Látogatóban Benkő Dánielnél

Vaskorszak

Az EM egyszer már járt a legendás hírű lant- és gitárművésznél, de magunk sem gondoltuk, hogy ennek már lassan hét éve lesz. Az újabb találkozás apropóját az adta, hogy barkácsoló szenvedélyű zenészünk az eltelt idő alatt nem csak a művészetben, hanem az öntevékeny házépítésben is sokat alkotott, amit mi is, Ő is szeretett volna megosztani lapunk olvasóival.

Dániel háza középkori városszerűen folyamatosan épül. Az érdekes adottságú ház, a meredeken lejtő terep bizonyos fokig kényszerpályát jelent, ugyanakkor folyamatosan új ötleteket szül. Eredetileg a többszintes ház felső szintjének 58 m2-es lakásából indult el a terjeszkedés. Később sikerült megvásárolni az alsó szintet is, melyet beüvegezett reneszánsz lépcsőház kötött össze a felsővel. (A zárt lépcsőház nyitottá változik nemsokára.) Azután jött a terjeszkedés az erkély építésével, melyről gyönyörű kilátás nyílt a festői panorámára. A völgyben azonban nőttek a fák, és a kilátás kedvéért még magasabb erkély - inkább kilátótorony - épült a kémény tetejére. Készült egy másik torony is, ez inkább díszként.
Népszerű művészünk születésnapi bulija azonban megmutatta, hogy a népes baráti körnek nemigen elég a hely. Egy enyhén romos szomszédos épület megvásárlásával viszont további lehetőségek nyíltak meg. Itt kezdett belépni az a bizonyos vaskorszak. Korábban Dániel inkább fával dolgozott; könnyebb megmunkálni és a szerszámok is inkább ehhez voltak adottak. A két épület közötti tér kitöltése viszont előtérbe hozta a fémszerkezetek építését. Persze nem volt elhanyagolható szempont az sem, hogy ehhez az alapanyaghoz tudott hozzájutni jó áron. A zártszelvényű acélcsövekről és L profilokról hamar kiderült, hogy kevés hulladékkal feldolgozhatók, a hegesztett kötések erősek, tartósak, és még több lehetőséget kínálnak a fantáziának.
Dániel nem számol, amikor egy tartószerkezetet elképzel (a zeneművészeti főiskolán nyilván nem is tanítanak ilyet), viszont fantasztikus műszaki érzékkel érzi a statikát. A támaszok, tartók, merevítők szinte maguktól kezdenek egységes rendszerbe állni, és a szakembereknek utólag rendszerint elég rábólintani a kész szerkezetre, ritkán kell statikai okokból beavatkozni. Az újabb és újabb erkélyek, teraszok, lépcsők fokozatosan kezdték kitölteni a két épület közötti teret, s most már lassan kibontakozik az a bonyolult épületkomplexum, melyet korábban - a művészen kívül - senki nem tudott elképzelni. A beüvegezett fémszerkezet mögött kialakult a mártózó medence helye, amely egy szaunához kapcsolódik majd. Mindez olyan fantasztikus egységbe olvad a környező fákkal, bokrokkal, hogy az ember az sem tudja, kint van vagy bent.
A szomszédos teraszon négy kis vendégszobának a helye lett elképzelve. Ebből most már valószínűleg csak három lesz, mert az egyik szobába belenőtt a 13 éves diófa (éppen Dániel kislányával egyidős). A fa érdekei fontosabbak, az egyik szoba helyén az ő oldalága lakik majd. A különböző szinteken elhelyezkedő teraszokat (a legfelső kilátó és a legalsó kertszint között 7 emeletnyi szintkülönbség van) bonyolult lépcsőrendszerek kötik össze. Amikor a kert legalsó részéről megpróbáltuk a fényképezőgéppel befogni a félkész építményt, akkor támadt először az az érzésünk, hogy tulajdonképpen egy színpadon álunk, körülvesz minket a nézőtér erkélypáholyokkal, lelátókkal. Az érzés nem véletlen. Hát persze, hogy gitárművészünk belekalkulálta a tervezésbe az alkalmi koncert helyszínét. Ilyen környezetbe, a hegy tetején, a lombok sűrűjébe valószínűleg nem sok előadást rendeztek még.
Addig azért még rengeteg teendő van. A fémszerkezeteket gondosan kezelni, festeni kell. A zártszelvények belseje valószínűleg PUR habbal lesz kitöltve, hogy a belülről támadó korróziónak is elejét vegyék. A medence helyisége alul néhány sor klinkertéglával lesz felfalazva. (Lehet, hogy a vaskorszak után a téglakorszak jön?) Sok helyről hiányzik még az üvegezés és a padlóborítás is. A lejtős terep vízelvezetése jól ki van találva (kaviccsal leterhelt fóliaborítású árokrendszer vezeti le az esővizet a legalsó kertszintre), de a ciszternát még meg kell építeni, amelyből az öntözés is történik majd.
Rengeteg a terv is még. Hogy mi motiválja? A folyamatos aktivitás. Mindig mozgásban van, mindig tele van programokkal, teendőkkel, feladatokkal. Fiatalabb, mint hét évvel ezelőtt volt, alkata vékony sportos lett. Látszik az egészséges életmód hatása. Újabban sokat foglalkozik gasztronómiával, új világlátás jelent meg gondolkozásában. Máig 72 lemezt adott ki, de gyanítjuk, hogy készül már a hetvenharmadik is. És valószínűleg tovább készül, változik majd a háza is. Készen tán sohasem lesz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: vas, művész

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fókuszban „A jövő otthona”

A CONSTRUMA csokor pavilonjai ismét teltházasak lesznek; ez jó hír az építkezőknek, felújítást, lakás átalakítást tervezőknek, hiszen látogatóként igen széles kínálattal, számos újdonsággal...


Klímadöntés előtt

Ismét közeledik az évnek az az időszaka, amikor már újra eszünkbe jut egy klíma szükségessége, de még nem annyira fontos, hogy a végleges döntést meghozzuk. Aztán nemsokára eljön annak az...