Fenntartható építészet

2011-03-11 22:06:29 | Módosítva: 2011-03-15 16:41:18

A fenntartható fejlődésről, környezettudatosságról sok szó esik, de miként valósítható meg mindez az építészetben vagy az épületgépészet területén?

Az energiatudatos, vagy más néven fenntartható építészet gondolatát Földünk erőforrásainak kimerülése és a környezetvédelem szülte. Egy olyanfajta koncepciót jelent, ami biztosítja az épületben lakók komfortját és egészséges életét oly módon, hogy nem használ feleslegesen energiát, tartózkodik a mérgező építőanyagok használatától és minimalizálja a károsanyag- és hulladék kibocsátást.
2009. január 1-jétől az ingatlanok használatbavételi engedélyéhez, tartós - egy évet meghaladó – bérbeadásához Energetikai Tanúsítvány kiállítása szükséges. Ez – hasonlóan a háztartási gépekhez – kategóriákba sorolja az ingatlant energetikai szempontból. Sokan nem tudják, hogy az építési és üzemeltetési költségeket tekintve nincs jelentős árbeli különbség egy A vagy A+ kategóriás, és a jogszabályoknak éppen csak megfelelő épület között. Arról nem is beszélve, hogy például egy kontrollált szellőztetési rendszer nem csak energiahatékonyság szempontjából előnyösebb az ablakon keresztül történő szellőztetésnél, hanem mert folyamatosan friss, szűrt, pollenmentes levegővel látja el a lakótereket.

Környezetbarát építőanyagok

Azokat az építőanyagokat sorolhatjuk a környezetbarát kategóriába, amelyek teljes életciklusuk alatt (bányászat, előállítás, beépítés, használat, bontás) nem bocsátanak ki az emberre és a természetre nézve káros anyagokat. Fenntartható módon használják a nyersanyagokat és erőforrásokat, valamint a használat után a természet körfolyamataiba rövid idő alatt visszaforgathatók. Fontos az újrahasznosítás kérdése, ugyanis sok építőanyag csak nagy költségekkel semlegesíthető. Az ember számára a leglényegesebb szempont az építési anyagok élettani funkciókra gyakorolt hatása. Itt elsősorban a használat során jelentkező károsanyag kibocsátásra, a páragazdálkodási képességre, valamint a természetes mágneses erőterekre gyakorolt hatást érdemes kiemelni.

Tájolás

A megfelelő tájolás leggyakrabban a passzívházak kapcsán kerül elő. Egy megfelelően tájolt, és nagyméretű üvegfelületekkel rendelkező épület téli hőszükségletének zömét képes fedezni a napsugárzásból. Törekedni kell a minél nagyobb déli benapozásra, hiszen döntő mértékben ez fogja úgymond kifűteni a házat télen. Az épület szoláris nyeresége rendkívül sokat számít, természetesen a veszteségek csökkentése is fontos tényező. A felület-térfogat aránya is nagyban befolyásolja az épület hőtechnikai jellemzőit. Annak érdekében, hogy a felület-térfogat arányt alacsonyan tartsuk, adja magát egy egyszerű kockaformához minél inkább közelítő tömegkialakítás.

Világítás

Építészeti szempontból a természetes megvilágításon van a hangsúly, a lakóterek déli tájolása és a nagy ablakfelületek sok fényt eredményeznek. Felülvilágítókkal, fénycsatornákkal vagy üvegtéglák használatával folyósok, lépcsőházak is világossá tehetők. Az elektromos energia tekintetében első lépésben a felhasználás csökkentésére kell koncentrálni, egyszerűen kapcsoljuk le, amit nem használunk!
Mindemellett használjunk energiatakarékos fénycsöveket vagy LED fényforrásokat. A kompakt fénycsövek 75-80%-kal csökkentik a fogyasztást, és az élettartamuk is hosszabb (8-10-szeres). Olyan helyiségekben, ahol a természetes és a mesterséges világítás egyaránt jelen van, még nagyobb megtakarítás érhető el az automatikus szabályozással, amikor is egy fényérzékelő a természetes világítás változásának megfelelően, de ellenkező előjellel szabályozza a mesterséges világítás lámpáinak fényét úgy, hogy a munkafelületen a megvilágítás erőssége állandó maradjon.

