A polifoam tulajdonképpen egy cég neve (Polifoam Műanyagfeldolgozó Kft.), mégis szinte mindannyian egy anyagra gondolunk a név hallatán, talán ezen belül is arra az összetekert matracra, amely a túrázok legpraktikusabb fekhelye. Pedig ez a felhasználási lehetőségeknek csak egy kicsiny töredéke, az épületek szigetelésében sokkal nagyobb szerep nyílik számára. Az alapanyag valamennyi esetben azonos; habosított polietilén. Ez az anyag kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, -60...+ 90 C° között stabil marad, nedvességre és vegyi anyagokra nem érzékeny, a rovarok és rágcsálók sem kedvelik. Külön előny, hogy kellemes, könnyű vele dolgozni, nem szúr, nem porol, egészségre ártalmatlan, házilag is egyszerűen beépíthető.
Az átfogó rajzon látható valamennyi szigetelő termék alapanyaga polietilén hab, melyet azután a felhasználási feladatoknak megfelelően különböző módokon dolgoznak fel. Menjünk tehát végig az ábra számozása szerint, mire is használhatjuk a polifoam-hab termékeket.
A Polifoam cég alapterméke a hablemez, anyagszerkezetéről és szigetelési tulajdonságairól
ugyanazt lehet elmondani, mint amit a zárt cellaszerkezetű polietilén habokról
korábban már elmondtunk. A kiváló hőszigetelő tulajdonságán kívül nagyon jól
alkalmazható lépés- és kopogóhangok csillapítására is, így kifejezetten ajánlható
födémek szigetelésére. Jól bevált például 2-3 mm vastagságban szalagparketta
alá fektetve (a), különösen, ha a széleknél polifoam habszalagot is használunk.
Így hő-és hanghídmentes szigetelést hozunk létre, és intenzíven csökkenthetjük
a parketta keményen kopogó hangját. Jól bevált a hidegburkolatok alatt alkalmazva
az ún. úsztatott betonos megoldással is. Hangszigeteléshez 2-20 mm, hőszigeteléshez
20-45 mm vastag hablemezt kell elhelyeznünk, és erre kell öntenünk az "úszó" betonréteget,
mégpedig úgy, hogy a széleken dilatációs hézagot biztosító habszalaggal szigeteljük
el az oldalfalaktól. Az úszó betonra a hagyományos ragasztóhabarcsokba fektethetjük
a kerámia vagy csempe burkolatot (b).
A polifoam apríték-tábláról már két évvel ezelőtt írtunk, amikor még abszolút újdonságnak számított. Azóta elmondhatjuk, hogy a gyakorlatban is jól bevált. Ez az anyag egy hulladékhasznosítási eljárás során keletkezik; a hablemezek és egyéb termékek gyártása során a szélezési, vágási hulladékokat keskeny csíkokra vágják, majd egy speciális berendezésen hőkezeléssel és nyomással formázzák. Az apríték-tábla hőszigetelési tulajdonságai megközelítik a hablemezekét, ugyanakkor olcsóbb, mint az eredeti termék. Emellett új tulajdonságként jelentkezik a jó pára- és vízáteresztő képessége, ami további felhasználási területekre is alkalmassá teszi, pl. zöldtető (c). Az épület számos helyén bevált szigetelő anyagként. Alkalmazhatjuk kétrétegű, szendvicsszerkezetű oldalfalak szigetelő anyagaként (d), elemes burkolatú terasztetők zárófödémének hőszigeteléseként (e), átszellőztetett homlokzati falak és pincefalak szigeteléseként (f), pince födémszigeteléseként egyaránt. Ellenálló képessége miatt bevált a zöldtetők alatt és úsztatott beton alatt is. Lépés- és kopogóhang szigetelési tulajdonságai igen jók.
Egy újabb érdekes, ma már elterjedten használt alkalmazási terület a hőtükör. Itt a vékony hablemez alufólia borítást kap, amely a hősugarak számára tükörként viselkedik. Ezt a hőtükröt a radiátor mögé helyezve (h) lényegesen növelhetjük a fűtés hatékonyságát. A radiátor nem melegíti fölöslegesen a mögötte lévő falfelületet, ugyanakkor visszaveri a hősugarakat a helyiségbe, így a sugárzott hő is hozzájárul a melegérzet keltéséhez.
Hasonló anyagszerkezetű a sugárzás-visszaverő hablemez is; a polietilén hablemez egyik oldala 9 mikron vastagságú alufólia borítást kap. Ezzel az alufólia kiegészítéssel viszont jól alkalmazható a tetőszerkezetekben, akár a tetőterek nyári hőterhelésének csökkentésére, akár a belső oldal páralecsapódásának csökkentésére. Egyszerűbb és olcsóbb megoldásban (i) a sugárzás-visszaverő hablemez közvetlenül a cserép alá kerül, a szarufák közé szálas anyagú hőszigetelést érdemes tenni (megjegyezzük, hogy elvben ez is lehetne polifoam, de nem lenne gazdaságos), ennek belső oldalára - a burkolat fölé - pedig polietilén fóliát párafékezőnek. Az igényesebb kivitelnél (j) ezt a sima PE fóliát érdemes kiváltani 5 mm vastag polifoam sugárzásvisszaverő fóliával.
