Öntözővíz és tápanyag

2019-05-02 10:17:19 | Módosítva: 2019-05-02 10:17:38

A növények öntözésére használt víz elsődleges funkciója nem a tápanyag biztosítása, hanem a különböző módokon a növényhez juttatott tápanyagok szállítása, közvetítése. A természetes vizekben azonban sokféle tápanyag megtalálható – különböző mennyiségekben –, emiatt a tápoldatok felhasználása előtt fontos lenne tudni az öntözővíz alapösszetételét. A vízminőség minden öntözés alkalmával befolyásolhatja a tápanyagok felvehetőségét, emiatt érdemes folyamatosan a vízminőséghez igazítani a tápoldatozást.


Minél jobb a felhasznált öntözővíz minősége, annál inkább hasznosulnak a tápanyagok. A műtrágya és a víz gondosan beállított egyensúlyával elérhető, hogy a növény mindig az optimális mennyiségű tápanyagmennyiséghez jusson. Ezáltal pedig gyorsabban és szebben fejlődik, egészségesebb lesz, és nem kell feleslegesen kijuttatott műtrágyával számolni. A jó minőségű öntözővíz mellett kevesebb műtrágyát kell felhasználni. Ha túl kevés műtrágyát használunk, akkor gyenge lesz a termés minősége és a mennyisége is. A háztáji gazdaságokban is érdemes ezért a rendelkezésre álló víz minőségét megvizsgáltatni, és a felhasznált tápanyagokat a termeszteni kívánt növényekhez igazítani.

A vizsgálat eredménye tartalmazza az összes oldott sótartalomra vonatkozó elektromos vezetőképességi mutatót (EC), a növények számára tápanyagot jelentő nitrátok, szulfátok, foszfátok, kálium, kalcium, magnézium, mangán, bór stb. mennyiségét, illetve az egyéb, káros vagy felesleges anionok (elsősorban hidrogén karbonátok, kloridok, szulfátok) és kationok (elsősorban a nátrium) koncentrációját, valamint a savasság-bázikusság mértékét kifejező pH-t is.

Az öntözővíz oldott és oldhatatlan formában tartalmaz összetevőket

Az oldhatatlan anyagok közé leginkább talaj- és homokrészecskék, illetve lebegő szerves anyagok tartoznak, ezeket több lépésben, szűréssel eltávolíthatjuk a vízből, mielőtt azok még az öntözőrendszerbe jutnának. Az oldott anyagok legfőképpen szervetlen só formájú összetevőkkel rendelkező részecskék, úgynevezett ionok formájában vannak jelen, és elsődlegesen természetes úton, a vízadó rétegek kőzeteinek oldódásával jutnak a vízbe.

A víz egyik meghatározó eleme tehát a só, amely sókban gazdagítja a gyökérzónát, és így módosítja a meglévő tápelem arányokat – nem feltétlenül a jó irányba. Az öntözővíz sótartalmát azok a tápsók is növelik, amelyeket a műtrágyákkal adunk hozzá. Ha a víz sótartalma eleve magas, akkor már kompromisszumokkal sem alakítható ki a növény számára ideális összetételű tápoldat. A magasabb sótartalom a növények vegetatív-generatív egyensúlyát is felborítja.

A víz összetevői közé tartozik a klorid és a nátrium is. Egyes vizek klórtartalma olyan magas lehet, hogy az már bizonyos növények fejlődése szempontjából is káros lehet. A csapvíz jellegzetes klór szaga azonban nem feltétlenül jelent magas klórtartalmat. A szagtalan kútvíznek sok esetben jóval nagyobb a klórtartalma a csapvíznél. Öntözővíz esetén fontos tudni, hogy a klór kimosható a talajból a nátrium viszont felhalmozódik és rontja a talaj szerkezetét. A víz esetlegesen magas vas- és mangántartalma káros lehet az érzékenyebb növények fejlődésére.


A hazai öntözővizek esetében a legtöbb gondot a magas hidrogén-karbonát tartalom okozza, mert amellett, hogy emeli a talaj pH-ját, emeli a vízkeménységet is. Kemény víz használatakor egyes tápelemek a növény számára felvehetetlenné válnak, emiatt hiánytünetek alakulhatnak ki. Az ilyen vízben egyes műtrágyák is rosszul oldódnak, ami azzal jár, hogy a bennük lévő tápanyagok nem kellően hasznosulnak. A magas hidrogén-karbonát tartalom az öntözőrendszer dugulásához vezető vízkőképződésért is felel.

Ha megvizsgáltatjuk az öntözővizünket, a szükséges korrekcióra is lehetőségünk nyílik: például keveréssel (esővíz, csapvíz), savazással, de leginkább a megfelelő műtrágya megválasztásával.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Növények alapvető tápanyagai

Bármilyen növények számára készített tápoldatot, tápsót, műtrágyát veszünk, érdemes megnézni rajta a tápanyag-összetételt, hiszen az dönti el, mire is jó valójában. Vannak jó komplex műtrágyák,...


Hónapról-hónapra a kertben - Június

A június kerti szempontból az egyik leginkább kedvező időszak. A növényeink már a legszebb pompájukat mutatják, a tavaszi csapadékos időszakon túl vagyunk, így a gyomosodás kicsit mérséklődik...