Korszerű fűtésszabályozás

Az épületgépészeti fűtésszabályozók is jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évek során. A fejlesztések mozgatórugója minden esetben az az igény volt, amely egyre pontosabb, komfortosabb és egyben egyre energiatakarékosabb működést vár el fűtési rendszereinktől.

Itthon a gázfűtés a legelterjedtebb fűtési mód, gázkazánok és konvektorok biztosítják otthonaink fűtésének meghatározó hányadát. A gázkazánoknál igen jelentős energia- és ezáltal költségcsökkenést lehet elérni mindössze a szobatermosztát kicserélésével, már egy néhány százezer forintos (pl. kondenzációs kazánra) történő beruházás költségeinek töredékéből megvalósítva azt. A vásárlásnál figyelemmel kell lennünk arra, hogy mindenképpen egy nagy pontossággal szabályozó, lehetőleg öntanuló működési jellemzővel bíró szobatermosztátot válasszunk, melyet célszerű heti időprogramos változatban megvásárolni. Mivel ebben az esetben nem egy, sok változót figyelő rendszert állítunk szolgálatba, sőt kazánunk sem a legújabbak közül való, mindenképp egy kapcsolójelről indítható, álló- vagy fali kazánhoz használható típus a megfelelő. Ezekre jellemző a nagy pontosság (+/-0,2 °C belül), a heti időprogramok, és az öntanuló képesség, mely az egyedi fűtési rendszerek sajátosságaihoz alkalmazkodó kazánvezérlést, és ezáltal fűtési komfortot képes megvalósítani.

Miért fontos a pontos fűtésszabályozás?

Minden jelentős, fűtéstechikával foglalkozó gyártó folytatott már ebben a témában vizsgálatokat, melyekből az derül ki, hogy egy pontosan szabályozott hőmérsékletű rendszer energiafogyasztása kb. 10-15%-kal alacsonyabb, mint egy hagyományos kapcsoló-termosztáttal szabályozott rendszeré, ahol a 2-4 °C-os hőmérsékletingadozás a jellemző. Nem is beszélve a megnövekedett komfortról.

Ha ennél kicsit több pénzt szánunk fűtési rendszerünk szabályozásának korszerűsítésére, akkor a következő lépcsőfok az időjárásfüggő fűtésszabályozó alkalmazása. Ezek a készülékek a külső hőmérséklet függvényében szabályozzák a gázkazán által előállított fűtővíz hőmérsékletét. Így enyhébb időjárás mellett a kazánnak már nem kell a leghidegebb téli hőmérséklethez szükséges (pl. 80 °C-os) hőfokra fűtenie a vizet, hanem annál jóval alacsonyabb hőmérséklet mellett üzemelhet (pl. 60 °C), így takarítva meg jelentős gázmennyiséget és ezáltal költséget.

Költségcsökkentés máshogy

A korábbi egy (esetleg két) fokozatú kazánok helyére a modulációs készülékek léptek be, melyeknél a hőigényfüggő lángmodulációt vagy a kazán saját elektronikája tudja megoldani, vagy még szerencsésebb, ha maga a fűtésszabályozó adja ki erre a jelet. Erre a régebbi típusú szabályozók már nem alkalmasak.

A szabályozástechnikai kihívást jelentenek az utóbbi években az egyre terjedő alternatív fűtési módok is. A lakás vagy háztulajdonosok – részben a gáz árának folyamatos és jelentős drágulásától tartva, részben félve az ellátás biztonságát veszélyeztető konfliktusoktól – egyre gyakrabban építenek be fűtési rendszereikbe alternatív energiahordozókkal működő hőtermelőket. Tipikusan ilyenek a napkollektorok, szilárd tüzelőanyagú kazánok vagy kandallók, hőszivattyúk, cserépkályhák, pelletkazánok. Ezek párhuzamos rendelkezésre állása nagy biztonságot kínál a fűtési energia elérhetősége szempontjából, és rugalmas fűtőanyag felhasználást tesznek lehetővé.

Azonban alapvetően meghatározza a sok hőtermelős rendszer gazdaságos üzemeltethetőségét, hogy ezek a hőtermelők összehangoltan tudnak-e működni. Gyakori probléma, hogy a jelentős összegekért beszerzett és beépített különféle hőtermelők egymástól függetlenül, vagy akár egymás ellen dolgoznak, mely jelentős energia-pazarlást, hatásfok-romlást jelent.

Alternatívfűtés-szabályozás

Szilárd tüzelésű fűtőberendezésnél létfontosságú, hogy a termelt hőt elvezessük, illetve hőigény hiányában eltároljuk egy puffertárolóba. A napkollektor ugyancsak folyamatos felügyeletet igényel, a begyűjtött napenergiát a rendszer kialakításától és pillanatnyi leterheltségétől függően HMV-készítésre, fűtés rásegítésre vagy letárolásra kell hasznosítanunk.

A legújabb, itthon is egyre népszerűbb alternatív hőtermelési mód a hőszivattyú alkalmazása. A hőszivattyúk működési elvükből adódóan (fordított hűtő körfolyamat), mind fűtési, mind hűtési üzemmódban képesek működni. Az alacsony hőmérsékletű felületfűtések kialakítása lehetővé teszi, hogy nyáron a meglévő csővezetéki hálózatot hűtésre is felhasználjuk.

A fűtés/hűtés üzemmódban működő rendszereknél a megfelelő átváltásról ugyancsak gondoskodni kell. Egy valóban jó szabályozó például nem csak a külső hőmérsékletet, hanem több paramétert figyel és vet össze, és így képes kiküszöbölni például a rövid, dinamikus időjárás-változásból adódó téves átváltást.

Ahányféle hőtermelő, annyiféle igény, elvárás fogalmazódik meg a hatékony és gazdaságos működtetéshez kapcsolódóan, és mivel nagyon ritka, hogy egy gépészeti rendszer minden eleme egy gyártó termékválasztékából kerüljön ki, ekkor szoktak megjelenni a kacifántos logikai kapuk és az ezek alapján működő kapcsolások, megpróbálva valamiféle összhangot teremteni a rendszeren belül, és valamelyest biztosítani a hatékony, rendszer-szemléletű és biztonságos működést. Összefoglalva tehát alapvető fontosságú, hogy az egyes alrendszereink együtt tudjanak működni, ideális esetben egy gyártótól származzanak.