Kemény víz - lágy víz

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnézium sók mennyisége határozza meg. Az ún. változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2 és Mg(HCO3)2) tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek a sók vízben oldhatatlan karbonátok formájában kiválnak. A szulfátok, kloridok ilyen módon nem küszöbölhetők ki, így azok az ún. állandó keménységet adják.
A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az összkeménységet, ami a vízre jellemző, és szintén mérhető adat. Általában összes keménységre gondolunk, amikor a víz keménységéről beszélünk. E jellemzőt keménységi fokokban adjuk meg, többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használjuk.

A víz keménység szerinti osztályozása

• nagyon lágy víz: 0-4 od
• lágy víz: 4-8 od
• közepesen kemény víz: 8-18 od
• kemény víz: 18-30 od
• nagyon kemény víz: 30 od felett

A természetben előforduló vizek mindegyike több-kevesebb oldott ásványi anyagot tartalmaz. Leglágyabb az esővíz; 3-5 od, a Duna kavicsteraszából származó budapesti víz közepes keménységű (kb. 10 od), a karsztvíz a legkeményebb, 18-20 od. A hazai főleg kutakból nyert vizek zömmel a kemény víz kategóriába tartoznak.
Napjainkban divatos tévhit, hogy a kemény víz betegséget okoz, ezért többen javasolják az esővíz fogyasztását. Ami ugyan lágy, de erősen agresszív, emiatt az egészségre ártalmas anyagokat vesz fel a környezetéből.
A valóságban a víz keménysége - akár nagyon lágy vagy kemény - nem okoz semmiféle egészségügyi problémát. Ellenkezőleg, a kalcium fontos építőanyaga csontjainknak, a magnézium az idegekre és az izomzatra hat, hiánya pedig hozzájárul szív- és érrendszeri betegségek (magas vérnyomás) kialakulásához. Kijelenthetjük; a kemény víz a készülékeinknek árt, az embernek inkább használ.
A kemény vízből forralás és nyomáscsökkenés miatt kiváló anyagokat összefoglaló néven vízkőnek nevezzük. A vízben oldott sók idővel mikrokristályok, (vízkő) formájában kiválnak a berendezéseknél. Ez átfolyási-és hőteljesítmény-csökkenést okoz.
A kemény vízből kiváló vízkő Magyarország egész területén komoly gondot okoz. A vízkő tönkreteheti a mosó-és mosogatógépet, csaptelepet, WC tartályt, kazánt, fűtéscsövet, radiátort, bojlert, vízmelegítőt, a lerakódás gondot okoz a mosdón, zuhanyfülkén, kádon, csempén, mosogató medencén. A vízkő abban a pillanatban megjelenik és elkezd lerakódni, ahogy elkezdjük használni az említett berendezéseket, eszközöket. Az elkérgesedett lerakódások csökkentik a teljesítményt, és kedveznek a rozsdásodásnak, baktérium elszaporodásoknak, ami végül a víz romlásához, valamint a berendezések tönkremeneteléhez vezethet.

A magas keménységű vízhez több mosó-, mosogatószert, vízlágyítót stb. kell használni. Ezeknek a szereknek a tartós használata viszont kihat a környezetünkre, károsítja azt. Vízkőlerakódások a vízvezetékekben, és a vízzel kapcsolatba kerülő berendezéseknél (pl. klímaberendezések, vízmelegítők, bojlerek stb.) idővel egyre vastagabb réteget képeznek. Ezáltal csökken a vezeték keresztmetszete, a készülékek teljesítménye romlik, ennek következménye a felesleges energiafelhasználás. Egy 3 mm-es vízkőréteg már közel 25%-os többletenergia-felhasználást jelent. A korrózió idővel egész vezetékrendszerek vagy berendezések teljes cseréjét teheti szükségessé.
A károsodások megelőzéséhez megfelelő vízkezelést kell végezni. Ez jelenleg nagyrészt vegyi úton történik. A készülékgyártók gyakori tisztítást, vagy vízlágyító adalékok hozzáadását javasolják, ha a víz nagyon kemény.
Mivel a reklámok rendkívüli mértékben eltúlozzák a kemény víz, okozta problémákat, emiatt drága és sokszor nem környezetbarát, pl. maró, korrozív anyagokat vagy foszforsavat tartalmazó tisztítószerek, adalékanyagok alkalmazását javasolják a vízkő eltávolítására. Pedig erre legcélszerűbb háztartási ecetet használni, mert ez olcsó, hatékony és környezetbarát megoldás.
Mosógépek vagy a háztartás csőrendszereiben, esetleg kazánokban a lerakódott vízkő nagyobb gondot okozhat. A sokféle javasolt adalékanyagok sok esetben megoldást jelentenek, de léteznek alternatívák is. A mosógép esetében a havonta egyszer elvégzett 90 °C-os ecetes, üres mosás, és a folyékony mosószer használata teljesen kielégítő megoldás.

A kemény víz lágyítása nemcsak a sók csapadékként való kiválását elősegítő adalékokkal lehetséges. Lényegesen környezetkímélőbb de igen hatásos az ún. ioncserélőkkel történő vízlágyítás. Ezekben a berendezéseken konyhasó (NaCl) betéten áthaladva a vízben levő Ca- és Mg-ionok nátrium-ionokra cserélődnek.
A mágneses elven működő eszközök elsősorban helyi, egy-egy berendezésre vonatkozó védelmet nyújthatnak és nem garantálhatják egy egész ház vízvezetékének vízkőmentességét.

A használati berendezések felületén lerakódó vízkő eltávolítására szolgálnak a Tisztítószerek, vízkőoldók. A konyhákban, fürdőszobákban gyakran használunk klórtartalmú tisztítószereket és savas vízkőoldókat is. Óvatosnak kell azonban lennünk ezek együttes használata esetén, ugyanis ezek a szerek, klórozott és halogenizált oldószereket, illetve ásványi savakat vagy kőolaj alapú felületaktív anyagokat tartalmaznak. A lefolyó vízbe kerülve káros hatásúak lehetnek például az egyedi szennyvíztisztító berendezésekre, a vízi élővilágra.
A korszerű tisztítószerek növényi alapanyagú felületaktív anyagokat tartalmaznak, a bennük lévő nem ásványi alapanyagoknak 100%-osan biológiailag lebomlónak kell lenniük. Emellett főleg megújuló alapanyagokból készülnek, és nem tartalmazhatnak mutagén és rákkeltő anyagokat

Összefoglalva: a kemény víz az egészségre nem ártalmas. Gondot csak a magas keménységű és egyéb ásványi anyagban is igen dús ásvány és gyógyvizek ellenőrizetlen fogyasztása jelenthet.
A vízlágyításhoz számtalan gyártó és berendezés áll rendelkezésre. A gyártók igyekeznek az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően korszerűsíteni a gyártmányaikat, ezért érdemes gondosan előtanulmányozni a vízkeménység csökkentésére alkalmazandó berendezés, eszköz illetve anyag kínálatot, és így választani ki a megfelelő megoldást.