Finanszírozási koncepció lakásfelújításra

2014-03-05 10:34:40 | Módosítva: 2014-03-05 10:56:38

Az uniós források mellett nemzetközi fejlesztési és kereskedelmi banki pénzekre van szükség, amelyből a lakosság és a vállalkozások a vissza nem térítendő támogatások mellé olyan kedvezményes hiteleket kaphatnak, amelynek részletei az energia megtakarításból törleszthetők, ismertette sajtótájékoztatón az öt szakmai szervezet által kidolgozott javaslatcsomagot Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója.


A magyar lakások zöme elavult, energiazabáló, az állomány kétharmada megérett a felújításra, pénz nélkül azonban ennek nincs realitása. A magyar háztartások jövedelmük 16 százalékát fordítják rezsire, leginkább azért, mert az épületállomány rendkívül elavult. Egy komplex energiahatékonysági felújítás 50-60 százalékkal csökkentheti a rezsit, s felmérések szerint a felújítók háromnegyede eléri a beruházással megcélzott állapotot.

Energiahatékonysági felújítás

Az energiahatékonysági felújítás nem műszaki, hanem finanszírozási kérdés, és az épületállomány fokozatos megújítására a most induló EU-s költségvetési időszak történelmi lehetőséget teremt. Az építésszakmai szervezetek által kidolgozott koncepció központi eleme az elérhető források gyűjtésére hivatott innovatív finanszírozási eszköz, a Hazai Hatékonyság Alap. Az alapba gyűjtött pénz egyharmadát, évi 60 milliárd forintot – a különböző EU-s alapokból erre a célra szánt összeg adná, egyharmad nemzetközi fejlesztési, vagy beruházási bankoktól (EIB, EBRD) származna, a maradék egyharmad kereskedelmi banki hitelekből folyna be. Ez az uniós támogatások 6,5 százaléka, s hét év alatt 420 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelent, amelyet energiahatékonysági felújításra lehet fordítani.


A felújítás 33 százalékos támogatással számolva 5-10 év között megtérül. A futamidőt a rezsicsökkentés ronthatja, viszont általa az egész problémakör nagyobb figyelmet kap. 2020-ra az elért rezsi megtakarítás elérné a 101 milliárd forintot, ami egy átlagos család szintjén 8 százalékos fizetésemelésben realizálódhat. Mindemellett 40 ezer új munkahelyet teremtene, a befolyó járulékok és áfa bevételek pedig évi 70 milliárdos bevételt jelenthetnének a költségvetésnek.

Mivel a felújítások jó része nem építési engedély-köteles, a lakásfelújítások volumenét csak becsülni lehet. Az Energiaklub felmérése szerint az elmúlt 3 évben a felújított lakások 18 százaléka finanszírozta hitelből a felújítását. A KSH adatai szerint az elmúlt 3 évben évente átlagosan 21 ezer felújítási hitelt vettek fel, átlagosan 1,6 millió forint értékben. Ebből kiindulva, a teljes felújítási piac mérete évi mintegy 120 ezer lakásra becsülhető, amivel szemben az utóbbi években mintegy 10-12 ezer lakást építettek, azaz 1 új lakásra jutott 10 felújítás.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Az ősz lakossági energiahatékonysági pályázatokat hoz

Már szeptemberben megnyílnak az első lakossági energetikai pályázatok, melyek háztartási nagygépek cseréjét, fűtéskorszerűsítést és külső nyílászárók cseréjét támogatják majd.


Ötször több forrás lesz energiahatékonyságra

Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelekre is lehet számítani. Az EU illetve a magyar kormányszervek...