Az elővigyázatosság a legjobb kármentő

Szobai veszélyek

Lakásunkban egyre több a műanyag használati tárgy, amelyek nehezen gyulladnak meg, de utána nagyon is jól ég. A bútorkárpittól kezdve a függönyökig szinte minden textília tartalmaz poliésztert, vagy egyéb más műanyagszármazékot. Ezek nyílt láng hatására lobbannak lángra, s égésük nem egyforma intenzitású. Égésük közben jelentős mennyiségű fojtó és mérgező füst keletkezik. A könnyű függönyök pl. már csak a helyzetüknél fogva is gyorsan lángra kaphatnak, akár egy gyertya lángjától is. A tűz terjedési sebessége az ilyen anyagok függőleges helyzete miatt megdöbbentően gyors, ezért a függönyök közvetlen közelébe soha ne tegyünk égő illatgyertyát, mécsest. Ha eléri a függöny olvadási hőmérsékletét, az olvadékszál gyújtózsinórként lángra lobbanthatja a függönyt, s ettől már az ablak fa kerete és a karnis is lángot foghat. A tűz ilyenkor gyorsan terjed, hőfoka pedig egyre emelkedik, így más anyagokat is pillanatok alatt lángra lobbanthat, mégpedig fojtó füst kíséretében. Ablakot azonban ilyen esetben mégsem szabad nyitni, mert a beömlő levegő oxigénje fokozza a tűz intenzitását, és a lángok percek alatt az egész helyiségre kiterjedhet.
A vastagabb, sűrűszövésű kárpitanyagok, szőnyegek kevésbé gyúlékonyak, különösen a kevert anyagból készültek. Mivel nehezen éghetők, előbb többnyire csak parázslanak, pl. a cigarettából kihulló izzó dohányszálak hatására. A lappangó parázsgócot azonban egy kisebb légáramlat is felerősítheti, és lángra kaphat a fotel, kanapé, vagy az ágy. Az ilyen anyagok is erős füstképződéssel égnek, ám a jellegzetesen büdös szag még idejében figyelmeztethet bennünket, hogy baj van, s elejét vehetjük egy nagyobb tűz kialakulásának. Ilyenkor még elég egy vödör víz is a tűz fészkének kioltásához. A különféle gyertyák, mécsesek csak éghető anyag közvetlen közelében veszélyforrások. Csak ne dőljenek el, ne essenek a padlóra.
A karácsonykor megszokott csillagszórókkal is bájunk óvatosabban. Ezek szétszórt szikrái valójában még izzó anyagszemcsék, amelyek képesek a fenyőfafa tűleveleit meggyújtani. Különösen akkor lesznek nagyon veszélyesek, ha már majdnem végigégtek. A szikrák ilyenkor már a közeli ágak sűrűjébe szóródhatnak, ahol gyulladást okozhatnak. A gyantás fenyőfa pedig percek alatt égő fáklyává változhat.
Ha mégis baj történne, gyorsan bevethető a halongázzal, vagy ABC oltóporral működő tűzoltó készülék. Jobb híján az alaposan bevizezett takaróval történő lefojtás is megteszi, ha a fát már a földre döntöttük. A takaró lehetőleg kevés műszálat tartalmazzon.

Dohányos veszélyek

Otthonunkban az égő cigaretta parazsa is gyakori veszélyforrás. A lakásban csak elvben kötnek bennünket szigorú tűzrendészeti előírások, így "birtokon belül" lazábban viselkedünk. A könnyelmű dohányos rágyújt akkor is, ha kis légterű, s nem szellőzött helyiségben gyorsan párolgó, tűzveszélyes anyagokkal ügyködik, s az sem ritka, hogy gyúlékony tisztítószeres rongyok, műanyag flakonok mellé teszi le égő cigarettáját, amiről azután a munka hevében el is feledkezhet. Az oldószerek általában gyúlékonyak, gőzeiknek meghatározott koncentrációja pedig robbanásveszélyt jelent. Tűzveszélyes folyadékok, festékhígítók használata közben otthon is tilos a dohányzás, és az intenzív szellőztetés munka közben is szükséges. Az ilyen palackokat is mindig biztonságos helyen, lezárva tároljunk. Az oldószerekkel átitatott tisztítórongyokat se hagyjuk hamutál, kályha vagy bekapcsolt gáztűzhely mellett.
Az ágyban elalvás előtt, vagy késő esti tv nézéskor fotelben ülve sem ajánlatos rágyújtani. Alvás közben ugyanis ellazulnak izmaink, s az égő cigaretta, vagy az abból kihulló parázs szinte biztos, hogy éghető anyagra hullik. Szerencsés esetben csak kiégeti az ágyneműt, vagy a kárpitot, szőnyeget, bútort, de az is megeshet, hogy lángra lobbantja azt. Ettől kezdve már drámai gyorsasággal harapódzhatnak el a lángok és az apró tűzfészekből 5 perc alatt a lakás tomboló pokollá változhat.

Konyhai színtér

A konyha sem veszélytelen hely, különösen, ha a főzés gáztűzhelyen történik. A gázégők nagy lángja könnyen lángra lobbanthatja a serpenyőből kispriccelő zsiradékot. Ilyenkor az összes gázégő elzárása után egy lucskosan vizes konyharuhával letakarva könnyen elfojthatjuk a kis tüzet. Az is előfordul, hogy a nagy gázláng a hőszigetelő kesztyű huzatát lobbantja lángra. Ilyenkor a kesztyűt azonnal tartsuk víz alá, majd okulva a történteken legközelebb válasszuk meg ideálisabban, hogy a főzőedényhez melyik nagyságú gázégő a legideálisabb.
A vasaló sem veszélytelen eszköz, a forró talp könnyen megolvadó műanyag alapanyagú fehérnemühöz, vagy használati tárgyhoz nyomódhat. Ha ezt nem vesszük időben észre, a megolvadt anyag akár égést is okozhat, a vasalóról pedig a maradékát nehéz teljesen eltávolítani.
A különféle fényforrások is veszélyt idézhetnek elő, ha bármilyen oknál fogva éghető anyag kerül a közvetlen közelükbe. Még az energiatakarékos izzók burája is felmelegszik, a halogén izzóknál pedig különösen fontos hogy az armatúra átszellőzése, hőelvezetése kellő mértékű legyen, különben még a nehezen éghető faforgácslapba vágott nyílás szélét is lassan elszenesítheti az izzólámpa hője. Felülről pedig semmiképpen nem szabad letakarni, mert ez kész hőcsapda. Ezért nem szabad pl. a megengedett teljesítményű és méretű izzók helyébe nagyobbat tenni.
Este a kis olvasólámpák ernyőjét ne próbáljuk meg letakarva árnyékolni, mert ez is tűzesetet idézhet elő. Ha nem történik semmi, elkönyveljük, hogy ez veszélytelen, ám a körülmények kis változtatása már előidézheti a bajt, s utólag nem értjük, hogy miért éppen most ütött be a krach. Sokszor valójában apróságok "írják felül" eddigi tapasztalatainkat, s sokszor csak a szerencsének köszönhetjük, hogy nem előbb fajultak el végletesen a dolgok. Ha mégis bekövetkezik a baj, akkor lényeges, hogy ne essünk pánikba, hanem gyorsan riasszuk a családot, higgadtan próbáljuk lokalizálni a tűz fészkét, és utána haladéktalanul hívjuk a tűzoltókat.