Beszéljünk a szigetelési vastagságokról!

2014-03-27 14:33:43 | Módosítva: 2014-04-24 11:28:05

Ha ismerjük a szigetelőanyagok hővezetési tényezőjének és vastagsági adatainak összefüggéseit az épület szerkezetének minőségére vetítve, máris stabilan megalapozhatjuk házunk pénztárcakímélő energiatakarékosságát.


Nézzünk kicsit mélyebbre a műszaki adatokba!

A jelenleg érvényes építőipari rendeletek alapján egy kész szerkezet (beépített magastető esetén) „U-értéke” (azaz hőátbocsátási értéke) minimálisan 0,25 W/m2K kell legyen. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a tetőtérbe beépített szigetelőanyagok hővezetési tényezőjét (lambdáját) és vastagságát úgy kell megválasztani, hogy az elkészült tetőszerkezet hőtechnikai értéke legalább ezt az értéket mutassa.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk néhány, a piacon jellemzően kapható szálas ásvány(üveg)gyapot szigetelőanyag esetében, milyen variációk kerülnek jelen pillanatban kivitelezésre. A listából egyértelműen látható, hogy amíg például egy 0,044-es lambdájú szigetelőanyagból több mint 30 cm szigetelési vastagság beépítése szükséges, addig ugyanazon hőszigetelési teljesítmény eléréséhez egy jóval innovatívabb 0,032 lambdájú termékből annak kb. 2/3-a bőven elég! Kiemelten fontos megjegyezni, hogy a nagyobb vastagsághoz tartozó tartószerkezeti és rögzítő elemek járulékos többletköltsége sokszor jelentősen, a tervezettnél is nagyobb mértékű lehet, így az olcsónak tűnő szigeteléssel végül drága szerkezet készül.

Számoljunk! Jobb minőségű anyag használatával sokat megtakarítunk összessé­gé­ben a felhasznált szigetelőanyag m2-en, a munka óradíjon… és még sorolhatnánk tovább az előnyöket.

Tekintettel arra, hogy mind az energiatakarékossági, mind a környezetvédelmi törekvések egyre inkább előtérbe kerülnek hazánkban (ahogy az EU többi tagállamában és az azon kívüli országok nagy részében is), ezért 2015-től új építőipari szabályozás életbe lépésére számíthatunk, amely a jelenleginél lényegesen szigorúbban kezeli majd az építőipari kivitelezéseket. Az egyik legfontosabb változás, amellyel számolnunk kell, hogy a minimum hőátbocsátási érték ferdesíkú térelhatároló szerkezetek estén (beépített tetőtér) jelentősen lecsökken: 0,17 W/m2K-re.

Ez a háztulajdonosok és lakók számára is rendkívül előnyös új követelményrendszer, mivel biztosítja azt, hogy a megemelt követelményszintnek megfelelő szigetelési vastagság és minőség beépítését követően, annak eredményeképpen, hosszútávon is rengeteg energiát, és ezzel rezsiköltséget is megtakaríthassanak a lakók! Jóval többet, mint amit a jelenlegi szerkezetek esetében sikerül spórolni!

A táblázat második része azt mutatja be, milyen minőségű szigetelőanyagokból hány centiméter vastagság kell a tetőbe ahhoz, hogy a kitűzött, optimális komfortszintünkhöz szükséges hőátbocsátási értéket elérjük vele.

Érdemes előre gondolkodni, és már most olyan megoldást választani, amely még unokáink energiatakarékosságát is garantálja!


A táblázatban található szigetelési összvastagságokat természetesen a kereskedelemben kapható cm értékek felé kell kerekíteni. A fenti számértékek a pontos hőtechnikai számításból adódó minimum vastagságok.


URSA Salgótarján Zrt.
www.ursa.hu

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A hőhídmentesítés rejtélyei

Beépített tetőtereknél a szerkezet sajátosságából adódóan épületfizikailag különböző hőhidak keletkezhetnek, melyek kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságaival mindenképpen számolni kell. Képződhet...


Isotex panelek a tetőterek hőszigetelésében

Egyre terjed itthon az északi országokban már egy emberöltő óta alkalmazott hőszigetelési eljárás, ami számos nagyon fontos elemében különbözik az eddig alkalmazott megoldásoktól.