Vigyázz! Kész! Repedés?!

2011-11-08 22:25:59 | Módosítva: 2011-11-11 00:30:06

A megszilárdult beton merev anyag. A nyomószilárdságához képest csekély a húzószilárdsága, ezért ezt a jellemzőt a betonszerkezet tervezésekor általában nem veszik figyelembe. Azonban ha a betonban ébredő húzóerő nagyobb, mint a felület húzószilárdsága (a lakossági felhasználású betonok esetében ez átlagosan 2-3 N/mm2), a rideg beton megrepedezik. Cikkünkben a beton felületén kialakuló legjellemzőbb repedéstípusokat és azok elkerülésének módozatait vesszük sorra.

Mi okozhat repedéseket a betonban?

  1. Kivitelezés közben a zsaluzat elmozdulása, illetve a kész szerkezet elmozdulása terhelés vagy süllyedés hatására;
  2. A helytelen betonösszetétel megválasztása;
  3. A betonkeverék szakszerűtlen bedolgozása;
  4. A beton túl gyors kiszáradása, az utókezelés hiányosságai;
  5. A plasztikus (képlékeny) vagy töppedési zsugorodás;
  6. Dilatációs hézagok hiánya, illetve ezek utólagos vagy rossz helyen történő kialakítása;
  7. A szerkezetet érő terhelések hatása;
  8. Fagyás-olvadás hatása;
  9. Egyenlőtlen hőmérséklet-eloszlás hatása.

Hogyan csökkenthetjük a repedések kialakulásának esélyét?

Teljesen repedésmentes betont szinte lehetetlen készíteni, ám az alábbi alapelvek betartásával a repedések mértéke csökkenthető, és kialakulásuk folyamata kontrollálható.

Aljzat és zsaluzás

Csak megfelelően előkészített, kellően tömör és szemcsés altalajra lehet betont fektetni, és mindig gondoskodni kell a víz elvezetéséről. A talaj tömörítését hengerléssel, vibrálással vagy döngöléssel lehet elvégezni, míg a megfelelő vízelvezetés érdekében az altalajnak és a betonfelületnek egyaránt enyhe lejtést kell adni. Ha az altalaj a betonterítés pillanatában nem kellően tömör, akkor a talaj utólagos – és nem egyenletes – tömörödése következtében a betonburkolat megreped. A betonfelület alá jutó víz még a leggondosabban előkészített és tömörített altalajból is kimoshatja a finomszemcséket, így a betonburkolat ezen a helyen megsüllyed, míg máshol „szilárdan alátámasztva” marad. Mindezek következtében a burkolat először megreped, majd a folyamatos terhelés hatására összetöredezik.

Télen a betonozás megkezdése előtt a talajról el kell távolítani a havat és a jeget – fagyott altalajon tilos betonozni. A kicsapódott vizet mindig el kell távolítani, de ne próbáljuk meg ezt a vízréteget cementszórással felitatni, ugyanis ezzel csak növekszik a repedések kialakulásának veszélye.

A zsalukat úgy kell felállítani és megtámasztani, hogy mozgás nélkül képesek legyenek elviselni a beton által kifejtett nyomást, így nem kell tartani attól, hogy a zsaluzat elmozdul és a felület megreped.

Hajszálrepedések

A hajszálrepedések véletlenszerű finom repedések vagy pókhálószerű hasadások hálózata a beton vagy a habarcs felületén, melyek a beton túl gyors kiszáradása vagy a nem megfelelő utókezelés miatt alakulnak ki. Ezek a repedések rendszerint már a betonozást követő napon, de legkésőbb az első hét végén megjelennek. Ritkán haladják meg a 3 mm-es mélységet, és leginkább akkor láthatók szabad szemmel, amikor a nedves felület elkezd kiszáradni. A hajszálrepedések nem befolyásolják a beton szerkezeti épségét, és csak ritkán vannak hatással a beton tartósságára vagy kopásállóságára.
A hajszálrepedés kialakulásának oka lehet a túlvizezett beton és a keverék túlvibrálása. Ilyenkor a beton felső rétege nagy víztartalmú finomhabarcsból áll, ami fokozottan érzékeny a kiszáradásra. Ezért nagyon fontos a jó betonösszetétel és a konzisztenciához igazodó bedolgozási módszer megválasztása.

