Növényszobrok

Egy növényszobor neveléséhez a napos, de az erős széltől védett hely a legalkalmasabb. Mindenképpen gondoljunk a hely kiválasztásánál a növény növekedésére, és hogy nyírásuknál minden oldalról hozzá lehessen férni. Lehetőleg ősszel vagy kora tavasszal ültessük el a fiatal bokrokat. Egy héttel korábban ássuk fel a talajt, a gyomokat irtsuk ki, adjunk a talajhoz lassan oldódó műtrágyát. Talajtakaróként használjunk komposztot, hogy a nedvesség ne párologjon el a növény tövétől, tavaszonként ismételjük meg a trágyázást.
Ha megpróbálkozunk e hobbival, először a könnyen nyírható növényekkel és az egyszerűbb formákkal kezdjük. A növényeket az első évben felére, a következő évben az újabb növekedés felére kell visszavágni, hogy erősödjön, bokrosodjon. Mikor kialakult a végleges forma, rendszeresen, de már csak kismértékben nyírjuk.
Kezdjük kúp vagy gúla alakkal. Lécekből és dróthálóból építsünk olyan méretű és formájú vázat, melybe a növény "belenőhet", majd tegyük a kicsi, fejlődő bokor fölé (1). A növekedés során a hálón átbújó hajtásokat vágjuk le. Mikor már majdnem teljesen kitölti a növény sablont, távolítsuk el, és rendszeresen nyírva őrizzük meg a kialakult formát.
Olyan növényből, amely oszlopként magasra nőne, neveljünk csigavonalban futó bokrot. A fiatal fa két oldala mellé üssünk egy-egy hosszú karót mélyen a fölbe, egymástól 20 cm-re, és a fő hajtást tekerjük, majd kötözzük erősen az egyikre. A növény növekedésével az új hajtást felváltva tekerjük az egyik, majd a másik karó köré, és lazán - hogy a növekedést ne gátoljuk - rögzítsük. A csigavonalból helyenként kinövő apró hajtásokat metszőollóval vágjuk le. A rögzítéseket az ágak erősödésével szüntessük meg. Amikor a bokor már megfelelő magasságúra nőtt és szára merevvé vált, csak az egyik karót hagyjuk meg.
Ha a meglévő sövényt szeretnénk formára nyírni, készítsünk sablonokat a munka pontos elvégzéséhez. A 2. ábrán a lécek határozzák meg a dőlésszöget, és a kifeszített madzagok a magasságot. Minden olyan ágat, amely ezeken kívül esik, metszőollóval vágjuk le. Egy vékony furnérlapból lyukfűrésszel vágjunk ki egy félkört, majd annak mentén, körbejárva a növényt, végezzük el a nyírást (3).
A kúp alak kialakításához feszítsünk ki egy madzagot a növény csúcsa és egy a talajba szúrt bot közé. A bokor töve és a leszúrt bot között kialakult sugárral rajzoljunk egy kört a növény köré (4). A madzag végén lévő botot mindig azon a ponton szúrjuk a talajba, ahol éppen a nyírást végezzük, és a vonalvezetőre szükségünk van, de vigyázzuk, hogy a nyírásnál a madzagot ne vágjuk ketté. Mindhárom esetben amikor végig, illetve körbe értünk, és az alapforma ki van alakítva, az apróbb hibákat javítsuk ki.
Különféle figurákat sem nehéz készíteni, akár cserepes növényből, akár a kertbe kiültetettből (5). Jól megmunkálható, de erős drótból formáljuk ki az alakzatot (pl. madár, kutya, nyúl stb.), majd arra merőlegesen ovális és kör alakúra hajlított drótból a figurának testet is adjunk (6). Az egymáshoz erősített drótkeretet rögzítsük a növény tövéhez (vagy egy a bokor mellé mélyen a talajba szúrt karóhoz), és amikor a bokor elkezd növekedni, a hajtásokat lazán kötözzük a drótfigurához (7). Ha teljesen befedte a vázat, az abból kinövő hajtásokat rendszeresen nyírjuk, hogy megtartsa a formát.
A nyírás előtt terítsünk a bokor alá rongyot, nejlont vagy csomagolópapírt, hogy a lehulló apró darabokat könnyen el tudjuk távolítani. Száraz időben rendszeresen locsolni kell a bokrokat, télen pedig a havat és a jeget óvatosan verjük le a sövényekről és növényszobrokról, hogy súlya ne torzítsa el az évek alatt kialakuló formákat.

Virágok az ablakban

Régebbi építésű családi házakban, a dupla szárnyú ablakok miatt a párkányok keskenyek, nincs hely virágok elhelyezésre. A képen látható, készen megvásárolható polc felszerelésével az ilyen típusú családi házak ablakait is díszíthetjük virágokkal. Nem kell mást tennünk, mint a fából készült polc darabjait még a felszerelés előtt kültéri bevonattal ellátni, majd amikor megszáradt, a képeken látható sorrendet betartva a falra szerelni. 

A furatok helyének meghatározásánál vegyük figyelembe, hogy az ablak milyen magasságban van. Ha a ház alacsony építésű, akkor a talajszintről kényelmesen elérhető magasságba szereljük fel a tartókonzolokat, de ha a ház kissé magas, akkor a polc lapja közvetlenül a külső párkány alatt legyen, hogy a virágok gondozásánál ne kelljen a lakásból túl mélyre kihajolni az ablakon.

Virágtartó pergola

A pergola oszlopai tartófunkciójukon kívül remek lehetőséget biztosítanak a virágok elhelyezésére. Ehhez 2x2 cm-es lécre és vékony farúdra lesz szükségünk. A lécek és a farudak hosszúságát a tartóoszlopok mérete határozza meg. A cserepek számára kb. 15 cm hely kell, ezért az oszlopvastagsághoz adjunk hozzá 30 cm-t, a rúd hossza pedig pontosan az oszlop vastagságával legyen egyenlő. A faanyagot felületkezeljük, majd a rajz alapján kezdjük meg az oszlopra szerelést. Hosszú facsavarokkal biztosítsuk a megfelelő kötést. Ha elég magas az oszlop, akár több tartót is szerelhetünk egymás alá.