Otthonunk világítása

Helyiségek, eltérő fényigények

Az természetes, hogy az otthonunk eltérő funkciót betöltő helyiségeiben fényigényünk különböző. Általánosan négyzetméterenként ugyan 200 lumenre van szükség ott, ahol dolgoznak, pl. a konyhában, íróasztalon, de az előszobában, fürdőszobában elég ennek a fele is. A lakószobákban azonban ez a különféle alkalmi helyzeteknek megfelelően változó. A helyiségek világítását tehát ezeknek az igényeknek megfelelően célszerű kialakítani. A különféle izzólámpák fényereje, és az ehhez szükséges áramfelvételük is eltérő. Ez utóbbi legalább olyan lényeges szempont, mint a fényerejük. Az izzólámpák pl. wattonként 10, a fénycsövek pedig 50 lumen fényt biztosítanak. Az előzőekből könnyű kiszámolni, hogy mennyi az adott helyiség ideális fényigénye, és ennek tükrében a hagyományosaknál célszerűbb a korszerű, energiatakarékos fényforrásokat használni. E mellet az élettartamuk is hosszabb, így alkalmazásuk mindenképpen előnyös.

Szempontok a "fénytervezéshez"

Minden helyiséget külön, a funkciója szerint kell megvilágítani. A mellékhelyiségekben pl. elég a megfelelő fényerejű, szórt fényű, általános világítás. A többi helyiségben a méretén túl mérlegelni kell a már meg levő lámpákat és a bútorzat elhelyezkedését is. Kezdjük az előszobában. Itt jó és hívogatóan barátságos megvilágítás kell biztosítani, amit falikarokkal vagy spot lámpákkal egyaránt könnyű elérni. Viszont kerülni kell a szomszédos helyiségek közötti nagy fénykontrasztot. A fényigény egyenletes elosztását a falba süllyesztetten felszerelt halogén fényforrásokkal ideálisan lehet megoldani, míg falikarokkal inkább hangulatos lesz az előszoba megvilágítása. Az itt elhelyezett tükröt ajánlatos külön bekapcsolható fényforrással is megvilágítani.
A konyha részben általános megvilágítást igényel, ennek kiegészítéseként pedig a munkaterületekre koncentráló helyi világításra is szükség van. Ha az étkezések is itt zajlanak, akkor az ebédlő asztalt is célszerű külön megvilágítani. Alkalmazható fénycsöves párkányvilágítás is, amely a beépített szekrények tetejére szerelhető, és kiválthatja a mennyezet központi fényforrását. Ha központi fényforrás biztosítja az általános megvilágítást, akkor ez külön kapcsolható legyen, és a központi fényforrást akár szabályozható fényűvé is tehetjük. Az asztalt megvilágító kiegészítő lámpa legalább 75 cm-re legyen az asztal felületétől, így szemmagasság fölé kerül, és nem világít az asztalnál ülők szemébe.
A lakó- és nappali szobák rugalmasabb és főként változatosabb fényviszonyokat igényelnek. Mostanság egyre többen mellőzik a csillárt, és helyette a mennyezetre, vagy álmennyezetbe süllyesztetten felszerelt spot lámpasorral teremtenek jó általános megvilágítást adó fényviszonyokat. Ezt természetesen egyéb alkalmi kiemelő fényforrásokkal is célszerű kiegészíteni. Ezek az intim hangulat megteremtését szolgálják, melyek lehetnek különböző dísztárgyakat, növényeket megvilágító lámpák, esetleg szögbe állítható falikarok együttese. A nyitott polcos bútorok sötéten ásító zugait a mennyezeti spotlámpák megfelelő szögbe állításával vagy külön kapcsolható bútorvilágításokkal érdemes megvilágítani. A munkaigényes gipszkarton takaróburkolatokba rejtett világítást csúszósinekre szerelt, és szögbe állítható spotlámpákkal is helyettesíteni lehet, ami a beállítható szögű lámpatesteknek köszönhetően különféle kiemelő megvilágításokra is lehetőséget biztosít. A dekorlapokból összeállítható újszerű mennyezetrozetta is egyre divatosabb. Az ilyen mennyezeti megvilágításokba általában 35 fokban vetítő, zárt üvegburás, halogénizzós lámpatesteket érdemes szerelni, amelyek fénypásztáit az igényeknek megfelelően lehet beállítani. A világítások még az igényesen kialakított fürdőszobákban is attraktív hatásúak.
A helyiségek általános világítását megoldhatjuk a magas szekrények tetejére erősített és a mennyezetet megvilágító kompakt fénycsövekkel is. Ez olyan helyiségekben előnyös, ahol éles árnyékoktól mentes, lágy fény a praktikus. Ilyen célokra az ún. háromsávos, megnövelt színvisszaadású fénycsövek alkalmasak, amelyeknek fénye jól illeszkedik az izzólámpák fényének megszokott színéhez. A fénycsöveket azonban célszerű párkányzat mögé rejtve felszerelni.