A betonösszetétel és a konzisztencia megválasztása

A ház körüli betonozási munkákhoz „kissé képlékeny” (max. 125 mm roskadású) betonok használata ajánlott. Ha a beton „sűrű” állaga miatt a bedolgozás nehézkes, keverjünk folyósító vagy képlékenyítő adalékszert a betonhoz, de a víz hozzáadása kerülendő! A fagyásnak és olvadásnak kitett területeken a betonhoz légbuborékképző adalékszer adagolása javasolt.

Plasztikus zsugorodási repedések

Közvetlenül a beton bedolgozása után keletkeznek a keverővíz gyors elpárolgása és a beton utótömörödése miatt. Ez a jelenség tapasztalható akkor is, ha a zsaluzat vagy a betonnal érintkező talaj hirtelen elszívja a vizet a betonból. Ott, ahol sok vizet veszít a beton, jobban tömörödik, míg ahol nem veszít vizet, ott alig. A helyenként eltérő mértékű utótömörödés miatt húzóerők ébrednek a betonban, aminek az a korai időszakban nem tud ellenállni, így akár 1 mm-es vagy annál szélesebb repedések is létrejöhetnek. Ezek a jelenségek a vízszintes szerkezeti részeken (pl. födém, járófelületek) a leggyakoribbak. Jó tudni, hogy minél magasabb a beton tervezett szilárdsága, annál nagyobb a veszélye az ilyen jellegű repedések kialakulásának.

A beton elhelyezése és tömörítése

A betonfelület kialakítása egy vagy több rétegben is történhet. A betonozás rétegvastagságát 10-40 cm között célszerű megválasztani. Mindig ügyelni kell az egymásra kerülő rétegek átvibrálására. A töppedésből adódó repedésképződés csökkenthető a beton utólagos átvibrálásával.

Utókezelés

Az utókezelés fontos lépés a tartós, repedésmentes betonfelület létrehozásában: ezt a munkálatot a lehető leghamarabb el kell kezdeni. A nagy párolgást előidéző körülmények (pl. alacsony páratartalom, magas hőmérséklet, közvetlen napsütés, erős szél) az éppen szilárduló beton gyors, idő előtti kiszáradását okozzák. A kezelés lehet locsolás/permetezés (vigyázat, locsolással könnyen kimoshatjuk a beton felső részének cementtartalmát!), vizes zsákkal vagy szövetanyaggal való takarás (az anyagot folyamatosan, legalább 3 napig nedvesen kell tartani), vízzel való elárasztás vagy párazáró szer alkalmazása. A párazáró szer használatának nagy előnye, hogy lesimítás után azonnal felhordható a friss betonfelületre.

Plasztikus vagy töppedési zsugorodás

E folyamat kialakulását nagymértékben befolyásolja a betonacél miatt gátolt alakváltozás (az utótömörödés a betonacélok fölött nem tud kialakulni), és a víz-cement tényező. Az így létrejövő repedések azon túl, hogy rontják a beton esztétikáját, a tartósságát is veszélyeztetik azáltal, hogy a repedéseken bejutó víz fagy hatására szétmállasztja a betont. A plasztikus repedések kialakulása megfelelő utókezeléssel (a víz elpárolgásának minimalizálásával), a zsaluzat és az altalaj előnedvesítésével (a hirtelen vízelszívás, a beton hirtelen kiszáradásának megakadályozásával), polipropilén szál bekeverésével és utóvibrálással nagymértékben csökkenthető, akár el is kerülhető. Szintén csökken a repedések kialakulásának veszélye, ha kerüljük a szélsőséges időjárási viszonyok (nagy meleg, erős szél) közötti betonozást.

Bevágott és dilatációs hézagok

A beton a nedvesség és a hőmérsékletváltozás hatására kiterjed, illetve zsugorodik, s ez a felület korai repedéséhez vezethet. A szabálytalan repedések nem esztétikusak és nehezen javíthatók, azonban kialakulásuk elkerülhető, ha betonfelületen zsaluzással vagy utólagos bevágással hézagokat hozunk létre. Dilatációs hézagokra akkor van szükség, ha a beton akár függőleges, akár vízszintes irányú mozgása várhatóan akadályba ütközik (ilyen például a padlók és a falak, oszlopok vagy lábazatok találkozása). A dilatációs hézagok teljes mélységű hornyok, amelyeket a megfelelő védőelemek lerakásával lehet létrehozni. Ezek az elemek meggátolják a betonlap és a másik elem közötti kötés létrejöttét.

