Akkus fúrócsavarozók

Ám ami ezeknek az ügyes kis gépeknek az előnye, a korlátjait is jelenti. Nevezetesen, hogy korlátozott ideig használhatók, sőt rossz állapotú akku esetén váratlanul cserben is hagyhatnak bennünket. Ez azonban karbantartott akkuk esetén szinte alig fordulhat elő, és egyáltalán nem befolyásolja a közkedveltségüket. A korszerű fúrócsavarozók ugyanis egyre változatosabbak, célirányos használatukat pedig számos új technikai megoldással segítik elő a gyártók.

Mit lényeges tudni róluk?

A gépek legfontosabb részegysége az akku. Feszültsége kihatással van a teljesítményére, kapacitásából pedig ara is következtethetünk, hogy ideális esetben mennyi ideig használhatjuk a gépet. Általában NiCd akku az áramforrás, de igényesebb csavarozók áramforrása között már a nagy teljesítményű NiMh , illetve a Li-Ion akkuk sem ritkák. A feszültségük 3 - 7,2 - 9,6 - 12 - 14,4 - 18 és 24 V, kapacitásuk pedig 1-3 A/h között gyártmányonként változik.
A metálhidrid és lithium ion akkuk előnye, hogy adott méret mellett akár 50 %-kal nagyobb teljesítmény leadására képesek, ezért előnyösebbek - és értékesebbek is - a hagyományos NiCd akkuknál. Az sem mindegy, hogy ez utóbbiakat csak lemerült állapotban célszerű töltőre csatlakoztatni különben megrövidül az élettartamuk, és rohamosan csökken a kapacitásuk. Ezzel szemben a korszerűbb másik két akkutípus bármikor, akár a munka szünetében is gyorstöltőre csatlakoztatható, mégpedig minden károsodás nélkül.
Apropó, töltő! Az egyszerűbb csavarozókhoz ugyan csak normál töltőt mellékelnek, az igényesebb gyártmányokhoz viszont tartozékként már elektronikusan ellenőrzött folyamatú gyors töltő a megszokott, amely akár egy óra alatt "fullra" tölti az akkut. Így két akkuval akár folyamatosan is lehet dolgozni. Az ipari gépeknél a töltők csepptöltési üzemmódja is megszokott, ami az akkut mindig teljesen feltöltött állapotban tartja. Ezek mindegyike csak a gép gyártmányához kialakított csatlakozójú akkukhoz használható, más akkuk csak szerencsés esetben csatlakoztathatók a gépre, vagy a töltőre.
A márkásabb gépekhez csak aránytalanul drágán lehet pótakkukat beszerezni, az akkucsere tehát nem túl előnyös! Az akkumulátorral ezért körültekintő szakszerűséggel, a használati utasításban megadott módon kell bánni. Legyen mindig teljesen feltöltött állapotban, így mindig munkára fogható a gép is. A töltő tehát kulcsfontosságú tartozék és fontos, hogy ne csak gyors töltést biztosítson, hanem csepp-, vagy frissítő töltésre is alkalmas legyen.
Léteznek univerzális, 12-24 V-ról, azaz autóakkumulátorról üzemelő töltők is, sőt szupergyors, számítógép ellenőrzésű töltő készülékek is, amelyek 10 perc alatt képesek feltölteni a töltővel azonos gyártmányú, bármilyen gépakkut. Ezek azonban csak ipari csavarbehajtóknál használhatók ki hatékonyan. Az időlegesen használt fúrócsavarozókhoz általában gyorstöltőt mellékelnek, azt is csak a minőségi gyártmányúakhoz, az olcsó gépek töltő adaptere pedig csak az ideális töltőáramot biztosítja, minden korlátozó és az akkut kímélő funkció nélkül. Ez az amúgy is kétes teljesítményű áramforrások élettartamát károsan befolyásolja, túltöltés ellen nem véd, és csepptöltésre sem alkalmas. Ráadásul az akkuk cserepótlása is kétséges.

