Szigetelés és megtérülés

Ennek oka az, hogy amíg egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15%-át fordítjuk melegvíz előállítására, addig a fűtési költségek az energiaszámla 60-70%-át teszik ki. Könnyen belátható tehát, hogy a rezsiköltségek egyértelműen a hőveszteség szigetelés révén történő minimalizálásával csökkenthetők a legnagyobb arányban, és nem például a melegvíz vagy fűtés napkollektorokkal való rásegítésével.

Magyarországon az alkalmazott homlokzati szigetelések vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg hazánkban az átlagos homlokzati szigetelés 80-90 mm körül alakul, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.

A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40%-kal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. Az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről. Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtónak tekinthető.

Egy átlagos magyar otthon energiahatékonysági adottságait tekintve a kormány által támogatott napkollektor mindaddig fölösleges luxusberuházásnak tekinthető, ameddig a legtöbb hőt elvesztő falak és födém megfelelő szigetelése nem megoldott. A szigetelés egy ház árának átlagosan mindössze 1%-át teszi ki, mégis ezzel az építőanyaggal a fűtésszámla 60-70%-kal csökkenthető.

Annak ellenére, hogy a magyar családi házakon alkalmazott szigetelés vastagsága növekvő tendenciát mutat, energiahatékonyság tekintetében szemléletváltozásra van szükségünk. A hőszigetelés alkalmazása bizonyítottan az egyik legjövedelmezőbb, legnagyobb megtérülést eredményező befektetés. A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően - átlagosan 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig minden szigetelésbe fektetett forint, több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő vastagságú és minőségű szigeteléssel akár 50-60%-kal is csökkenthető, melynek köszönhetően ugyanilyen arányban csökkenthető a fűtésszámla is. Vizsgálatok szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energia megtakarítást eredményez.

A szigetelés árának 2-4 éves megtérülésével szemben a napkollektorok megtérülési ideje legalább 5-12 év, ami azt jelenti, hogy energiaszegénységünk orvoslása szempontjából ez az eszköz csak az anyagilag már eleve tehetős családok számára jelent segítséget.