A tiszta levegő 78% nitrogént, 21% oxigént és 1% körüli egyéb gázokat és anyagokat
tartalmaz. Az 1% első hallásra kevésnek tűnik, de ez a mennyiség mégis nagyon
sok összetevőt tartalmaz. Az egyik nagy kategória a szilárd összetevők csoportja,
melybe nagyrészt a porok tartoznak. Pornak általában a szabad szemmel is látható
lebegő részecskéket szokás hívni, de ide tartoznak a sokkal nagyobb mennyiségben
jelen lévő, de szemmel láthatatlan szemcsék is. Ezek átmérője az ezred mikrométer
nagyságrendtől a milliméterig terjed.
Por sokféleképpen keletkezhet, természetes vagy mesterséges úton, emberi vagy
ipari környezetből. A porszemcse nagyságának azért van különös jelentősége,
mert többek közt ettől függ, hogy azt belélegezve meddig jut el a légutakban.
A nagyon kis szemcsék lejutnak ugyan a tüdőbe, de nagy részük kilégzéskor el
is távozik. A nagyobb (5 mikrométernél nagyobb) szemcsék általában már a tüdő
előtt elakadnak. A kettő közti tartomány a tüdőhólyagocskákban tapad meg és
csökkenti a tüdő oxigénfelvevő felületét.
A porral együtt sok más, allergiát kiváltó anyag is a szervezetünkbe kerülhet,
így például poratkák, mikroorganizmusok, spórák. A nem szezonális allergiás
panaszok nagy részét a háziporatka okozza. Az atkák a bőrünkről leváló hámpikkelyeken
élnek, fél gramm hám csaknem egymillió atkának nyújt táplálékot. A szabad szemmel
nem látható rovarok ürüléke finom porrá oszlik szét a levegőben, s megül az
ágyneműben, ágybetétben, takaróban, szőnyegben, kárpitokban, plüssállatokban
is.
Az építő- és burkolóanyag-ipar számos, ma már veszélyesnek minősített anyagot
használ fel. Ennek eredményeképpen az építő-, kötő-, burkoló- és ragasztóanyagokból
olyan szennyező anyagok kerülhetnek a belső terekbe, mint például a formaldehid,
alifás aldehidek, fungicidek (gombaölők), benzol, toluol, xilol és más illékony
szerves oldószerek.
Az egyes cégek kínálatát végigböngészve sokféle légtisztító berendezéssel találkozhatunk,
melyek egyszerre több feladatot is elláthatnak.
Alaptípusok
A légszűrő berendezések a légtér allergén-utánpótlását nem szüntetik meg, de kiszűrik az allergéneket. Ezek a készülékek többféle elven működhetnek, léteznek mechanikus elven működő részecskeszűrők (HEPA filter), illetve elektromos töltéskülönbség alapján dolgozó eszközök, valamint e kettő kombinált szűrőhatását kifejtő gépek. Ha megtehetjük, használjunk HEPA-szűrős légtisztítót, amely a legapróbb részecskéket is képes kiszűrni a levegőből. Például egy közönséges porszívó munka közben szétszórja az allergéneket a levegőben, a HEPA-szűrős gépek viszont tiszta és megszűrt levegőt bocsátanak ki. A légtisztítók utolsó fázisa sok esetben egy aktívszenes szűrés, mely elsősorban a kellemetlen szagok kiszűrését szolgálja.
Nedves mosóval ellátott készülékek
A nedves mosók egy folyadékkal (általában vizes oldat) teli tartályon fúvatják át a levegőt. Elterjedésük az igen egyszerű felépítésnek (folyadéktartály + ventillátor) és az olcsóságnak köszönhető. A szilárd szennyeződéseket ugyan jó hatásfokkal elnyelik, de a vízben kevéssé oldható anyagokkal szemben nem hatásosak. Ráadásul megemelik a beltéri levegő páratartalmát, ami igen kártékony hatást fejthet ki, ugyanis számos allergénforrás (pl. penészgomba, poratka stb.) sokkal aktívabb magasabb páratartalom esetén.
UV-fénnyel működő légtisztítók
Az UV fénnyel történő mikroorganizmus-ölő hatás elméletben kiválóan működik. A gyakorlatban viszont problémát jelent, hogy az a kibocsátott hullámhosszú UV-fény, amely az egyik baktériumfajt megöli, a másikat egyáltalán nem biztos, hogy elpusztítja. Nemigen létezik viszont olyan UV-fényforrás, amely széles spektrumban működik, és megfelelően hatásos. A fényforrások élettartama viszonylag rövid, ami igen nagy költséget jelent az üzemeltetés során. További probléma, hogy ózon termelődik az UV-fény hatására.
Ózonnal tisztító készülékek
Az ózon kitűnő hatásfokú fertőtlenítő gáz, de nagyon erős egészségkárosító hatással bír (pl. roncsolja a tüdőszövetet). Szerencsére manapság már csak néhány modell kapható, a gyártók többsége más elven működő készülékekre állt át.
Elektrosztatikus elven működő készülékek (ionizálás)
Azokban a helyiségekben, ahol elektromos berendezések, pl. komputer monitorok, TV vagy mikrohullámú készülékek működnek, a sztatikus feltöltődés miatt pozitív ionok keletkeznek. Ennek a következménye idegesség, fáradtság és allergia is lehet. A levegő-ionizátor negatív ionokat juttat a levegőbe. Ez a negatív töltés kiszűri a cigarettafüstöt, kellemetlen szagokat, baktériumokat, háziállatok szőrét, sőt, az allergiakeltő háziport és virágport a helyiség levegőjéből.
A Plasmacluster technológia
A Plasmacluster Ion technológiát 2000-ben fejlesztették ki, s így megszületett
az a légtisztítási elv, mely azon alapult, hogy megbénítsa a levegőben lebegő
mikroorganizmusokat rábocsátott pozitív és negatív ionok segítségével. A szabadalmazott
légtisztítási technológia egy ún. plazmagenerátor felhasználásával nagy mennyiségű
pozitív és negatív iont állít elő a légtér víz- és oxigénmolekuláinak átalakításával,
majd ezen ionokat újra a levegőbe bocsátja. Az ionok a levegőben szálló allergéneket
körbeláncolva kémiai kölcsönhatásba lépnek azokkal, így a gomba spórák, influenzavírusok
stb. végül inaktívvá válnak, azaz nem váltanak ki allergiás reakciót az emberi
szervezetben.
Allergiát elsősorban fehérjék okoznak, és nemcsak ételallergia, hanem légzőszervi
allergia esetén is. A fehérjemolekulák olyan hosszú láncok, amelyek jól meghatározott,
rájuk jellemző térszerkezetet vesznek fel. Ebben a gyakran gombolyaghoz hasonlító
formában a molekulának mindig ugyanazok a részletei kerülnek közel a térben
egymáshoz. Ha egy ilyen részlet az emberi szervezetben kötődni tud egy receptorhoz,
allergiás reakciót válthat ki az arra érzékenyeknél. Ha viszont akár kisebb
mértékben is, de módosítani tudjuk a fehérje térszerkezetét - például a Plasmacluster
technikával, akár egy oldallánc dehidratálásával -, akkor az allergiás reakció
megszűnik. A fehérje megváltozott térszerkezetéből ugyanis hiányozni fog az
a részlet, amelyik korábban képessé tette a receptorhoz való kötődést, megszűnik
az allergiás reakció.