Teljesítmény és fordulatszám

A csavarozóknál fontos a gép forgatónyomatéka. Ez függ az akkuk leadott teljesítményétől, a meghajtómotortól és a hajtóműtől. Ez utóbbi általában három bolygókerekes, és a minőségi gépeken a tartósság érdekében nem ritkán fémöntvényből készülnek. A gépek forgatónyomatéka általában 12-22 Nm, ami csavarozó fokozatban értendő. Az ipari gépeken azonban nem ritka az ennél magasabb, akár 50 Nm-es érték sem, sőt, egyes ipari gyártmányoknál megadják az impulzus-, lágy- és kemény nyomaték értékeket is. Az ilyen szerszámokat azonban csak nagyon precíz technológiai előírásokat követelő munkáknál lehet kihasználni.
A csavarhajtókon a határoló gyűrűvel lehet szabályozni a nyomatékot. A fokozatok száma 8-22 között változó, és a beállított értéken túl megcsúszó kuplung akadályozza meg a túlzó erőkifejtést, azaz a csavar túlhajtását. Fúráskor a nyomatékhatárolót külön állásba kell kapcsolni.
Az alkalmazott akkumulátorokra jellemző a formájuk és a gépre csatlakoztatásuk módja is. Többnyire az alsó részükben találhatók a cellák, amelyekből jut a kiálló csatlakozót is magában foglaló helyező oszlopba is.
A gépek ritkán fix fordulatszámúak, általában inkább 1250-1450 f/perc között fokozatmentesen szabályozhatók, a jobbak pedig kétfokozatú mechanikus váltóval és fordulatszám szabályozóval is rendelkeznek. Ez utóbbi csavarozásnál és fúrásnál is nagyon hasznos, kiiktatja a csavar lökésszerű terhelését, fúrásnál pedig az anyagnak megfelelő fordulat választható, kis fordulatszámnál nagyon megnőhet a nyomaték. Általános munkákhoz az alacsony nyomatékállások is elégségesek, az erősebb csavarmeghúzásokhoz a felső fokozatokat célszerű használni.

Tokmány

A szerszámok befogását hárompofás gyorstokmányok könnyítik meg. Ezek sem egyformák, ugyanis léteznek egy- és két burkolathüvelyes kialakításúak. A kettős hüvelyűeknél az alsó a tokmánytengely rögzítésére szolgál, a második pedig a tokmánypofákat mozgatja. Az egyhüvelyes tokmányú csavarozóknál nyugalmi állapotban a tengely automatikusan rögzített, így a tokmányhüvely könnyen elfordítható, ami gyorsabb szerszámcserét tesz lehetővé. A tokmányoknál természetesen a befogható anyagok átmérője is lényeges. Ez többnyire 10 mm, de nem ritka a 13 mm átmérőjű szerszámokat is befogadó tokmányok.

Ergonómiai és praktikus részletek

Ez alatt nemcsak a gép ideális kiegyensúlyozottságát kell érteni, a különféle kapcsolók elérhetősége és nem utolsó sorban a kezelőszervek könnyű kezelhetősége is e témakörbe tartozik. A markolat helye bizonyos fokig meghatározza a géppel kifejthető nyomóerő mértékét is. A pisztolymegfogású csavarozóknál nagyobb nyomóerőt lehet a kezünkkel kifejteni. Viszont az ilyen gépet nehezebb kézben tartani, és ritkán áll meg a talpán. Ilyen markolatú gépek inkább az iparos kategóriákra jellemzőek, bár ezek között is inkább a középmarkolatú csavarbehajtók a gyakoribbak.
A középmarkolatos csavarozók túlnyomó többségben vannak. Ezek ugyan a kisebb nyomóerőt igénylő munkákhoz előnyösebbek, ám a gép markolatának közepe alá eső súlypontjuk miatt a talpukra állíthatók. A jelentős terhet jelentő akkuk ellensúlyozását a markolat helyének megválasztásával szokták ideálisabbá tenni. A motorburkolat markolattal bezárt eltérő mértékű dőlésszöge pedig a nyomóerő könnyebb átvitelét szolgálja, és egyben kedvezően befolyásolja szerszám tartós használatát is.
A kezelőszervek közül a kapcsoló gombok elhelyezése sem lényegtelen. A hosszabb munkáknál előnyös pl. a kétujjas kapcsoló, amely elosztja a kapcsoló ujjakra jutó terhelést, ami intenzív használat esetén érvényesül igazán. Az irányváltó kapcsolónál az már megszokott funkció, hogy a kapcsoló középállásban reteszeli a gép kapcsológombját, ezért általában a kapcsoló közelében található. A kétsebességű gépeken a váltást csúszókapcsolóval lehet elvégezni. A fokozatok mindig rögzített állapotúak.
A lágy puha burkolat inkább a jó fogás, és a divatos dizájn miatt kerül fel a markolatra. Elsősorban a lithium ion akkus a gépeken található az akkumulátor töltöttségét-jelző LED, vagy más kijelző is. Ez nagyon hasznos az akku állapotának ellenőrzésekor. Az is nagyon hasznos, ha a sötét helyeken külön kapcsolható világítás fénye mellett dolgozhatunk. Minden fúrócsavarozóhoz természetesen tartozik legalább egy, vagy két kettős kialakítású csavarozó penge, sőt van olyan gép is, amelynek burkolata egész bit-készletet rejt. Mivel egy jó fúrócsavarozó bizonyos mértékig helyettesíti a fúrógépet, ajánlott garantált minőségű, és lehetőleg két akkuval "felszerelt", igényesebb és nagyobb teljesítményű gépet választani.