadalmas munkafázist. Ez a laptermék ugyanis már mindkét oldalán gyárilag lakkozott felületű. A kemény UV lakkal egyenletesen bevont, sima felületet lehúzható fólia védi a sérülésektől. Így a megmunkálások során is védi a lakkozott felületeket, és hogy az élfedések se okozzanak problémát, azok felülete is lakkozott. Ebből az anyagból valóban gyorsan lehet bútordarabokat elkészíteni, és a felület is gyári minőségű lesz. A lakkozott táblák 19 mm vastagok, 1250x2500 mm a táblaméretük, és a bevonófurnér választékuk is bőséges, mivel 40 fafaj közül lehet kiválasztani az igényeknek leginkább megfelelőt.
Új terméknek mondható az Eurolight könnyített lap-lemeze, amely főként a belsőépítészek számára jelent újabb felhasználási lehetőségeket. Ennek az anyagnak jellegzetessége, hogy jelentős - 38 és 50 mm-es - vastagsága ellenére kis - 220-404 kg/m3 - térfogatsúlyú! Ez különlegesk rétegszerkezetének köszönhető. A mindkét oldalán színfurnérral borított, 8 mm vastag faforgács fedőréteg közé méhsejt szerkezetű papírrács mag került, ami a lapok szilárdságának megtartása mellett jelentősen könnyebbé tette ezeket az építőlapokat.
Az olyan bútorszerkezeteknél, amelyeknél a vastag lapelemek dominálnak, sokkal kedvezőbb megmunkálást és súlymegtakarítást tesz lehetővé az Eurolight lapok alkalmazása. A 38 mm vastag lapok csiszolt, minőségi tölgy-, bükk-, cseresznye- és juharfurnérozásúak. Az ennél vastagabbakat dohánybarna-, alabástrom-, világosszürke és grafitszürke, valamint platina fehér színek jellemzik. Ez az új anyag tovább bővíti a bútorok készítéséhez használható anyagok amúgy is sokrétű választékát.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: bútor, fanyag

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Párnák és díszpárnák

A látványos hangulatelemként otthonunkat díszítő különlegességektől az agyonnyomorgatott és összegyömöszölt alvópárnákig rengeteg féle támasztó és fej alá való vesz minket körül otthonunkban,...


Bútorok felújítása dekorfóliákkal

A dekorációs fóliázás hatékony eljárás lehet egy régebbi vagy sérült bútor felújítására, így a már megunt vagy hibás bútordarabok új megjelenésükkel ismét új színfoltjává válhatnak otthonunknak.