Terhelések hatása

A terhelés hatására létrejövő repedés megelőzésének feltétele az építmény helyes tervezése, méretezése és szerkezeti kialakítása.

Dilatációs hézagok kialakítása

Fontos, hogy a betonfelület négyszög, vagy közel négyszög alakú legyen. A betontábla hosszúsága nem haladhatja meg a szélesség 1,5-szeresét, az L alakú táblák kialakítása kerülendő. A teljes betonlapon úgy kell kialakítani a hornyokat, hogy a hézagok egymástól való legnagyobb távolsága a betonlemez vastagságának 24-36-szorosa legyen (pl. egy 10 cm vastag betontáblában a hézagoknak 2,5-3,5 m távolságra kell lenniük).

A metszett vagy bevágott hézagokat a felületképzés után kell elkészíteni, majd később meg kell ismételni a folyamatot, hogy biztosan ne alakuljon ki kötés a horonyban. A korai behelyezésű szárazon vágott hézagokat általában 1–4 órával a felület befejező megmunkálása után készítik el, a beton beállított jellemzőitől függően. A hagyományos fűrésszel bevágott hézagokat 4–12 órával a felület befejező megmunkálása után kell elkészíteni. Az időpont megválasztása akkor jó, ha a vágótárcsa már nem fordítja ki az adalékanyag szemcséket.

Ha a betonlemez dróthálót tartalmaz, ki kell vágni a huzalokat vagy lehetőség szerint meg kell szakítani a hálót a zsugorodási hézagoknál. Ne feledje: a drótháló nem akadályozza meg a repedések kialakulását, de igyekszik összetartani a repedéseket, és szorosan zárva tartja a hézagokat.

Fagyás és olvadás hatása

Az ismétlődő fagyás-olvadás ciklus mikrorepedések sűrű hálózatát hozza létre a felső betonrétegekben. Ezáltal jelentősen csökken a beton szilárdsága, ami a felület réteges leválásához és szétaprózódásához vezet. A beton összetételének helyes megválasztásával nagymértékben elkerülhetők a fagy és olvadás okozta károsodások. Fagyhatásnak ellenálló beton készítéséhez javasolt légbuborékképző adalékszert adagolni.

Egyenlőtlen hőmérséklet-elosztás

Az egyenlőtlen hőmérséklet eloszlás miatti repedések a betonnak a felmelegedési fázisát (a kötés folyamán ugyanis nagy mennyiségű hő szabadul fel) követő lehűlésekor keletkeznek, általában a betonozást követő néhány napon belül. A termikus zsugorodás és az ebből származó repedéskockázat annál nagyobb, minél nagyobb eltérések vannak a beton hőmérséklete, és a külső környezeti hőmérséklet között. Különösen nagy a kockázat, ha nagyméretű tömböket betonozunk. Ez a repedésfajta megelőzhető kis hőfejlesztésű, nagy kiegészítő-anyag tartalmú cementek vagy kötéskésleltető betonadalékszerek használatával; a kizsaluzás késleltetésével; a betonozási szakaszok helyes meghatározásával; valamint a körültekintő utókezeléssel és az utókezelés idejének meghosszabbításával (a felület hőszigetelő réteggel való letakarásával).

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: holcim, beton, repedés

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerti ötletek

Ahhoz hogy a kertünk megszokott látványába újat csempésszünk, nem kell feltétlenül nagy anyagi ráfordítás. Sokszor egy egyszerű ötlet nagyon ütős lehet. Íme, néhány gondolatébresztő kép.


Sérült betonfelületek kezelése

Az építőipar egyik fő építési anyaga napjainkban a beton. Előnye, hogy szinte bármilyen formájú szerkezetet ki tudunk alakítani belőle, a kellő szilárdsággal és tartóssággal. A betonszerkezeteket...