Épületfák védelme

Bár ezt az építészeti tervekben az OTSZ előírásainak betartásával kell meghatározni, ám engedélyhez nem kötött szerkezeteknél is ajánlatos figyelembe venni. A faanyag védelmén kívül még bizonyos esetekben szükség lehet tűzvédelmi bevonatok alkalmazására is. Védekezésre ezért a beépített faanyagok tartóssága érdekében mindig szükség van, ami hatékonyan védi a beépített faanyagokat az idő előtti károsodásoktól.

Megelőző védelem

A hatásos faanyagvédelem – amit jogszabályok is előírnak – két alapvető kategóriába sorolható. A megelőző védelem, ami gyakorlatilag megakadályozza az egyébként fertőzésmentes faanyagok károsodását, általában só keverékek, oldatok vagy egyéb vegyi anyagok alkalmazását jelenti, amelyek a különféle kórokozók fába hatolását akadályozzák meg. Az épületfákat minden esetben kötelező megelőző védelemmel ellátni. Az pedig, hogy milyen hatású szerrel szükséges az adott anyag kezelése, az ún. kitettségi körülmények alapján dönthető el. Ez azt jelenti, hogy a beépítés után a faanyag milyen külső hatásoknak lesz kitéve. Minél jelentősebbek és károsabbak a környezeti terhelések, annál nagyobb hatású megelőző védőszert kell szakszerűen alkalmazni a faanyag megfelelő védelemének biztosításához. A megelőző szerek azonban csak abban az esetben adnak védelmet a fának, ha az nem fertőzött gombával vagy rovarkártevővel, mert ebben az esetben ezek ellen már nem hatásosak.

A megelőző szerek általában kétféle bevonatot biztosítanak. A faanyagban kezelés után nem fixálódó hatású szer hatóanyagai víz hatására kimosódhatnak. Ezeket csak fedett térben, vagy csapó víztől védett épületrészeken lehet alkalmazni.

Fixálódott favédő szerek

A faanyagba itatott, és ott fixálódott favédő szerek sói a kezelést követően már nem moshatók ki, tartós védelmet biztosítanak a kezelt faanyagoknak, ezért ezeket kültéri, és az időjárásnak kitett szerkezeti elemek megelőző védelméhez lehet eredményesen használni.

Hogy mikor melyik típusú védőszert célszerű használni, azt vagy már eleve a tervező határozza meg, vagy szakértő tanácsa alapján ajánlatos eldönteni. Előfeltétele bármilyen favédelmi kezelésnek a légszáraz, azaz szárított faanyag, amely megkönnyíti a védőszerek kellő mélységű beitatását az anyag felületébe. A nagyobb fatelepeken már rendelhető szárított, és esetenként megelőző védőanyaggal is beitatott, beépítésre alkalmas faanyag. Természetesen ezt a kivitelező is elvégezheti, illetve megrendelheti, amivel egyben garanciát is vállal a favédelem minőségéért, tartósságáért, és ezt írásos bizonylatokkal is igazolnia kell.

Ezen kívül pl. látszó felületek esetén a színező anyag felhordásával lehet módosítani a faanyag eredeti tónusát, és a közvetlen napfény és csapadék hatásának kitett faanyagokat festék- vagy lakkbevonattal célszerű védeni az UV sugárzás és a nedvesség hatásai ellen. Indokolt esetekben ez utóbbi helyett alkalmazható megfelelő tűzvédelmi bevonat is, amelyet saját lakkal lehet bevonni.

A megszüntető faanyagvédelemre alkalmas szerek a meglevő, és a további fertőzésekre megszüntető hatásúak, és több évre is megelőző hatásúak az ismételt fertőzésekkel szemben, ha a kezelést mielőbb elvégzik. Az ilyen műveletek halasztása ugyanis a fertőzés terjedését idézhetik elő. Ezek a megszüntető hatású szerek viszont élő szervezetek kiirtására szolgáló vegyi anyagok, amelyek csak nagyon körültekintően alkalmazhatók. A megszüntető favédőszerek maradékát szigorúan veszélyes hulladékként kell kezelni. Ezeket a műveleteket is csak szakember végezheti el és esetlegesen ezt megelőzően szakértői vizsgálatra is szükség lehet, az eredményről pedig megfelelő dokumentációt is kell adni a megrendelőnek. Ezek a bizonylatok garanciát biztosítanak, hiszen visszakövethető a feltárt gócos részek eltávolítása, kezelése, és hogy ezeket miként, milyen szerrel lokalizálták. Egy esetleges az ANTSZ ellenőrzés során ezek nagyon fontos dokumentumok.

Nem mindegy, hogy kisebb volumenű faszerkezetek építésekor a faanyagok kezelésére milyen minőségű védőszer kerül felhasználásra, ha azokat nem ács végzi el. Előzőleg ezért érdemes szakértő tanácsát kikérni a megfelelő kezelőszer és rétegrend kialakításához. A faanyagvédelem ugyanis nagyon fontos megelőző és tartósító eljárás, ami mellesleg veszélyes tevékenység is a nem szakemberek számára. Nagyon ajánlott tehát szakemberhez fordulni, és annak tanácsa alapján választani favédőszert, amit azután nagy körültekintéssel kell a kisebb volumenű munkáknál alkalmazni, hogy ez ne okozzon környezeti terhelést, és a hatása is megfelelő legyen.

Jó tudni, hogy a különféle favédő anyagokat csak az Országos Kémiai Biztonsági Intézet engedélyével lehet forgalomba hozni. Saját felhasználás esetén ezért csak olyan szert ajánlatos használni, amely tartalmazza a KBSzF számokat, és megfelelő engedély másolat mellett a műszaki leírásban szerepelni kell a veszélyt jelző „etikett jeleknek”, és a biztonságtechnikai adatlapot is mellékelni kell a szerhez.

Egyre több nagyobb fakereskedés vállalja a faanyagok ún. készre kezelését - ami a faanyag színezéséről ismerhető fel - az elvégzett favédő kezelésről részletes bizonylatot kell kiállítania. Az alkalmazott kezelő anyagról, annak mennyiségéről, engedélyének másolatáról, KBSzF számáról, biztonsági adatlapjáról és műszaki leírásáról írásos bizonylatot köteles adni a kezelést végző. Így bizonyítható, hogy a faanyagot valóban favédelmileg megfelelően kezelt, és nem csak felületén „színezett”. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor pl. az ácsnak kell mindezeket a bizonylatokat a megrendelőnek átadni, ha a teljes munkát ő végzi. Ez ugyanis garancia arra, hogy a beépített és felhasznált faanyag a megfelelő favédelemmel rendelkezik.

Mindebből kitűnik, hogy a kellő hatékonyságú favédelem alapvetően fontos a faszerkezetek tartósságát illetően, amit kellő szakértelemmel és körültekintő alapossággal kell elvégezni, mégpedig minősített favédőszereket használva.
A leírtakhoz Fellegi László, a Tűzvédelmi Centrum igazgatója adott fontos információkat.