Kicsiből lesz a nagy hiba

Vakolat javítás

2011-01-02 13:36:13 |

Az épületek "ruhája" a vakolat, amelynek állapota nemcsak esztétikailag, de szerkezeti szilárdságát illetően is fontos. A két szempont azonban szoros kapcsolatban van egymással. Ha a vakolat repedezett, netán málló foltokkal tarkított, az épület viseltesnek látszik, és ez műszaki szempontból is károkat okozhat a falazatokban.

A vakolatnak igen szélsőséges körülményeket kell évtizedeken keresztül elviselnie, ezért érthető, hogy állaga közben fokozatosan erodálódik. A csapadék, erős napsütés, fagy pedig egyre több kárt tesz a vakolatokban. Ami ma csak egy kis repedés, az lehet, hogy néhány hónap múlva már kiszélesedhet, és akár el is válhat a falazattól. Ezt leginkább a nagy hőmérsékletingadozások és a vakolatba szivárgó nedvesség okozza. Az ilyen felületi hibákat természetesen mielőbb ki kell javítani, különben a romlás gyorsan nagyobb méreteket ölthet. és akár a falazatban is jelentős károkat okozhat.

A vakolatokon előbb mindig kis repedések keletkeznek, amelyek főként az őszi-téli időszakban alakulnak ki. A résekbe víz hatol be, és a fagy egyre jobban tágítja ezeket. Nyáron pedig a nagy hőingadozások veszik fokozottan igénybe a már repedezett felületeket, amelyek előbb kis részekben válnak le a falazatról, majd idővel egyre nagyobb vakolat darabok lazulnak meg és esnek le. A réseken pedig akadálytalanul újabb nedvesség jut a falba. Ez rontja a falak hőszigetelését, és penészesedést is okozhat.
A kisebb vakolat hibákat ezért mielőbb ki kell javítani, mert ezzel megakadályozható a komolyabb és nagyobb felületű vakolathiányok kialakulása, ami esztétikailag sem nyújt szép látványt.
Ilyen viszonylag már laza, vagy repedezett vakolat részeket előbb le kell verni kalapáccsal. Nem csak a könnyen málló anyagot, hanem az épnek látszó részekből is ajánlatos legalább fél tenyérszélességnyit eltávolítani. Ezzel megteremthető a majd kijavítandó rész folytonossága, és a foltozás is szilárd alapra fog majd tapadni. A levert részt alaposan meg kell tisztítani keféléssel, hogy a málló régi anyagból semmi ne maradjon a falazaton. A hibás málló részt általában tégláig le kell verni.

