Konvencionális, integrált, bio…

Hazánkban és világszerte is többféle irányzatot alkalmaznak a gazdálkodásban a növényvédelmi megoldások különbözőségének az elkülönítésére. A címben szereplő három fő irányzat létezik, de ezeken belül sok kisebb csoport is elkülönül.

A konvencionális a hagyományosan sok vegyszert és műtrágyát felhasználó termelési mód, hazánkban a szocializmus idején főleg ez volt előtérbe helyezve. Mivel a vegyszerek viszonylag olcsók voltak, az üzem profittermelése „papíron” kiigazítható volt, így nem okozott gondot olyan technológiai sor véghezvitele, hogy a növény folyamatos vegyszerezésével lett megóvva a kártevőktől és a kórokozóktól. Hátránya, hogy a növényben szermaradvány maradhat, ami aztán az azt elfogyasztó ember szervezetébe kerül. Legismertebb a DDT rovarölő szer okozta probléma, ami a teljes táplálékláncon végigment és halmozódott a szervezetekben. Bár a szert betiltották, a 30-40 éven felüli magyar lakosság szervezetében most is kimutatható ez a méreg.

A rendszerváltás után a magántulajdon megjelenése miatt (tehát nem elsődlegesen egészségvédelmi megfontolásból) egyre csökkenni kezdett a vegyszerfelhasználás. Ennek oka, hogy a szigorodó szabályozás miatt egyre drágábbá vált előállítani növényvédő szereket, mert a megelőző kísérletek, hatásvizsgálatok megdrágították azokat. Mivel a termelés ekkor már nem állami gazdaságokban, hanem magán gazdaságokban folyt, ott a tulajdonosnak elemi érdeke volt, hogy profitot termeljen. A drága vegyszerek felhasználása ezért csökkent, hiszen ez javította a jövedelmezőséget.

Ésszerű vegyszerhasználatra

Az integrált termelés az ésszerű vegyszerhasználatra épít – a környezetvédelmet és a szer rotációt figyelembe véve. Tehát sokkal kevesebb vegyszert használ, de ésszerűbben, mint a konvencionális módszer. Ennek sokféle lehetősége adott.

Például a rovarok szex-feromonját ragacslapos csapdákba téve kihelyezik a területre, és az itteni rovarfogásból mérik le, hogy mikor lehet optimális időben permetezni ahhoz, hogy a kártevőt egy vegyszerezéssel a legnagyobb mértékben lehessen gyéríteni. Tehát azzal, hogy a megfelelő időpontban vegyszerezünk, védjük a környezetet, spórolunk a vegyszerköltségen, és lehet hogy jóval hatékonyabb a növényvédelmi intézkedésünk, mint a sok vegyszeres, konvencionális változattal.

Az üzemi méretben rentábilis hozamokhoz vegyszerezni kell, de nem mindegy hogy mennyit

A harmadik fő ág a bio vagy organikus termesztés, ami nem használ semmilyen szintetikus vegyszert vagy műtrágyát a növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási célokra. Környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból ez a legszimpatikusabb módszer, ám néhány hátulütője azért van – erről kicsit később…

Egy ládában is kialakítható egy mini biokert, nem gazdaságos, de egészséges

A bio-termesztésnek sokféle ága van. Egyik a biodinamikus, ahol a csillagok járásához igazítják a munkák elvégzését. Van, aki ezt tudománytalannak tartja, ám érdemes párhuzamot vonni például a Hold tömegvonzásával, ami az óceánokban apályt és dagályt gerjeszt, tehát a környező bolygók valóban hatással vannak a földi szervezetekre – ez a biodinamikus termesztés alapja is.

Van a szerves biológiai termesztés, a hazai bio-termesztők többsége ezt műveli, vagyis szervetlen, mesterséges eredetű anyagok nem használhatók a termesztésben, csak szerves, természetes eredetűek.

Ugyancsak érdekes ága a bio-termesztésnek a permakultúra. Ez az őshonos növények és a klimatikus viszonyok összhangján alapul. Azaz ha őshonos növények vannak csak kertünkben, azok az itteni viszonyokhoz alkalmazkodtak, míg a tájidegeneknek – a számukra kedvezőtlen klíma miatt – számos betegségük lesz, mivel immunrendszerüket legyengíti, hogy a környezet nem ideális számukra.

Nehéz sorrendet alkotni

Az előbbi ismertető kapcsán látjuk, hogy a konvencionális termesztés ma már nálunk drága és egészségtelen, környezetet romboló, ezért hazánkban háttérbe szorulóban van. Ám a nálunk fejletlenebb országokban még mindig nagy teret hódít, hiszen ezzel lehet a legkisebb területről is a legnagyobb terméshozamot elérni. És ha a termék nem is túl egészséges, a legtöbb embert ezzel lehet olcsón megetetni.

