Fatüzelés helye a fűtésben

A fa megújuló energiaforrás, CO2-semleges, környezetbarát, kedvező költségekkel jár a használata. Megfelelő erdőgazdálkodás mellett a fa folyamatosan termelődik, pótolható a felhasznált mennyiség. Tüzelésekor ugyanannyi szén-dioxid keletkezik, mintha a fa elkorhadna, a leadott CO2 nem több, mint a felvett. A folyamat tehát összességében nem eredményez többlet CO2-t. 1 kg fa elégetésekor 4,3 kW energia szabadul fel légszáraz fa esetén. A nedvességtartalom növekedése jelentősen csökkenti a fa fűtőértékét, ezért is érdemes olyan helyen tárolni a felhasogatott fát, ahol a levegő átjárhatja, közvetlen nedvesség pedig nem éri.
Fával tüzelni sokféle módon lehet, a hatékony fatüzelésnek azonban feltételei vannak. Lényeges az optimális méretű tűztér és a hosszú füstgáz tartózkodási idő. Biztosítani kell az óránként és (tűzifa) kilogrammonkénti 8 m3-es levegő-utánpótlást. A megfelelő huzat (azaz a jó kémény), illetve a tűztérben keletkező turbulencia elengedhetetlen a tökéleteshez közeli égéshez. A fa gyulladási hőmérséklete 200-400 °C között van, ekkor kezdődik meg a fagázok eltávozása, melyek nagyjából 800 °C-on égnek el a levegőben.

Mikor érdemes a fatüzelést választani?

Magyarországon több mint 3 millió háztartásában használnak földgázt, 660 ezerben fával tüzelnek, a kettő között sok átfedés is található. A gázzal ellátott lakások száma évi 20-30 ezerrel nő, de még gyorsabban szaporodik a fatüzelésre (legalább részben) átálló háztartásoké.
Új építésű háznál akkor érdemes a fatüzelést választani, ha a tulajdonos olcsón jut tűzifához, és fontosnak tartja a fatüzelés környezetvédelmi vonatkozásait. Előny, ha jó száraz fát tud vásárolni, vagy térfogatra tudja azt beszerezni. A fafűtés azoknak is előnyös, akiknek nem gond előre kifizetni a következő fűtési szezon tüzelőjének az árát, s ha nem jelent problémát a farakodás, az aprítás és a hamuzás, és nem utolsósorban helye is van a tűzifának.
Földgázt azok válasszanak, akiknek előbbre való a kényelem, ha el akarják kerülni a fatüzeléssel járó port a házban, ha tartanak a faárak emelkedésétől (bár a földgáz ára nagyobb mértékben emelkedik), a fatüzelés füstjét pedig károsabbnak ítélik, mint a földgáz égéstermékét.

Fafűtés és gázfűtés vegyesen

Optimális megoldás lehet, ha a gáz- és a fafűtést egymással kiegészítve használjuk. A gázfűtés felügyelet nélkül is működik, ráadásul évi 1500 köbméternyi gázfelhasználásig támogatás is kérhető. A megoldást érdemes a téli hidegekre tartogatni, amikor jól jön, ha a hőmérsékletet szinten kell tartani, ám az őszi és a tavaszi átmeneti időszakban nyugodt szívvel hagyatkozhatunk a fával történő fűtésre is, hiszen ezekben az évszakokban jellemzően csak estére kell begyújtani.

Fűtés kandallóban, cserépkályhában

Sokan nem mernek teljesen fatüzelésre átállni, nekik ajánlható a kiegészítő és tartalékfűtésként egyaránt használható kandalló, amely nem csupán kellemes meleggel árasztja el a szobát, hanem díszként is szolgálhat. Mobilkandallót már ötvenezer forinttól is lehet vásárolni, igaz, a beépített kandalló már jóval költségesebb, két-háromszázezer forintnál kezdődik az ára, beszereléssel együtt.
A kandallót azoknak lehet ajánlani, akik csupán néhány óráig szeretnék élvezni a tűz látványát és a meleget - például a munkából hazaérvén -, és lefekvés után már nincs szükségük pótfűtésre. A kandalló begyújtás után pár perc alatt elkezdi a meleget árasztani magából, viszont utántöltés nélkül a benne lévő fűtőanyag pár óra alatt elég, és így a kandalló gyorsan kihűl.
Azok számára, akik az egész házat szeretnék fával fűteni, kandalló helyett a cserépkályha lehet a megfelelő megoldás. A cserépkályha bonyolultabb felépítésének köszönhetően - belsejében hosszú füstjáratot építenek ki - ugyan befűtés után csak körülbelül két órával éri el a maximális hőmérsékletet, viszont a tűz kialvása után még órákon keresztül sugározza a meleget. A kályha eléggé hatékony is: a füstgáz energiájának hetven-nyolcvan százalékát le tudja adni.
Kályhánál és kandallónál is erősen ajánlott samottal bélelni a tűzteret. Nagyon fontos a jó, megfelelő átmérőjű kémény, mind a kályha, mind a kandalló használata esetében. Fatüzelésnél fokozottabban oda kell figyelni a kémények tisztítására, ugyanis azok hamar koszolódnak, és visszaáramolhat a füst az égéstérbe!

Melyik fa alkalmas fűtésre?

Fűtésre száraz, keményfát érdemes használni; minél keményebb a fa, annál tovább ég, és annál nagyobb a fűtőértéke. Ilyen az akác, a bükk, a tölgy, a kőris és az összes gyümölcsfa. A puhafák (jegenye, nyár, nyír, hárs) ezzel szemben gyorsabban égnek, és hamarabb kihűl a parazsuk. A fenyők és egyéb tűlevelűek szintén gyorsan égnek, emellett a gyantakristályok miatt pattognak, szikráznak, használatukkor ráadásul sok kátrány rakódik le.
Akármilyen fát is használunk, csak nagyon száraz alapanyagot égessünk, egyrészt mert ezeknek nagyobb a fűtőértéke, másrészt, hogy elkerüljük a füstcső kormosodását. Ezért legalább a vágástól számított kétéves fát használjunk, amelynek nedvességtartama húsz százalék alatti.

A száraz, levegős helyen tárolt ölfát használat előtt harmadolni vagy negyedelni érdemes, a tűztér méretéhez igazodva. A hazai faállomány 72%-a kemény lombos, 13%-a lágy lombos, 16%-a fenyő. A 72% keményfa 86%-át négy faféle; a tölgyfélék, a cser, az akác és a bükk adja. A maradék 14% a többi lombos faféle, így a tűzifakínálat eléggé behatárolt.
Amikor tűzifát veszünk, akkor tulajdonképpen energiát veszünk. Mégis mind az eladó, mind a vásárló elég nagyvonalúan szokta ezt kezelni. Sokan különösebb odafigyelés nélkül, nem megfelelő körülmények között tárolják, és tüzelik el a fát. Figyeljünk arra, hogy a súlyra vásárolt tűzifánál meg kell vásárolnunk azt a vízmennyiséget is, amit ki kell szárítanunk a felhasználás előtt. A térfogatra vásárolt fánál pedig a vastag kéreg miatt szenvedhetünk kárt!