Beszéljünk a szigetelési vastagságokról!

2014-03-27 14:33:43 | Módosítva: 2014-04-24 11:28:05

Ha ismerjük a szigetelőanyagok hővezetési tényezőjének és vastagsági adatainak összefüggéseit az épület szerkezetének minőségére vetítve, máris stabilan megalapozhatjuk házunk pénztárcakímélő energiatakarékosságát.


Nézzünk kicsit mélyebbre a műszaki adatokba!

A jelenleg érvényes építőipari rendeletek alapján egy kész szerkezet (beépített magastető esetén) „U-értéke” (azaz hőátbocsátási értéke) minimálisan 0,25 W/m2K kell legyen. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a tetőtérbe beépített szigetelőanyagok hővezetési tényezőjét (lambdáját) és vastagságát úgy kell megválasztani, hogy az elkészült tetőszerkezet hőtechnikai értéke legalább ezt az értéket mutassa.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk néhány, a piacon jellemzően kapható szálas ásvány(üveg)gyapot szigetelőanyag esetében, milyen variációk kerülnek jelen pillanatban kivitelezésre. A listából egyértelműen látható, hogy amíg például egy 0,044-es lambdájú szigetelőanyagból több mint 30 cm szigetelési vastagság beépítése szükséges, addig ugyanazon hőszigetelési teljesítmény eléréséhez egy jóval innovatívabb 0,032 lambdájú termékből annak kb. 2/3-a bőven elég! Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a nagyobb vastagsághoz tartozó tartószerkezeti és rögzítő elemek járulékos többletköltsége sokszor jelentősen, a tervezettnél is nagyobb mértékű lehet, így az olcsónak tűnő szigeteléssel végül drága szerkezet készül.

Számoljunk! Jobb minőségű anyag használatával sokat megtakarítunk összessé­gé­ben a felhasznált szigetelőanyag m2-en, a munka óradíjon… és még sorolhatnánk tovább az előnyöket.

Tekintettel arra, hogy mind az energiatakarékossági, mind a környezetvédelmi törekvések egyre inkább előtérbe kerülnek hazánkban (ahogy az EU többi tagállamában és az azon kívüli országok nagy részében is), ezért 2015-től új építőipari szabályozás életbe lépésére számíthatunk, amely a jelenleginél lényegesen szigorúbban kezeli majd az építőipari kivitelezéseket. Az egyik legfontosabb változás, amellyel számolnunk kell, hogy a minimum hőátbocsátási érték ferdesíkú térelhatároló szerkezetek estén (beépített tetőtér) jelentősen lecsökken: 0,17 W/m2K-re.

Ez a háztulajdonosok és lakók számára is rendkívül előnyös új követelményrendszer, mivel biztosítja azt, hogy a megemelt követelményszintnek megfelelő szigetelési vastagság és minőség beépítését követően, annak eredményeképpen, hosszútávon is rengeteg energiát, és ezzel rezsiköltséget is megtakaríthassanak a lakók! Jóval többet, mint amit a jelenlegi szerkezetek esetében sikerül spórolni!

A táblázat második része azt mutatja be, milyen minőségű szigetelőanyagokból hány centiméter vastagság kell a tetőbe ahhoz, hogy a kitűzött, optimális komfortszintünkhöz szükséges hőátbocsátási értéket elérjük vele.

Érdemes előre gondolkodni, és már most olyan megoldást választani, amely még unokáink energiatakarékosságát is garantálja!


A táblázatban található szigetelési összvastagságokat természetesen a kereskedelemben kapható cm értékek felé kell kerekíteni. A fenti számértékek a pontos hőtechnikai számításból adódó minimum vastagságok.


URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A passzívházak természetes hőszigetelő rendszere

Sokat spórolhatunk azzal, ha a megfelelő kiegészítő anyagokat vásároljuk, és hozzáértő szakemberek végzik a beépítéseket. Ennek illusztrálására egy konkrét passzív ház hőszigetelését mutatjuk be. A...


Közel nulla energetikai szint

Többször írtunk már arról, hogy 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel aköltségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak.