Spray festékek és használatuk

A festékválasztás talán a legfontosabb

Az általános célokra használható spray-s flakonokba viszonylag gyorsan száradó festékeket töltenek a gyártók. A hajtógáz különböző gázok keveréke. A palackok kívülről hasonlóak, azonban a belső tartalom nagyon is eltérhet. A palackok általában 400 literesek, de 150-600 ml kiszerelésben is kaphatók. A kisebb, 50, 80 ml-es kiszerelésűek többnyire speciális célokra, pl. bőrfestésére vagy kreatív hobbi célokra készült termékek.

A festékes palackok tartalma a hagyományos alkyd gyanta mellett egyre inkább bővül az akril festékek választékával. Szinte bármire felszórhatók, még alapozás nélkül is, mert lakkbenzin az oldószerük, és kiváló a fedőképességük. Viszonylag hosszú – 24 óra – a száradási idejük. Az akril festékek legtöbbje viszont sokkal gyorsabban, akár negyed óra alatt megszárad, ám bizonyos műanyagok felületét alapozás nélkül megmarhatja, vagy a tapadása nem lesz megfelelő. Ezekre akril alapozót kell szórni, majd ezt követheti a színre fújás.

Az alapozók megválasztására is ügyelni kell, a különféle fajták meghatározott anyagokhoz ajánlottak. Speciális védelmet és jobb tapadást biztosítanak a festendő felületnek a közvetlen fedőfestékkel való átszórásánál. Alapszabály, hogy a különböző márkákat nem érdemes keverni, és lehetőleg a gyártó által ajánlott rétegrendet kell betartani. Lehet persze kísérletezni, de nem érdemes, mert ez jelentős pénzbe és munkába kerülhet, hiszen egy 400 ml-es palack kb. 1600 Ft-ba kerül, az elrontott felület letisztítása pedig körülményes.

A palackokban levő festékek a szórhatóságuk miatt mindig hígabbak a szokásos dobozos kivitelűeknél. Ezért a kétszeri átszórás ajánlott szinte minden esetben. Viszont nincs gond a szórási konzisztencia beállításával, ha használat előtt 3-5 percig alaposan felrázva homogenizáljuk a palackok tartalmát. A tárolás alatt ugyanis mindig a palack aljára ülepedik le a festékpigment, amit legalább 3 percig rázogatva kell összekeverni az oldószerrel. A keveredést egy kis acélgolyó segíti. Ennek hiánya előbb vékony, majd testesebb és durvább szórásképet és fedettséget eredményez a tárgyon.

A szóráskor a hőfok is fontos, mert a flakonban lévő gáz hidegben másképpen viselkedik: összemegy, így a flakonban kisebb lesz a nyomás, ezért nem jön ki a festék, vagy csak köpködve. Ráadásul  5 foknál már hosszabb lesz a száradási idő és a festék tapadása sem lesz megfelelő. Az ideális hőmérséklet 20 fok körüli. Ha hőmérséklet 25 fok feletti, akkor pedig a gyors száradás miatt nem lesz ideálisan sima a beszórt felület, mert festékszemcséknek nincs idejük kellően „összeépülni”, kisimulni.

Ha zárt térben festünk, szellőztetni kell a helyiséget, és ajánlatos a festéskor porvédő maszkot és védőszemüveget használni. A kisebb tárgyakat nagyobb dobozba helyezve érdemes beszórni, mert a doboz forgatásával biztosítható a kiszórt réteg egyenletessége, és elkerülhető a nagyon finom festékköd túlzott szétterülése a környezetben. Festékszórásnál azonban elkerülhetetlen a festékköd keletkezése, szóráskúp szélén ugyanis már kisebb a hajtógáz ereje és a finom festékköd szétterül a levegőbe. Festékszóráskor a tűző napsütést és a magas páratartalmat is kerülni kell, mert ez is gátolja a festékszemcsék egybefüggő réteggé alakulását.

A spray-s festés előnye, hogy a viszonylag gyorsan és kényelmesen lehet egyenletes réteggel lefújni egy kisebb felületet. A fel nem használt festék pedig még hosszú ideig használható. A festék színeit általában a RAL színskála alapján lehet azonosítani, ami a védőkupakon van feltüntetve. A kupak színe viszont nem feltétlenül azonos a festék valódi színével!

A befestendő felületeknek mindig teljesen zsír- és pormentesnek kell lennie. Az előzetes csiszolás sokat javíthat a felület egyenletes simaságán. A befesteni nem kívánt részeknél ragszalaggal lefedve lehet határozott kontúrt adni a lefestett résznek. A maszkolást, azaz a kifedő szalagokat még a festék száradása előtt el kell távolítani, különben a festékréteg határvonala sérülhet.

A jó festékszórásnak az is az előfeltétele, hogy ismerjük a palackos szórás technikáját. Ezt előbb egy sima lapon is be lehet gyakorolni. Egyes palackokon a szórófej alatt biztonsági gyűrű gátolja a szórófej lenyomását, ezt egy csavarhúzóval könnyű eltávolítani. Vigyázat, némely szórófej olyan kialakítású hogy csak adott helyzetbe állítva lehet a palack szórócsonkjára nyomni. A különböző gyártmányok szórófejei nem feltétlenül csereszabatosak.

A szórási távolság általában 25-30 cm. A szórófejeknek általában 15 cm átmérőjű a szóráskúpjuk, ám van olyan gyártó, aki különböző szélességű fúvókákkal ellátott szórófej készletet is gyárt. Ezeknél a fej cserélésével a szórásszélesség változtatható. Keskeny (1-3 cm-es) felületekhez a finom-, az 5-10 cm széleshez a közepes, míg a 15-25 cm széles részekhez a széles szórófej a megfelelő. A szórófej készletben a csőcsonkkal ellátott változat a festék kis mennyiségű, tégelybe való kiszórására használható. Az ilyen készletek nálunk igen ritkán, az autófesték szaküzletekben kaphatók.

Kevesen tudják, hogy a szórófejjel is lehet szabályozni a kiszórt festék mennyiségét. Ehhez persze jó érzék szükséges, mert elég nehéz eltalálni, hogy a szórófej megnyomásával mennyire nyitjuk a meg a nívócső kimeneti nyílását. Egyes flakonoknál, ha csak hátul és gyengén nyomjuk meg a szórófejet, akkor kevés finom porlasztású festéket szórunk ki, ha előre vagy teljesen függőlegesen nyomjuk meg a szórófejet, akkor a festék erőteljesen és nagy sebességgel szóródik ki a fúvóka nyílásán.

A permetet mindig egyenletesen, oldal- vagy függőleges irányba mozgatva szórjuk ki. A festés kezdetekor a permetet ne azonnal közvetlenül a tárgyra, hanem kissé mellé szórva vezessük rá a festendő felületre, és egyenletesen haladva a tárgy mellett hagyjuk abba, vagy folytassuk visszafelé nagyobb felület esetén. A sávok mindig 2-3 cm szélességben fedjék egymást, hogy a befújt felület egyenletes fedettségű legyen. Általában még alapozott felületnél is kétszer kell átszórni a tárgyat, hogy egyenletes és homogén réteg alakuljon ki. A túl testesen kipermetezett festékrétegnél nem ritka, hogy függőleges felületen megfolyik. Ezt a palack gyorsabb mozgatásával lehet elkerülni. Inkább két vékonyabb réteggel célszerű elérni a festékréteg kellő fedettségét, mint egy vastagon kipermetezettel. A szórási távolságot is be kell tartani az egyenletes fedettség eléréséhez.

A festést követően a palackot fejjel lefelé fordítva, a hajtógázzal mindig fúvassuk ki a nívócsőből és főként a szórófej járataiból a festék maradékát. Ha ez elmarad, akkor a maradék festéket egy későbbi alkalommal már nehezen, vagy egyáltalán nem lehet majd használni. A festék főként a szórófej járataiba szokott beszáradni, ami meggátolja, hogy újból használni lehessen.

A csőtoldatos szórófejjel a flakonokból egy kis tégelybe kis mennyiségű festéket is ki lehet szórni. Kis javító munkákhoz ez jó megoldás, csak a kiszórt festékből kevergetés közben ki kell szellőztetni a hajtógáz maradékát. Ez különösen kis tárgyak befestéséhez lehet felhasználni, bár így nehéz egyenletes, sima felületet elérni. Viszont így mód van egyedi színek kikeverésére. Ezt a módszert modellezők előszeretettel használják, mert a 400 ml-es spray-k olcsóbbak, mint a szokásos 50 ml-es modellfestékek.

Kiszelőztetve airbrus szórópisztolyos festésre is kiválóan alkalmasak. A flakonban maradt festék pedig még évekig használható, ha időnként felrázva összekeverik a pigmentjét a lakkal. A szórópisztoly tisztításához a festék hígítóját kell használni, de nagyon alaposan átmosva, letisztítva minden alkatrészét.