Zajok elleni védekezés

Az épületekben, illetve a lakóhelyiségeken belül a ránk ható hanghatások általában lég- és kopogóhangok, továbbá rezgések. A léghang lehet saját magunk által előidézet-, vagy a szomszédok falon áthallatszó hanghatásai, illetve a lakóhelyiségbe kívülről beszűrődő kültéri zajok. A kopogó hangokat a felettünk lakók járása, a gyerekek hangoskodása vagy a háztartási gépek, épületgépészeti berendezések vagy a kültéri zajok keltette épület rezgések keltik. Ezek ellen pedig együttesen elég nehéz védekezni, mivel olyan univerzális anyag nincs, amely mindezeket egymagában és nagyon hatékonyan képes csökkenteni.

Mivel a feladat sok ismeretlenes, nem lehet egy általános „receptet” adni. Még akkor sem, ha ismertek a különböző hangszigetelő anyagok elnyelési, illetve csillapítási értékei. A hangelnyelő vagy a zajokat jelentősen csökkentő anyagok ugyanis önmagukban alkalmazva kevéssé, megfelelő rétegrend részeként viszont nagyon hatásosak lehetnek. Ezért szükséges mindenkor a gyártók által ajánlott rétegrend szerint alkalmazni a különféle szerkezetű hangszigetelő anyagokat. 

A lakások közötti áthallások a válaszfal lokalizálásával nem oldhatók meg, mert a hanghullámok a falszerkezetekben elég jól terjednek, így egy helyiség több falát is hanggátló anyaggal kell bevonni. Ráadásul az áthallások frekvenciájára is figyelni kell. Olyan anyagot még nem fejlesztettek ki, amely a zajok teljes frekvencia tartományát azonos mértékben elnyeli, jelentősen csillapítja, illetve jelentősen gátolja a lakóhelyiségekbe jutó különféle természetű zajok mindegyikét. 

Vastagság, anyagminőség

Bizonyos esetekben az is elégséges, ha az általában 10-16 mm vastag, kb. 22 dB hangcsillapítású belső burkolóanyagok hatékonyságát a rétegszám többszörözésével fokozzák. E célra a natúr kivitelű lemezeket szokás használni. Még hatékonyabbak az ún. előtétfalak hőszigeteléseként beépített nagysűrűségű kőzet- vagy üveggyapot anyagok, és fedőrétegeként kétrétegű gipszkarton, majd az arra felerősített felületkezelt hangszigetelő lapok kombinációja. A hanggátlás intenzitása olyan ragasztóanyaggal is fokozható, amely rugalmas kapcsolatot létesít a különféle tulajdonságú és sűrűségű merev lapok között. Minden ilyen előtétfalnál kerülni kell a szoros illeszkedést a falazó anyagok között, ezért a falak, padlók és mennyezetek közötti rések kitöltésére speciális szigetelő habcsíkokat kell alkalmazni a zajok továbbterjedésének meggátlása érdekében.

Sok tévhitet is jó lenne elfelejteni, mint pl. a tojástartókból kialakított szigeteléseket, vagy a vastag sztirolcell rétegek hanggátlásába vetet hitet. Ez az anyag ugyanis esetenként pont ellenkezőleg, membránként viselkedik bizonyos rétegrendű hang- és hőszigetelésben. Viszont egyes speciális típusai hőszigetelő tulajdonságaik mellett jó hangszigetelők is, mint néhány rugalmas, zárt cellás polietilén hab, vagy a kőzet-, illetve üveggyapot lemez, természetesen közbenső szigetelőanyagként alkalmazva. Ezeknél fontos szempont a megfelelő térfogatsúly megválasztása, mert ez a falszerkezetekbe építéskor jelentősen befolyásolja annak hanggátlási „teljesítményét”.

Ezen kívül számos olyan szigetelő anyag közül lehet választani, amelyeket speciális helyiségekben, pl. stúdiókban, lőtereken, házi mozi szobákban, zajos munkahelyeken lehet eredményesen alkalmazni. Ezek között van a felületükön ívelt hullám mintázatú hangelnyelő hab, és bordás kialakítású, illetve különféle perforáltságú MDF fali panel is, amelyek csaphornyos és felületkezelt felületűek. Többnyire egyéb közbenső hangelnyelő és hőszigetelő anyagokkal kombinálva szoktak alkalmazni őket.

Sokféle jó hanggátló tulajdonságú és belső térben ideálisan alkalmazható anyag között lehet választani, amelyek helyigénye viszonylag csekély, utólagos felületkezelést sem igényelnek, sőt még akár dekoratív hatás is elérhető az alkalmazásukkal, de nem feltétlenül közvetlenül a falakra ragasztva. Kerülni kell pl. a hanghidak kialakulását, a panelek felragasztásához pedig célszerű rugalmas, nagy belső csillapítású ragasztóanyagot alkalmazni. Esetenként a megfelelő mértékű légrés is fontos tényező, különösen a szendvics szerkezetek kialakításánál.