Díszítő fugázás

Előző lapszámunk Csempeburkolatokról szóló cikke tulajdonképpen már ehhez kapcsolódott; a Korall Csempe Kft. szakértői segítségével számítógépen megterveztük a leendő fürdőszobát, és közzétettük tanácsaikat a csempeválasztással kapcsolatban. A téma azonban itt messze nem fejeződött be, hiszen a Korall munkatársától, Égető Emesétől olyan sok hasznos információt kaptunk még a ragasztóanyagok, fugázó anyagok és a kiegészítő elemek kapcsán, amit feltétlenül meg akarunk osztani önökkel.
Már amikor a csempét kiválasztottuk, akkor félig-meddig abban is döntöttünk, hogy milyen fugaszélességet és fugázó anyagot fogunk használni a burkoláshoz. Bár mostanában divatos a fuga nélküli, illetve a szorított fugában történő ragasztás, ez problémákat vethet fel. A csempék természetes méretszórását ugyanis a fugának kell felvennie, és egy nagyobb méretszórású típus egyszerűen nem viseli el a szorított fugát. A nagyobb fugaszélesség viszont alkalmat ad arra, hogy a néhány tized-, esetleg akár 1-2 mm-es méretkülönbségeket kiegyenlítsük.
Bár a mesterember - nagyon helyesen - fugakeresztekkel dolgozik, ezáltal garantálva van az egyenletes fugaszélesség, de azért a szemének is ott kell lennie, mert a méreteltérések összeadódhatnak, és az egyenesben futó fugák fokozatosan eltolódnának. Tudnia kell (és nekünk építkezőknek nem árt ezt ellenőrizni), hogy mikor rakja félre a fugakeresztet, hogy kiegyenlítse a méreteltéréseket. 2-2,5-3 mm-es fugaszélességgel már az apró méretszórások teljes mértékben eltüntethetők.

Fugakeresztek a legkülönbözőbb méretben kaphatók. A fugaszélességet a csempe méretének arányában javasolt növelni, mert a nagyobb csempemérethez nagyobb méretszórás is adódik. A normál fali csempékhez legalább 2 mm-es fugaszélességet válasszunk, de lehet az 3 mm is. A padlókerámiáknak nem csak a mérete nagyobb rendszerint, hanem - mivel tömörebbre kell égetni - a méretszórásuk is több, ezért a fugaszélességet 3-5 mm-re kell növelnünk. Ha valaki nagyon ragaszkodik a kis fugához, akkor annak utólag vágott csempét kell vásárolnia. Ilyen is kapható, ennek a méretszórása elenyésző, de azért 1 mm-es fugaszélességet ennek a felrakásakor is illik hagyni.
Régebben divatos volt a teljesen szorított fugával való csempézés, és régi épületekben ma is gyakran találkozhatunk ilyennel. A csempe méretpontossága persze régebben sem volt kevesebb, mint ma, ezért a régi mesterek soronként nagyon pontosan válogatták az azonos méretű csempéket. Egy ilyen felület javításakor vagy kiegészítésekor alkalmazkodnunk kell a régi technológiához, ami gyakorlatban a csempék méretre csiszolását jelenti.

Azt is tudnunk kell, hogy ezeket a nagyon szorított fugákat a mostani fugamasszákkal nem lehet kitölteni; lehetetlen lenne a simítólappal bejuttatni a masszát a lapok közé. A régiek ehhez fehércement-tejet használtak, és söprűvel locsolgatták be a helyére. Felújításkor a mai mesterembernek sincs más választása.
Vásárláskor figyeljünk arra, hogy vannak vékonyfugázó- és szélesfugázó anyagok. Amikor kiválasztott csempénkhez, padlólapunkhoz fugaanyagot választunk, akkor már a fugaszélességet is nagyjából tudnunk kell.
És persze a fuga színe is fontos, hiszen nagyon meg tudja változtatni a burkolat összhatását, pozitív és negatív értelemben is. Lehetőleg ne a fuga domináljon, ez csak ritka esetben - pl. fehér, szürke burkolatnál - lehet esztétikus. Mintás csempéhez mindenképpen a csempe színével harmonizáló és lehetőleg közel álló fugaszínt válasszunk. Tegyük egymás mellé a csempe és a fuga színmintáját, és így keressük meg a harmonizáló színt. Közel álló színek is üthetik egymást, mert pl. két világoskék szín esetleg egyáltalán nem illik egymáshoz. Ha az azonos színárnyalatban nem találunk megfelelőt, akkor inkább másik, de harmonizáló színt válasszunk.

Ha a csempe és a fuga kontrasztosan eltér egymástól, akkor a burkolás pontatlanságai sokkal jobban kiütköznek, erre is ügyeljünk. Ha nagyot tévedünk, akkor még megmarad az utólagos fugaszínező használatának lehetősége. Babra munka, de még mindig jobb, mint ha folyamatosan bántja szemünket a hiba. A padló burkolatokhoz legpraktikusabb eleve valami szürke árnyalatú fugát választani, mert előbb utóbb úgy is szürkévé változik. Akkor már inkább szép szürke, mint koszos legyen.
A gyenge minőségű fugaanyagok gyakran porózusak, ami a nedves környezetben a víz beszivárgásához és későbbi gombásodáshoz vezethet. Érdemesebb a neves gyártók jó minőségű, jól záró anyagából választani, mert ez nem jelent árkülönbséget. Ahol a burkolatot rendszeresen víz éri (zuhanyozás stb.) ott beltérben is érdemes flexibilis fugázó anyagot választani.
Kültéri burkolathoz mindenképpen flexibilis és fagyálló fugázó anyagot használjunk. A mi éghajlati viszonyaink alatt a kültéri burkolat akár 30 fokos hőingadozásnak (éjjel mondjuk -15 °C, nappal a szép téli napsütésben a burkolat akár + 15 °C-os is lehet) van kitéve, és ugyanez vonatkozik a burkolat alatt lévő betonra is, ráadásul a kettő nem együtt mozog. Kapcsolatuknak rugalmasnak kell lennie, tehát nem csak a fugázáshoz, hanem a ragasztáshoz is flexibilis anyagot kell használnunk.
A fugaszélesség is nagyobb legyen, mint beltérben, sőt nagyobb felületeknél külön dilatációs csíkokat szükséges beépíteni. Remélhetőleg a beton öntésekor is gondoltak már erre, és a burkolatból se felejtsük ki ezeket a dilatációs profilokat, amikből az 5 mm-estől a 3-4 cm-es szélességűig többfél kapható. Kb. 15 m2-enként szükséges dilatációt beépítenünk.

Építőanyagaink a belső térben is folyamatosan mozognak, de különösen az építés utáni időszakban. Ezért a csatlakozásoknál, falsarkoknál, ajtótokoknál szilikon fugázó anyagot kell használnunk. Ugyanígy akkor is, ha különböző hordozóanyagra kerül a burkolat, pl. alul még tégla falra, feljebb már gipszkartonra. A kétféle felület határán mindenképpen rugalmas fugázást kell alkalmaznunk. A szaküzletekben a fugázó anyag színével azonos fuga szilikonok is kaphatók. A különböző alapanyagokhoz a ragasztóanyagok is eltérőek; egy pozdorja táblánál vagy gipszkarton lapnál nem a hagyományos csemperagasztókban kell gondolkodnunk.