Ugyanez az anyag jól bevált a padlófűtés kiegészítéseként is. A sugárzás-visszaverő hablemez közvetlenül a teherhordó födémszerkezetre kerül, felfelé az alufólia borítással (k). Erre PE védőfólia kerül, majd rá a fűtési csőhálózatot is magába foglaló beton vagy más ágyazó anyag. Ez a megoldás javítja a fűtés hatékonyságát, mert szigetelésével gátolja a födémszerkezet felmelegedését lefelé, a hőtükör pedig javítja a fölötte lévő rétegek hőhasznosítását.
A szigetelő alátét tapéta zárt szerkezetű polietilén hab anyaga két oldalán papírkasírozással készül. A papírrétegeknek köszönhetően az alátét tapéta ugyanúgy ragasztható fel a falra, mint bármelyik nehéz tapéta. Valószínűleg sokan ismerik azt a jelenséget, amikor egy lakóhelyiség északi fala sokkal hidegebb a többinél. Ez nem csak a kellemetlen közérzet miatt zavaró, hanem a hideg fal a páralecsapódás miatt könnyen nedvesedik, emiatt előbb-utóbb penészgombák jelennek meg. A magas hőelnyelési tulajdonságú betonfalak szintén hideg érzetet keltenek.
A polifoam szigetelő alátét tapétát az ilyen problémák orvoslására találták ki. Megszünteti a falfelületek káros lehűlését. Ha a falnak más szigetelési vagy anyagszerkezeti problémája nincs, akkor ezzel a megoldással meggátolhatjuk a páralecsapódást, gombásodást, a kellemetlen hideg sugárzást télen. Vastagsága révén eltünteti a fal egyenetlenségeit is. Nem ajánljuk viszont eleve vizes, gőzös helyiségek burkolására, és gondosan járjunk el akkor is, ha már erősen nedvesedett, penészes felületeket utólag akarunk burkolni. Ilyenkor először el kell végeznünk a megfelelő felületkezelést; a nedves, penészes részeket a szilárd felületig le kell kaparni, a gombás területeket gombaölő anyagokkal kell kezelnünk, és az alátét tapéta csak ezek után ragasztható fel, nehéz tapétákhoz ajánlott tapétaragasztóval (pl. Metylan Special Kleister). Az eredményes ragasztáshoz a felületnek megfelelő nedvszívó képességűnek kell lennie, nedves falra, nedves betonra, műanyagfestékkel lekent felületre, csempére stb. nem ragasztható fel.
Még egy fontos terület van a polifoam építészeti alkalmazásainak, ez a szigetelő csőhéj. Háromféle alapkivitelben készítik: A "normál" változat a szürke PE habból áll, az "alumínium fóliás" felületét sugárzás-visszaverő fóliával látják el, az "égésgátolt" változat pedig az ún. nehezen éghető kategóriába tartozik. Mindegyiket gyártják előhasított vagy hasítás nélküli kivitelben. Egy teljesen új szerelésnél igen könnyű bánni a hasítás nélküli változattal, mert egyszerűen csak rá kell húzni a csövekre, és igen jó szigetelési eredményt érhetünk el. Utólagos csőszigetelésnél erre nincs mód; erre használjuk az előhasított csőhéjakat.
A polifoam csőhéjak igen hatékonyan csökkentik a hőveszteséget a fűtés és melegvíz vezetékeken, így jelentős energia-megtakarítást eredményeznek. A melegvíz vezeték nem hűl vissza azonnal a ritka használatkor, így kevesebb energia vész kárba a csapok kifolyatásával. Fontos a csővezetékek páralecsapódás elleni védelme is, ami a vezetékek élettartamát hosszabítja meg.
A csőhéjakkal házilag is nagyon könnyű bánni. Ollóval, késsel vágható, hőlégfúvóval, pákával vagy hegesztőbárddal hegeszthető, Palmafix, Palmatex ragasztóval ragasztható (ezeket a megoldásokat elsősorban hideg vizes vezetékeknél alkalmazzák). Melegvizes vezetékek szigetelésekor műanyag záróklipszet érdemes használni, ami külön vásárolható meg. A PE-plussz védőcső abban különbözik az előbbitől, hogy felülete kék PE fóliával borított. Ezeket falhornyokban és aljzatbetonokban vezetett hideg- és melegvizes vezetékekhez alkalmazhatjuk a hagyományos filc kiváltására.
Hatékony lehet a csőhéj a hangszigetelésben is. Mindannyian jól ismerjük a csőben áramló víznek a zúgását, nem is beszélve a hibás szerelvény miatti kattogásról. Ez utóbbit persze nem a szigeteléssel kell megszüntetni, a zúgást, sustorgást azonban lehet csökkenteni. Társasházak, panelházak csőaknáiban érdemes élni ezzel a lehetőséggel, hogy ne kelljen az egész strang vízfogyasztását figyelemmel kísérnünk. Különösen akkor eredményes a megoldás, ha a csőakna zárófalát is hablemezzel szigeteljük.
Tegyünk még említést a polifoam habcsíkról is. Öntapadós változata, rések hézagtömítésére szolgál, de jó lehet ablaküveg beágyazására is.
A Polifoam termékekről további információk kaphatók
a Polifoam Műanyagfeldolgozó Kft.-nél:
1097 Budapest, Táblás u. 32. (itt mintabolt is található.)
Tel.: 280-6568, 280-6461 Fax: 280-6708
E-mail: polifoam@polifoam.hu
www.polifoam.hu