Kiemelő és dekorációs világítások

A kiemelő világítások alkalmazásával különféle dísztárgyaknak festményeknek, esetleg erősen strukturált falaknak adhatunk megkülönböztetett hangsúlyt. Ezek akár önmagukban is adhatják a helyiség hangulati fényeit, de dimmerrel leszabályozott általános megvilágítás mellet is hangulatosabbá tehetik a szoba összhatását. A hatás az alkalmazott fényforrásoktól, azok fényerejétől és a megvilágított tárgytól is függ. Ezekhez az általánosnál többszörös fényerő és szűk sávban sugárzó fényforrás az ideális. A kisebb tárgyakhoz, festményekhez elég egy lámpa is, de a nagyobbakhoz, valamint szobrokhoz, porcelánokhoz vagy egyéb háromdimenziós dísztárgyakhoz általában két különböző szögből rájuk vetülő fénysugárra van szükség.
A tárgyakat lehetőleg olyan szögből érje a fény, hogy árnyéka ne legyen zavaró, a tárgy viszont kiemelkedjen a környezetéből. Az ilyen megvilágítás arra is felhasználható, hogy fényével a fal strukturáltságát jól kitalált surlófényes megvilágítással tegyük hangsúlyossá és egyben érdekessé. Ez történhet a mennyezetről való megvilágítással, vagy színes üvegburájú falikarokkal, amelyek le és fel is fokozatosan elhalványuló fénypásztákat vetítenek a falra.
A különféle lámpatestek a formájukkal önmagukban is nyújthatnak esztétikai élményt. A különféle stílusú csillárok, falikarok, állólámpák, amelyeket jó ízléssel kiválasztottak, szinte műtárgyak, így a szoba berendezésének nappal is figyelemre méltó darabjai, jó rájuk nézni. Este pedig kellemes meleg fényükkel, igényes kivitelükkel még inkább hatásosak.
Egyéni ízléstől is függ, hogy ki milyen világítási variációkat és milyen világítótesteket szerel fel otthonába. Egy biztos, hogy a lámpatestek formavilága, valamint a beépítésükhöz szükséges szerelvények választéka oly bőséges, hogy az már szinte elbizonytalanító. Ezért a telepítés előtt nem árt egy villanyszerelő véleményét is kikérni a vezetékek elvezetését illetően. A beépítési munkát célszerű lakásfestés előtt kivitelezni, mert a tápvezetékeket általában falba célszerű fektetni. A kapcsolók helyét is ajánlatos megfontoltan kiválasztani, mert a világítás lekapcsolása után nem kellemes a sötét szobában botorkálni, de az egymás melletti kapcsolók között is könnyű eltévedni. Egyszóval a jól megkomponált világítás nem ötletszerűen, csak tervszerűen valósítható meg.