Faterasz-építés

Skandináviában, az Egyesült Államokban vagy például Kanadában a családi házak 80-95 százalékát fából építik. Finnországban nyolcemeletes fából épített lakóház is létezik. Norvégiában kis- és közép-fesztávolságú hidakat is építenek fából – és ezt, mint a világ legtermészetesebb dolgát művelik. Angliában, amely egy generációval ezelőtt majdnem kizárólag kőből és téglából építkező ország volt, ma már a családi házak több mint egy harmadát fából építik. Mint a példák is mutatják, a világ sokfelé fabarát.

Nagybritanniában és Írországban a tetőszerkezetek – még a tetőlécek is! – hatósági előírás szerint csak telitett fából készíthetőek. Ennek oka az ottani folyamatosan nedves óceáni levegő, amely szerencsénkre minket itt Középeurópában nem bánt. Magyarországon a házépítési hagyományok megváltozása belátható időn belül valószínűtlen. Van azonban néhány olyan terület, ahol a fa, mint építőanyag használata, hazánkban sem hagyományromboló, és ezek közül az egyik a faterasz-építés. Szép időben megnagyobbíthatjuk házunk lakóterét; szabad időnket, étkezéseinket házunkból kilépve – de ennek szintjén – a friss levegőn élvezhetjük.

Hogy jön képbe a Telifa?

Mire kell gondolnunk, ha lelkileg „megértünk” arra, hogy jókedvünkben egy fateraszt „ragasztanánk” a házunkhoz? Természetesen több dologra kell figyelnünk, de ezek közül talán a leglényegesebb az anyagválasztás. Mivel a faterasz egész évben kint van a szabadban, az anyaga ki van téve egy agresszív és korán fellépő korhadási kockázatnak. Ezért a faterasz építési gondolat értelmesen csak úgy valósítható meg, ha korhadás és féregkárok ellen kezelt fát használunk. A korhadás ugyanis nem más, mint néhány, nedves környezetben burjánzó gombafajta faromboló munkája. A cél, ezek számára tartósan kedvezőtlen környezetet teremteni.

Van ilyen minőségű kezelt fa a hazai piacon: a Telifa, amely a nagynyomáson telített fának magyarországi márkaneve. A telítés úgy történik, hogy, a fát – leggyakrabban erdei (borovi) fenyőt – egy nagy autoklávban vákuummal levegőtlenítjük, majd egy, emberre és állatra nem mérgező, biológiailag aktív rézvegyület higított oldatát magas nyomáson – 14 atmoszférán – a fába bepréselünk. A technológia a fenyőfajtákat termesztő országokban fél évszázada jól ismert. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a védő oldat a faanyagnak csupán a szíjács részébe (a fatest külső, élő, vízszállításra alkalmas része) hatol be, míg a faanyag vízszállításból már kikapcsolódott – kiöregedett – belső geszt része nem fogad be sem nagy-, sem kis nyomású vizet, és ezért itt a korhadást okozó gombák útja is el van zárva. A kezelés a legtöbb farontó féregnek is étvágyát veszi.

Költségek: lehet, hogy a Telifa ára talán magasabb, mint a kezeletlen fáé, de ha ez az anyagválasztás a terasz életét megötszörözi, vagy megnyolcszorozza, úgy a döntés mindenképpen egy átgondolt beruházásnak tűnik. A gyártó a Telifát Magyarországon elsősorban kert-, park- és teraszépítésre ajánlja. Feltétlenül szükség van rá ott, ahol a faszerkezet nedves földdel/vízzel kapcsolatban áll, és nagyon ajánlatos ott, ahol a konstrukciónk folyamatosan az időjárás viszontagságainak van kitéve.