Karosszéria fényezése, felújítása

A karosszéria fényezett felületét leginkább az erős UV sugárzás károsítja. Ez pedig jelentős kárt okoz a gépkocsik fényezésében is. A karosszéria festékek nagy része ugyanis olyan műanyag bevonat, amelynek hosszú polimer láncai az UV sugárzás hatására „eltördelődnek”, aminek hatása a fényezés mattulásán észlelhető. Sőt egyes festék pigmenteknél a szín fakulását is előidézheti pl. a kék, piros és sárga színű fényezéseknél eltűnik a bevonat csillogása.

Az ilyen felületen már könnyebben és főleg gyorsan megtapadnak az egyéb szennyeződések, pl. a különféle ragacsos növényi permetek, fanedvek, szederfoltok, levéltetvek ürüléke és nem utolsó sorban a levegőből lerakodó por, korom és egyéb szemcsés szennyeződések, pl. a repülőrozsda, ami makacs tapadása miatt csak nehezen távolítható el.
Az esőtől, vagy a páralecsapódástól nedves fényezésre a napsütés szinte ráégeti ezeket a szennyezőanyagokat és a karosszéria viszonylag hamar nemcsak a fényét veszíti el, hanem a felülete egyre durvábban rücskössé válik. Ezt azonban csak akkor vehető észre, ha mosás után köröm éllel lágyan végig simítunk a simának látszó felületeken. A halk, sercegő hang a felület rücskösségére utal. Ez különben az ujjunk hegyére húzott celofán fólián keresztül is jól érzékelhető. Ha ezt az állapotot tovább hanyagoljuk, akkor a fényezés állapota rohamosan romlik, és egyre nehezebben lehet majd visszaállítani a közel eredeti állapotot.

Mikor van szükség polírozásra?

Mit lehet a makacs szennyeződések ellen tenni? Nos, vagy rászánunk egy igen tisztességes összeget, és szakműhelyben átpolíroztatjuk a kocsit, vagy ezt magunk végezzük el. Általában 4-5 év után lesz aktuális, elhanyagolt karosszériák esetében azonban erre előbb is sor kerülhet. A munkát jobbára ősszel érdemes elvégezni, amikor a jelentős szennyréteg letakarításával egyidejűleg hathatós védelmet biztosíthatunk a téli időszak káros hatásai ellen is. A többnyire szabad ég alatt parkoló gépkocsiknál azonban a nyár elején is ajánlatos egy nagyon kíméletes ápoló polírozást beiktatni.

A polírozás a szennyeződéseket és a festékréteg elkrétásodott részét távolítja el a fényezés felületéről. Sokan tartanak attól, hogy a kocsin így hamar elvékonyodik az eredeti festékréteg. Ez alapvető tévedés! A gyári festés rétegvastagsága általában 50-100 mikron. Polírozáskor ebből elhanyagolt karosszériák esetén is csupán 1,5-2 mikronnyit koptat le a polírozó gép korongja, a megkímélt gépkocsiknál pedig ennél jóval kevesebb is elég a felület felújításához. Ha ezt gondosan végzik, akkor szinte nem is mérhető a felújító koptatás mértéke. E művelet tehát aligha hozza előre a kocsi átfényezésének időpontját, ellenben így még az idősebb évjáratú autók is szinte újszerű állapotba hozhatók.

