Szerencsére külön építési engedélyre nincs szükség az ilyen átalakításhoz, viszont, ha alapterület növeléssel jár az átépítés, akkor már igen, amihez komplett tervezési dokumentációt is mellékelni kell. Ezt a vállalkozónak kell elkészíteni. Az már a hatóság dolga, hogy a terület beépítettségi besorolása alapján megadja-e az építési engedélyt. Ezt a szempontot tehát eleve ajánlatos figyelembe venni a nyitott teraszok télikerté alakításakor.
A beruházás nem olcsó, hozzávetőlegesen m2-ként
Beépítés
A beépítéshez használt vázidom anyagok erősen befolyásolják a költségeket. Az acélbetétes PVC-ből készültek ugyan viszonylag olcsók, utólagos felületkezelést nem igényelnek, viszont nem elég időtállóak. A faanyagok nagyon dekoratívak, ám drágák és rendszeres utókezelést igényelnek. Az acél tartószerkezeti vázelemek nagy teherbírásúak, de ha nem horganyzottak, akkor rozsdásodásra hajlamosak, és rendszeres utóbevonat kezelést igényelnek. A legelőnyösebbek az alumíniumból készültek, amelyek tartósak, színezhetők és szinte nincs hátrányuk, ha csak az nem, hogy elég drágák. Hogy ezek közül melyiket választjuk, az ízlés, másrészt anyagi kérdés, ám a választás vonzataival nem árt előre tisztába lenni.
Az üvegezés anyaga és milyensége is lényeges a télikert funkciója szempontjából. A télikertek oldalfalaiba szinte kizárólag üveget célszerű beépíteni, mivel ez tökéletesen átlátszó, és a télikerteknél ez alapvető szempont. A tetők héjalásába beépített polikarbonátnak számos előnye van. Ütésálló, rugalmas, csekély önsúlyú, jó UV szűrő, viszont az üvegnél rosszabb a hangszigetelő tulajdonsága, és az eső meglehetősen hangosan kopog a felületén. Évek múlva még a víztiszta kivitelű is mattul, ami azonban opál vagy bronzszínű tábláknál nem zavaró. Létezik energia visszaverő szürkés színű változatuk is, amely azonban nem éri el a hasonló napfényvédő üvegek hővisszaverő képességét. Előnye hogy a ragasztott, edzett üvegfedésnél sokkal kedvezőbb az árfekvése.
Sokkal jobb U= 1,1 W/m2K hőszigetelő hatásúak a réteges felépítésű üvegszerkezetek. Ez az érték a legegyszerűbb szerkezetű üvegre vonatkozik, amely argongáz töltésű és Low-e bevonatos. A hangszigetelése is jó, legalább 38 dB – esőben csendes – és hangszigetelő üveg alkalmazásával tovább fokozható. A felületük nem öregszik, a szennyeződések viszont az átlátszóságuk miatt jobban látszanak rajta, mint a polikarbonáton.
A tetőhéjalás típusánál ajánlatos figyelembe venni a beépítendő terasz tájolását, mivel ez határozza meg a leendő helyiség benapozását. Északi vagy keleti fekvésű teraszoknál az üvegházhatás kevésbé jelentkezik, ezért az ilyen helyekre nem szükséges napvédő funkcióval ellátott üveget használni, a déli fekvésűeknél viszont ezek alkalmazásával csökkenthető nyáron az üvegházhatás. Ez függ a tetőhajlásszögétől is. A laposszögű, legfeljebb 5 fokos lapos tetőknél ez kevésbé érvényesül, mint a 30 fokos dőlésű félnyereg tetőknél.
Az oldalüvegezés kiválasztásánál mindig nagy hőszigetelő képességű és erős hővisszaverésű üvegeket ajánlatos választani, amelyek könnyen tisztíthatók és lehetőleg edzett üvegtáblákból álljanak. A legalább 4-16-4 mm-es hőszigetelt üvegek a megfelelőek, ám ezen túl számos szempontra ügyelve kell a megfelelőt kiválasztani. Ugyanis az az üveg, amelyik kívül tartja nyáron a nap meleget, az télen sem engedi azt hasznosulni.
Nagyon lényegesek a télikert üvegfalába beépített ajtók helyes megválasztása. Számos változat között lehet választani, ám a legpraktikusabbak a tolóajtók, a nyíló-bukó ajtók, ablakok, vagy a harmonika ajtók, amelyeknek kiválasztásakor főként a helyigényükre kell nagy figyelmet fordítani. Ezek egyben a helyiség szellőzésében is jelentős szerepet kaphatnak. Jó választással megelőzhető a helyiségben a páralecsapódás, és elősegíthetjük az ideális levegőcserét minden évszakban. Ajánlatos referenciával rendelkező vállalkozóra bízni a terasz télikertté alakítását, aki a saját tapasztalataival segít a legideálisabb megoldás kialakításához.