Fűtés, szigetelés

A fűtésre fordított energia az épületek energiafelhasználásának több mint felét is jelentheti. Szorosan kapcsolódik a fűtéshez a megfelelő szigetelés és légtömörség is, ami pedig a kontrollált szellőztetést vonja magával. Így érkezünk el a passzívházakig, melyek gyakorlatilag nem igényelnek kiegészítő fűtést. Ezeknél az épületeknél a fűtési hőigény olyan alacsony, hogy lehetséges a fosszilis fűtőanyagok teljes kizárása, és a hőigény előállítása alternatív energiával is megoldható. Így elérhető, hogy az épület fűtése tekintetében a CO2-kibocsátás 0-ra csökkenthető.

A belső terek hőmérsékletének biztosításához az energiát egyrészt megújuló forrásokból (pl.: napenergia, szélenergia), másrészt az épületben működő berendezések hulladékhőjéből, az ott folyó tevékenységek hulladékhőjéből (főzés, zuhanyozás, ember által leadott hő) szerzi be az épület a benti és a kinti levegő mozgatásával, hőcserélő berendezéseken történő átvezetésével.
A legjobb eredményt a fűtési energia megtakarítása terén az egész ház (illetve lakás) megfelelő hőszigetelésével érhetjük el. A leghatékonyabb megoldás a teljes ház hőszigetelése, ehhez a lakóközösség összefogására van szükség. A ma használatos 5-8 cm-es hőszigetelési vastagságok azonban nem elégítik ki még a minimális követelményeket sem. Egy fenntartható, energiahatékony ház homlokzati hőszigetelése 12-15 cm-nél kezdődik!

Víztakarékosság

A víztakarékossággal nagy mennyiségű energia takarítható meg, hiszen a háztartásokban, középületekben felhasznált vizet mechanikailag és vegyileg tisztítani kell, valamint a vízmennyiség egyharmada felmelegítve kerül felhasználásra. Víztakarékosságra és használati melegvíz igényünk csökkentésére érdemes víztakarékos betétet szerelnünk a csapokba, zuhanyfejekbe. Használatukkal 50%-kal csökkenhető a vízfogyasztás.
Lehetőleg minél közelebb legyen a vízfelhasználás helye a vízmelegítőhöz, így rövidebb vízcsővel kevesebb hő vész el. A melegvizes csöveket le kell szigetelni, hogy csökkentsük a hőveszteséget. Miután első lépésben csökkentettük melegvíz igényünket, érdemes megfontolni napkollektoros rendszer kiépítésének lehetőségét, amit egyáltalán nem kell kizárni lakások esetében sem.
További víz és energia megtakarítás érhető el modern mosó- illetve mosogató gépek alkalmazásával. Kevesen gondolnák, hogy például egy modern mosogatógép egy átlagos programja kevesebb, mint 20 l vizet használ el. Figyelembe véve az elmosogatott edények mennyiségét, könnyen belátható, hogy ennyi víz nem lenne elég, ha kézzel mosogatnánk. Teljesen hasonló a helyzet a mosógépeknél is: a korszerű mosógépek nagyságrendekkel kevesebb vizet, így energiát használnak, mint elődeik, vagy mint ha kézzel mosnánk. Természetesen mindkét típusú berendezés esetén a hatékony használat a legfőbb kulcs a spóroláshoz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Intelligens világításvezérlés

Egy világítás-korszerűsítés ma már nehezen képzelhető el az okosvilágítás, okosotthon eszközei nélkül. A különböző wifis kapcsolók, konnektorok, világítótestek rengeteg lehetőséget teremtenek a...


Energiatakarékos otthon, munkahely

Ahhoz, hogy meghatározhassuk mekkora megtakarítást érhetünk el háztartási készülékeink, berendezéseink korszerűsítésével, fontos tisztában lennünk azzal, hogy mekkora egy-egy adott berendezés...