A bio a legszimpatikusabb, de akkor miért nem csak ezt használja mindenki? Ennek több oka is van. A bio-termesztés általában egészséges terméket eredményez, de ennek is vannak kockázatai. Például az, hogy csak szerves eredetű szerek használhatók fel a termesztésben, hordoz némi kockázatot, mert például a nikotin egy természetes eredetű rovarölő szer (a dohányból vonható ki), ám sokszorosan mérgezőbb, és veszélyesebb az emberre is, mint sok szintetikusan előállított, ám kisebb mérgezési erővel ható vegyszer.

Másik dolog, hogy a vegyszerezés néha egészségesebb, mint a vegyszermentes növénytermesztés. Gabonában vannak olyan gombakártevők, melyek fitotoxinokat termelnek, ezek erős mérgek. Ha vegyszerezzük a gabonát, akkor ezek a gombák által termelt mérgek nem alakulnak ki. Ám a teljes kiőrlésű lisztekbe – nem megfelelő szerhasználat esetén – vegyszermaradvány kerülhet.

De nem jobb a helyzet, ha bio-termesztésnél, nem megfelelő minőségellenőrzéssel, sokkal veszélyesebb gombatoxinok kerülnek be a lisztbe. Összefoglalva a bio-termesztés sokkal környezetkímélőbb és egészségvédőbb, de csak akkor, ha a technológia gépezetébe nem kerül porszem, mert hiba esetén a biotermék is lehet nagyon ártalmas. Erre azért nem sok példa van, mert a biotermékeket viszonylag szigorúan ellenőrzik.

Mi az oka annak, hogy akkor mégsem csak bio-termékek kaphatók a boltokban, piacokon? Például az áruk, ami magas. A magas ár oka a termesztési szerkezet, az alacsonyabb termésátlagok is, hiszen a bio területeken a kártevők és kórokozók nem pusztíthatók ki, csak bio módszerekkel féken tartható állományuk szaporodása. De jelenlétük miatt a termés jóval kevesebb lesz, mint integrált vagy konvencionális termesztésben.

További összehasonlítás

Miután megismerkedtünk a három fő termesztési rendszerrel, még néhány jellemzőjüket érdemes bemutatni ahhoz, hogy jobban megértsük a köztük levő különbségeket.

A konvencionális termesztés nagy táblákban termeszt, így egyszerű a gépesítés, de a sok egyféle növény miatt nagyon felszaporodnak az adott faj kártevői, ezért kell a sok vegyszerezés. Az integrált a táj jellegével összhangban lévő táblaméreteken gazdálkodik, míg a bio kis parcellákon, vegyes növényi kultúrákat tart. Ez utóbbinak a művelése, gépesíthetősége gazdaságtalan, de a sokféle növény miatt a kártevők sem jelennek meg akkora számban, tehát növényvédelmi szempontból meg előnyös a sokféle növény és a kisparcellás gazdasági méret.

A konvencionális a maximális hozamra törekszik, az integrált a körülményekhez képest optimális hozamot vár el, míg a bio nem a hozam mennyiségét tartja szem előtt, hanem azt hogy ha keveset is termel, de az vegyszermentes legyen. A konvencionális a talaj tápanyagtartalmát maximális műtrágyázással pótolja, az integrált ezt optimalizáltan kezeli, hiszen a műtrágya drága, és ezt be kell építeni a termák árába, a bio pedig a talaj természetes termőképességének megőrzésére törekszik. A konvencionális teljes kártevőmentességre törekszik, amit vegyszerezéssel ér el, az integrált mérsékelt vegyszerezéssel szabályozza a károsítók számát, a bio pedig a károsítók okozta terméskiesés mérséklését tűzi ki célul – a csak bio-ban engedélyezett természetes eredetű vegyszerek felhasználásával.

A három termelési mód mindegyikének vannak előnyei hátrányai. Okok és okozatok láncolata követik egymást. Az egyiknél nagy termés lesz, de ez csak vegyszerezéssel érhető el. A másiknál kevés lesz a termés, de az szermaradvány mentes, jó minőségű. Ezért nem lehet igazán egyikre se ráállítani egy ország gazdaságát, hanem mindegyik módszert, helyes arányokban alkalmazni.

A bio-módszerek követői a kártevők természetes ellenségeit is betervezik a növényvédelembe, ez egy természeteshez hasonló életközösséget tartalmazó gazdálkodás

A sokféle növény előnye, hogy egyiknek a kártevői sem szaporodnak fel jelentős mértékben

A komposztálás a talaj természetes tápanyagellátását javítja. Műtrágyával is megoldható, csak ez nem természetes

Rovarcsapdákkal előre jelezhető a vegyszerezés leghatékonyabb időpontja

Nagy táblákban a gépesítés gazdaságosabb, de a monokultúra miatt a károsítók jobban elszaporodhatnak

Szép. Az hogy mennyire egészséges, ma már csak laborvizsgálaton dönthető el…