Lélegző falak

Induljunk ki azonban abból, hogy a jó falazaton nem fújhat át a szél, és a jól beépített, megfelelően záródó nyílászáróknál sem fordulhat ez elő. A helyiségekben képződő pára áramlásával kapcsolatban már más a helyzet. A különböző okokból feldúsult pára eltávolítására szükség van, különben a folytonos páralecsapódások miatt megindul a falak penészesedése. A nedvességnek nincs szüksége nyitott járatokra, a pára a falazatot alkotó szilárd anyagon is képes átjutni a meleg oldalról a hideg felé. A kérdés az, hogy milyen mértékben. A szakirodalomban ezzel kapcsolatban némi ellentmondás tapasztalható.

Abban nincs vita, hogy különösen egy új építésű háznál a rendszeres és fokozott szellőztetésre szükség van, mert a falazatban maradó magas nedvességtartalom csak ilyen módon tud távozni. A minél folytonosabb légcserét biztosítani lehet tavasztól őszig a bukó-nyíló ablakok megbuktatásával, az ablakszerkezetbe épített szabályozható szellőzőnyílásokkal is. Normál körülmények között egy tavasszal elkészült ház falazata az ősz végéig megfelelően kiszárad, ez már nem lehet a penészesedés oka.

A szigetelési szakemberek szerint a szakszerűen tervezett és kivitelezett külső homlokzatszigetelés sem gátolja meg a falazat páraáteresztését. Amennyiben a belső tér légállapota a szokásosnak megfelelő, és a fal nedvességtartalma se tér el a megszokottól, külső oldali hőszigetelés esetén kondenzációs probléma nem merülhet fel. A jól tervezett falazatoknál a távozó nedvesség rétegről-rétegre egyre kisebb ellenállással találja magát szembe. Egy adott réteg ún. páradiffúziós ellenállása az anyag páradiffúziós ellenállási számától és a réteg vastagságától függ: minél nagyobb a páradiffúziós ellenállási szám, és minél vastagabb egy réteg, annál nagyobb a teljes falréteg páradiffúziós ellenállása.

A tömör vagy kevéslyukú téglák diffúziós ellenállási száma a hőszigetelő anyagéval azonos nagyságrendű, a vastagságuk viszont sokszorosa a szigetelő anyagénál, így belátható, hogy a szigetelő anyag nem lehet a páraáteresztés akadálya, a páramennyiséget, amit a falazat átenged, azt a hőszigetelés is át fogja engedni. Nem kell tehát tartani attól, hogy a hőszigetelés meggátolja a pára szabad vándorlását a falon keresztül.

Fel lehet tehát tenni viszont azt a kérdést, hogy a külső falakon keresztül távozó pára milyen mértékben csökkenti a lakás levegőjének nedvességtartalmát? Mérések igazolják, hogy a falazaton keresztül távozó pára mennyisége igen kevés, ez csak a szellőzés szinte teljes hiánya mellett vehető észre. Ha a lakás légcseréjéről rendszeres szellőztetéssel gondoskodnak, akkor a falazaton keresztül távozó páramennyiség a teljes páramennyiség 2 százaléka körül van, tehát lényegében jelentéktelen. A „lélegző” és „nem lélegző” falak vitája tulajdonképpen elméleti; a helyiség levegőjének relatív nedvessége nem a falak „lélegzésétől” függ, hanem a szellőzés hatásfokától.