Az alapos tisztítás után a csupasz foltot ajánlatos mélyalapozóval kezelni, de esetenként a nedvesítés is megfelel, ha a fröcskölt vakolatba tapadásjavító adalék is kerül. Ez az adalék a régi vakolat falra tapadását is fokozza a széleken, és a friss javítóhabarcs számára is ideális tapadást biztosít.
A fröcskölt alapvakolat száradása után következhet az új javítóhabarcsból készült vakolatréteg felsimítása. A kisebb foltokat kőműveskanállal lehet bedolgozni, a nagyobb felületű foltokra pedig a kanállal bőven felcsapott habarcs felületét deszkával lehúzva, szintbe simítva szokás eldolgozni. Külön figyelmet kell fordítani az új és a régi vakolat közötti átmenetre, nehogy ott látható szintkülönbségek keletkezzenek. A vakolatjavítás után nedves ecsettel, vagy vesszőseprővel lehet az átmenetet kiegyenlíteni és elsimítani. A javításhoz használható száraz és előkevert összetételű habarcsanyag az építőanyag telepeken szerezhető be.
A vakolat alapját a tapadásjavítóval bekevert fröcskölt alapvakolat adjaVannak esetek, amikor csak a besimító vakolat rétege válik le, az alatta levő habarcs szilárdan tapad a falazatra. Ebben az eseten csak a leváló réteget kell alaposan eltávolítani, lekefélni. Az alatta levő réteget pedig mélyalapozóval kell megszilárdítani és kellősíteni. Száradás után felsimítható rá a javító habarcs, amit simítóval kell egyenletesen eldolgozni. Az ilyen javításoknál mindig "alámetszett" élű legyen az üreg széle, hogy az új vakolatréteg elvékonyodás nélkül kapcsolódjon a régi vakolathoz. A letisztított felületeket mindig célszerű mélyalapozóval átkenni, mert így a javításhoz használt anyag jobban kötődik az alaphoz, vagy a falazat felületére, amelyet meg is szilárdít.
Ha a vakolat sarkokon vált le, akkor az ilyen részeket a letisztításuk és kellősítésük után két lépcsőben lehet csak korrektül egyenes élűre pótolni. Az élre az eredeti vakolat szintjébe oldalról vezetődeszkát kell erősíteni, vakolathorgokkal vagy acélszegekkel. A vakolóanyagot a deszka mentén kell felhúzni vagy felcsapni. A felülete a deszka éle mentén simítóval már viszonylag könnyen elsimítható. A szikkadt vakolat mellől óvatosan eltávolítható az élvezető deszka, amit a már kifoltozott részre kell újból a sarok élére igazítva felerősíteni. Ezután következhet a szomszéd oldal bevakolása, és a sarok élének elsimítása, összedolgozása.
A javított részek vakolatának kiszáradása után következhet a foltozás átszínezése az eredeti falszínhez nagyon hasonló festékkel, vagy kőporozással. A kőporozott bevonatoknál a javítások szintben alig láthatók, viszont színben nehéz foltmentes hatást kialakítani. A javítás átvonása mindig nagyobb felületű legyen magánál a javított foltnál, hogy az időjárás hatásaival szemben kellő védelmet biztosítson a kifoltozott résznek. A szemcsenagyságra és az anyagösszetételre mindig nagy gondot kell fordítani, mert a nem megfelelő összetételű kőporos bevonat hamar megrepedezhet, és a réseken beszivárgó víz újabb vakolatleválásokat okozhat.
Gyakori hiba az épületek lábazatán és afelett a rossz szigetelés miatt nedves vakolatrétegek táskásodása. Ezeket a hibákat csak tégláig leverve lehet kijavítani, és ez is csak tüneti kezelés, ha az ezt előidéző okok nem szűnnek meg. Ezek oka ugyanis nem csupán a falat ért nedvesség, hanem a környező talajból kioldott sók vakolatot romboló hatása. A sók kikristályosodnak, térfogatuk megnövekszik, és ez okozza a vakolat szétroncsolását, porózussá válását.
Javításakor az összes laza rész teljesen tégláig eltávolítandó. Lekefélés, benedvesítés után következhet a javítóvakolat felfröcskölése, amely páraáteresztő tulajdonságú, vízszigetelő és szálerősítésű habarcs. Ez az építőanyag kereskedésekben szerezhető be. A javítóhabarcsba mindig tapadásjavítót is kell keverni. Ezt az alapot legalább 1,5 cm vastagságban ajánlott a falra hordani. Az anyagot a normális vakolóhabarcshoz hasonlóan kell a falra csapni, majd lehúzni, és simára dolgozni.
Kiszáradása után következhet a felület színezése, lehetőleg vízlepergető homlokzati festéket használva. Ilyen esetekben célszerű az egész lábazatot teljes felületén átfesteni, hogy a felület foltmentes legyen.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: vakolat, repedés, alapozó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Festékek közvetlenül a rozsdára

A rozsda előbb-utóbb minden acél és vas felületen megjelenik, ellene csak rendszeres mázolással és speciális festékeket használva lehet védekezni. Ennek az oka, hogy még az időjárásnak leginkább...


Utólagos falszigetelések

Régi épületeknél gyakran okoz problémát a falak nedvesedése. Oka, hogy az épületszerkezetek azon részei, amelyek érintkeznek a talajjal, nedvességet vesznek fel, és a kapilláris elv miatt a...