A polírozás művelete

Előzőleg mindig alapos zsírtalanító mosás szükséges. A száraz felületről ezt követően polírozó géppel, különféle finomságú szivacs tárcsákkal ajánlatos a szennyeződéseket lekoptatni. A gépet mindig a kocsi hosszirányába kell mozgatni, mégpedig talpra, és nem orra helyezett szivacskoronggal, kezdetben 1000 f/p fordulattal. A szivacskorong szemcsefinomságát mindig a használt polírozó szerhez kell megválasztani, mert a polírozó szer és a szivacskorong összehangoltsága alapvetően fontos. A korongot rányomni tilos, mert az ún. holografikus mintákat hozhat létre a fényezés felületén, amit az oldószeres polírpaszták szemcséi a művelet közben összetapadva okozhatnak. Ezért csak kevés pasztát kell a felületre, illetve a korongra kenni. A fordulatszám fokozatosan emelhető 2000 percenkénti értékig. A művelet viszonylag kis területekre osztva, fokozatosan haladva célszerű végezni. Végül az emelt fordulatszámmal folyamatosan hosszában haladva dolgozható össze a teljes felület. A karosszéria huzagolt részeit azonban kézzel kell végig koptatni, mert a koronggal nehéz a résekbe, mélyedésekbe férni és ez tönkre is teszi a korong peremét. A kellő tisztító hatás elérése után a szerek maradékát mikroszálas kendővel kell eltávolítani.

Kézi polírozás is lehetséges, amihez egy kézi csiszoló tönkre feszített közepes szivacsréteggel vékonyan felteríthető a paszta, és elvégezhető a kívánt mértékű tisztító hatás. Az eszközt most is a kocsi hosszirányába kell mozgatni. Ilyen esetekben is célszerű vízzel hígítható szereket használni, mert a nedvesség megakadályozza a szemcsék összetapadását, és könnyebb a tuskó mozgatása is. Ez elég fárasztó munka, de így is alapot teremthetünk a vízlepergető és a fényezésnek csillogó fényt adó viasz felhordásához. Polírozni viszonylag ritkán, viaszolni viszont évente többször is kell.

Milyen polírozó szer hatásos?

E munkához csak fényező anyagokat árusító, vagy bevásárló központok autóápolási osztályain forgalmazott minőségi termékeket (pl. Auri, Farecla, Sonax, Total, Turtle, Motip, Medikémia stb.) ajánlatos választani. A polírozó szer koptató hatását a szennyeződések mértékéhez igazodóan ajánlott kiválasztani, mivel az azonos márkák között is több, különféle „fokozatú” szer kapható. E szerek többsége oldószeres, tűző napon használni tilos, mert a fényezésre száradt anyagot nehéz eltávolítani. Ezért előnyösebbek az ún. „vizes” polírpaszták, mert az előnedvesített korongok gátolják az anyag összetapadását, és a felületet is hűtik. A polírozás akkor eredményes, ha az előbb említett köröm- vagy fólia próbával sima felület érzékelhető.
A viaszok védelmet és csillogást adnak, csak nem mindegy, hogy meddig. A viasztartalmú mosószerek vagy az autómosóknál alkalmazott vizes diszperziós viaszbevonatok csak rövid ideig hatásosak. E szerek hatásosságát a telítettségük – azaz sűrűségük – is befolyásolja. A tapadásuk nem tartós, ezért gyakori kezeléssel lehet velük a karosszéria fényét biztosítani, a szennyeződések megtapadását is csak mérsékelten csökkentik.
A félkemény viaszokkal bevont felületek védelme és fénye sokkal tartósabb és szebb, a szennyeződések megtapadását is jelentősen gátolják. Erre mosás után bármikor újabb réteg is rádolgozható. Vékony rétegben felterítésük után a szernek teljesen a karosszériára kell száradnia, és csak ezt követően lehet mikroszálas kendővel kifényesíteni a felületet. E viaszok még tűző napon is használhatók, kevés kell belőlük, és mosáskor sem kopik jelentősen a rétegvastagságuk. Évenként két-háromszori félkemény viaszolás tartós fényt ad a karosszériának és megkönnyíti a gépkocsi tisztítását. Mosás után azonban ajánlatos a tiszta felületeket szárazra törölni, ami újra csillogóvá teszi a jármű fényezését.

Léteznek még más, nagyon tartós fényező szerek, ám ezek felújításkor nehezen eltávolíthatók a felületről, ritkán is kaphatók, és drágák. Inkább bemutató jellegű járműveknél előnyösek.